KM tégla?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Építési kerámia


Ez nem egy fejtörő, ne ijedj meg!
Ez egy rövidítés. Km, azaz Kis Méretű. Tehát a km.tégla kereskedelmi forgalomban kapható téglák gyűjtő-neve.
Miről ismered meg? Kis Méretéről. Ez a tégla 25 cm hosszúságú, 12 cm szélességű, és a magassága 6,5 cm.


Mit kell tudni róla? Ezt a téglafajtát is agyagból égetik. Az agyag azért jó alapanyag a téglák gyártásához is, mert vízzel gyúrva jól formázható, hiszen képlékeny masszává válik, és a megformázott téglatest alakját száradás, illetve égetés után is meg tudja tartani. Az égetés kemény, „kőszerű” anyaggá alakítja.
 
A fazekasok/keramikusok is az agyagot használják alapanyagként, és alkotásaikat Ők is kiégetik, hogy azok maradandóak legyenek.


Így nem kell meglepődni azon, hogy az építőiparban az ilyen típusú téglát építési kerámiának is nevezzük ! 🙂
 
A legnagyobb múltú mesterséges építőanyag tehát az égetett agyagtégla. A mai típusok elődei az asszír és perzsa birodalmak palotáinál is fellelhetők, tudod, Tigris és Eufrátesz…
 
A múltszázad tömegesen alkalmazott, mesterségesen gyártott falazóeleme a tömör égetett falazó tégla, azaz a kisméretű tégla. A mérete és alakja olyan okosan kitalált, hogy különböző összerakási, azaz falazási mód alkalmazásával sokfajta falvastagságot lehet belőle megépíteni és sokféle falazási minta alkalmazására ad lehetőséget.
 
Mára háttérbe szorult, mert előbb a nagyobb méretű blokktéglák, jelenleg meg a kiváló hőszigetelő képességű okostégláké a téglapiac. A lényeg, hogy mindenfelé fellelhető, és mindenki, aki a magasépítés terén hazánkban tanulmányokat végzett, az ezen a téglán gyakorolt, azaz tanult meg falazni elméletben és/vagy gyakorlatban. Ha hiszed, ha nem, még én is! 😉
 
Most jön a szövetszerkezet, de nem biológiai megközelítéssel. Az építési kerámia termékek vagy porózus szövetűek, vagy zsugorítottak. Ezt, az égetéskor alkalmazott hőmérséklettel befolyásolják.
 
Ebből, végtelenül leegyszerűsítve, az következik, hogy van olyan tégla, ami porózus szövetszerkezetű, így a nedvességet gyorsan felszívja.
 
És van olyan tégla melynek szövetszerkezete tömör, így a nedvességet kis mértékben, vagy egyáltalán nem szívja fel.
 
Napjainkban a kisméretű tégla, bontott formájában a legnépszerűbb, általában díszítésként használják fel leginkább, mint például ennél a falazott kerítésnél:


De hibáztak, mert az itt felhasznált bontott kisméretű tégla porózus szövetszerkezetű. Ez amúgy nem eget verő probléma kerítés esetében akkor, ha a csapadéktól védjük a falazott szerkezetet, azaz fedkővel zárjuk a falazat tetejét.


Itt azonban a míves boltöveket (íves áthidalásokat) és erősítő pilléreket semmi nem védi meg a csapadéktól, ami a „porózus” téglába kerül, ráadásul télen meg is fagy, ezzel a falazóelem tönkremenetelét okozza.


Az pedig nem oldja meg a problémát, hogy évente visszajár a Kőműves Mester, és a tönkrement kisméretű téglákat kicseréli, majd falazást időről-időre némi vakolással is próbálja „tartóssá” tenni. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .