Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Faanyag meg az ácsok

A tetők történeti kialakulásán/fejlődésén és jellemző típusain
is túljutottunk.

Ma a magastetők szerkezeti vázáról, a fa fedélszerkezetek, azaz a fa fedélszékek anyagáról mesélek. Hazánkban és tágabb régiónkban is különösen a fa anyagú, „gerendasoros” fedélszerkezetek a legelterjedtebbek, hisz ezeknek van hosszú történelmi múltjuk és a klímánkon rendelkezésre álló alapanyaguk is.

Ez az alapanyag a fenyő. A faanyagot megmunkálásuk szerint csoportosítjuk, mert a tető részeihez más-más módon megmunkált építőfát használunk:
– fűrészáru az a hosszában felfűrészelt faanyag, aminek két szemben lévő oldala egymással párhuzamos;
 
– szélezett áru az a faanyag, amelynek összes lapját és oldalát, az anyag teljes hosszában/felületén fűrészelték;
 
– szélezetlen faáruval ritkábban találkozhatsz, ennek két lapja egymással párhuzamos, a másik két oldala a megmunkálásra került fa eredeti felületének felel meg;
 
– faragott faanyag faragással és bárdolással (faanyagot pl. nyeles kézi vágószerszámmal durván munkálnak meg) készül, és minimum a két szemben fekvő lapja síkra van faragva.

Ha ellátogatsz egy fatelepre észre fogod venni, a faanyagokat színezéssel is jelölik, mert osztályba sorolják azokat.
I. osztály piros színt kap,
II. osztály kék színt kap,
III. osztály sárga színű,
IV. osztály, ha létezik, akkor az biztosan fekete jelölésű.

Az épületek fából készült teherhordó részeit az Ácsok készítik. Az ácsmunka jeles és kemény mesterség volt abban az időben, amikor a faelemeket csak kézi megmunkálással építették szerkezetté. Ezen faelemeket egymáshoz csak fakötésekkel rögzítették, és csak fa anyagú kötőelemeket használtak:
– szögeltek, de keményfából (akác, tölgy) készült szöggel, ami négyzet keresztmetszetű volt és előre megfúrt kör keresztmetszetű lyukba verték;
– csapoltak, keményfa csapokkal.
 
És az azonos keresztmetszeti méretekkel rendelkező szerkezeti elemeket egymáshoz ú.n. fakötésekkel rögzítették.
Ma már a kötőelemek fém anyagúak:
– huzal- és sodronyszögek;
– állványcsavarok alátéttel és anyával;
– ácskapcsok.

Ezen elemek megjelenésével és a nagyfokú gépesítéssel már a hagyományos fakötés fajták töredékét használjuk, inkább korszerű „fakapcsolatokkal” dolgozunk.

Ennek a gépesítésnek eredménye a szeglemezes kapcsolatok megjelenése, amikor két oldalról a faanyagba préselve roncsolásmentes kapcsolatot hoznak létre. Így a fedélszerkezet műhelymunkával előregyárhatóvá válik! 😉