Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Birtokvédelmi eljárás

Egy-egy bejegyzésemre rengeteg hozzászólás érkezik Olvasóimtól, követőimtől. A hozzászólásokat szűröm, vagyis eldöntöm, mi jelenik meg az oldalamon, és mi nem…

Amit blogba foglalok, az azért teszem, hogy példa legyen! Hogy lehetőség szerint ne ess ilyen helyzetbe, vagy ha már benne vagy, tudd, hogyan mászhatsz ki belőle…. ;), vagy éppen milyen következményekkel számolhatsz…

Mai téma: a saját birtok, az Én házam = Én váram kérdésköre, melyet egy „egyszerű” helyzet indokol. Lajos hozzászólása kb. így hangzik:

• „Egy budapesti ingatlanra termőföldet hozattunk és elvetettük benne a fűmagot, előtte locsolórendszert telepítettünk. Ezáltal a szomszéd telek szintjénél kb. 5-6 cm-rel magasabban fekszik a mi telkünk. A talaj szintje a kerítés szegélykő alapjának tetejével egy síkban fekszik. A fű még nem kelt ki. A Szomszéd azonban nehezményezi, hogy az esővel és locsoló vizével hígított föld/sár átfolyik hozzá. Milyen szabály vonatkozik az említett esetre? Nem szeretnék összeveszni a Szomszéddal, de nekem mondvacsinált ügynek tűnik ez az egész egyelőre….”

Ha jól értelmezem a hozzászólást, még a „jóslat” nem igazolódott be, de a veszélye bizony fennáll. A víz lefelé fog folyni, utat keres majd magának, tehát az alacsonyabban fekvő terület felszínére fog folyni.

Ha ez bekövetkezik, akkor a Szomszéd a területileg illetékes Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez fordulhat, mindössze 3.000;- Ft illeték megfizetésével és Panaszosként bejelenti, hogy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A Hatóság igen rövid időn belül (15 – 30 nap) egy helyszíni szemlét irányoz elő a bejelentés valós megismerésére, melyről ajánlott levélben a Panaszoltat is értesíti.

Ott, a Hivatal Képviselői garantáltan a Panaszos helyzetébe képzelik magukat, így szubjektív módon hoznak megfellebbezhetetlen határozatot.

Helyt adnak a Panaszos panaszának, és kötelezik a Panaszoltat, hogy az eredeti birtokállapotot állítsa helyre! Továbbá a Birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltják; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kérte, nem is jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni köteles.

Figyelem: A Jegyző, emellett jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni!

Tehát I.fokon kb. akár eddig is el lehet jutni!

Ha a Panaszosnak van igaza, még a 3.000;- Ft illetéket is „bukja” a Panaszolt, mert kötelezik, hogy fizesse ki azt a Panaszosnak…

A következő állomás a Bíróság. 🙁 Ez nagy ívben kerülendő!

Kívülről „piti-ügynek” gondolunk sok mindent… A békés egymás mellett élés érdekében, beszéljünk a Szomszéddal, osszuk meg vele mire készülünk, vagy jelezzük számára, ha valami zavar minket az Ő portája felől.

Jó szomszédi viszonyt, ne változtassuk iszonnyá, mert az semelyikünknek sem kedvez!

Fontos még megemlítenem:

• A telek „feltölthetőségét” a helyi HÉSZ többnyire szabályozza. Legtöbbször kimondja, a telekhatárok mentén 1 m-es sávban tilos a terepvonalat, a terepszintet/terepcsatlakozást megváltoztatni.
• A saját telkünkön keletkező csapadékvizet pedig a saját telkünkön vagyunk kötelesek kezelni, azaz elszikkasztani.