Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Ferde födém = Lépcső

Igazság szerint a födémeket kellene tovább ismertetnem, de nagyon elfoglalt voltam, így kimaradt a szerdai átváltozás bejegyzésem. Ma teszek egy kitérőt, és a ferde födém témakörét boncolgatom kicsit, átváltoztatás és némi okosság kapcsán is, a kettőt most összefőzve! 😉
 
Azt már mutattam múlt alkalommal, hogy vasbeton gerendákat volt merszem ferdén! egy lakóházba betervezni, a lépcsőket meg ferde födémnek nevezem, és már erről is írtam korábban, amikor is intenzíven „lépcsőztem”.

A családi házak bővítése gyakran jelenti a meglévő földszinti alaprajz következő szinten, pl. tetőtérben történő területnövelését. Ekkor azonban nem feltétlenül gondolok hagyományos értelemben vett lépcsőházra, hanem igyekszem más megoldást keresni: gyakorlatias és pénztárcakímélő szempontokat helyezem előtérbe egy átváltoztatás során.
 
Például:
1. Feltérképezem, a padlásra vezető lépcső födémen átvezető nyílása alkalmas-e egy biztonságos és kényelmes lépcső fogadására?
2. Vagy feltáratom a födémet, hogy lássam a vasbetongerendás födém gerendaközeit milyen módon töltötték ki, és pontosan milyen távolságra helyezték a gerendákat egymástól?
 
Most induló megbízásom legfőbb igénye, a gyerekek szobáinak kialakítása a tetőtérben egy új, biztonságosan használható belső lépcső megvalósításával.
Belső lépcső kialakítása a leggazdaságosabb módon a jelenlegi lépcső helyén, a már kialakított födémnyílás használatával megoldható, mert a gerendák távolsága, vagyis a meglévő födémnyílás szélessége alkalmas új lépcső fogadására.

Ez legtöbbször azért lehetséges, mert Elődeink használtak betontálcát, amit salakkal töltöttek a gerendák magasságáig, vagy spórolósan téglabetétes, ismertebb nevén horcsik-födémet készítettek házilag, így a gerendák egymáshoz viszonyított távolságát cca. 1 m-re vették (60 cm helyett), ezáltal vasbeton gerendát spóroltak, élőmunkát nem, mert zsaluzni kellett, azután a zsalura elég hézagosan téglabetétet (legtöbbször kisméretű téglát és üreges válaszfal téglát) helyeztek, alkalmaztak némi átkötő betonacél vasalást a hézagokon át gerendatalpakra felhajlítva, majd a hézagokat, közöket cementtel gazdagított betonnal kiöntötték, lesimították. Ez sok élőmunkát igényelt, de ezzel senki sem számolt a családi kaláka aranykorában, a múlt század 60-as és 70-es éveiben. A szocialista hiánygazdaságban az is előfordult, a TŰZÉP-en kapható volt pár darab vasbeton gerenda, de betonbéléselem vagy betontálca éppen nem volt, viszont elő lehetett jegyeztetni!
 
A belső lépcső anyagát tekintve lehet fa, fém, vasbeton vagy gipszbeton.
Ez utóbbi a nagy kedvencem, mert két nap alatt készül el egy két szintet összekötő lépcső, ami a harmadik napon már járható/terhelhető!

A gipszbeton lépcső 5 cm vastag bentmaradó zsaluzattal készülő teherhordó lépcsőszerkezet:

És csupán burkolni kell majd! A lécső képes támaszkodni az induló és érkező födémre, illetve egy belső válaszfalra, ezért a lépcső alatti tér az adott helyiség alapterületét növelheti:

Az általam készített átváltoztatott alaprajz egy ehhez hasonló, húzottkarú belső lépcső kialakítással készült, mely lépcső az épület kert felőli traktusában a meglévő födémnyílás használatával számol. És az új belső lépcső átstrukturálja a fő közlekedési utakat és belső tereket is.

A bejárati ajtón belépve a belső közlekedőt a bútorozhatóság érdekében (kabát/cipő) szélesíteném.
 
A wc helyiség méretét növelném.
 
A konyha -étkező gyakorlatilag a helyén maradna, mert a kertkapcsolat is ezt indokolja. Az erkélyt lábakon álló szerelt jellegű (fa/fém) teraszra váltanám, külső lépcsővel. A méret növelése biztosítja a bútorozás lehetőségét.
 
A belső lépcső a már meglévő födémnyílással a lakás közepén maradna, persze kényelmes, használható méretkialakítással, közel a belső közlekedőtérhez.
 
A korábbi kamrahelyiséget megszüntetném azért, hogy a nappali tartózkodás tere, a konyha-étkező-nappali szoba könnyen átjárható maradjon.
 
A nappali így a kisebb, kert felőli traktusba, de jó tájolással kerülne a volt gyerekszoba helyére. Alapterülete csökkent, de a bútorozhatósága mutatja, használható tér marad. Ez úgy érhető el, hogy pl. a lépcső alatti teret szekrényezném be, illetve a korábbi fürdőszobát a középfőfal másik oldalára telepíteném át.
 
Ez a megoldás kedvezne annak, hogy a szülői hálót a lakás belsőbb részébe tolnám, és intimitását saját fürdőszobával hangsúlyoznám, mely a bővített közlekedőtér szélességében épülne meg zuhanyzóval, wc-vel ellátva, a hálóból nyitva.
 
Igen, ez okoz két „galibát”:
– A wc-nek lefolyóvezetéket kell kiépíteni. Ez a középfőfalban kivitelezhető.
– Az új fürdőnek meg kell egy új ablak.
 
Az új alaprajzon képződött egy tartalékszoba közvetlenül a bejárat közelében. Ez alkalmas lehet vendégszobának, vagy valamilyen tartalék funkciónak, akár nappali tartózkodás terét is növelheti, mint társalgószoba vagy TV szoba, bár ez esetben ajtó helyett nyílással határolnám.
 
Ez az épület 3 szintes. A legalsó szint önálló irodaként funkcionál, azzal nem foglalkozom az alaprajzi átváltoztatás során, de a tetőtérbe új lakószintet álmodtam két szőke kisfiú részére. Jövő szerdán majd mutatom! 😉