Mi, és az Urbanizáció

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Én + az urbanizáció


Már középiskolában „szakosodtam” ;), így akkor tanultam erről a kifejezésről átfogóbban. Szerintem mindannyiunk emlékezetében ott van a történelem órákról is, hogy a társadalmi átalakulások indukálták, meg a tudományos felfedezések, és ez által a technika rohamos fejlődése, vagyis az ipari forradalom indította be!


Urbanizáció: a városok létrejöttének és fejlődésének folyamata, vagyis a településállomány egészét érintő, annak rendszerében végbemenő változásokat hívjuk urbanizációnak.
 
Van két fő része is, időben:
– a település lakosságának száma rövid idő alatt nagymértékben megnövekszik,
– második része, hogy a lakosok számának megnövekedését minőségi változás kíséri, vagyis infrastrukturális színvonala is emelkedik a településnek.
 
Az urbanizációs szakasz négy, ismétlődő lépése a következő:
 
1. „Városrobbanás”
Az ipari forradalom utáni fejlődés indítja el, és ez a fajta fejlődés generálja újra, és újra. A népesség egy ‘szűk’ helyre koncentrálódik, így egyre nagyobb városok keletkeznek. Ma már a Föld lakóinak több mint a fele városban lakik! Kb. 3,6 milliárd ember.


2. Decentralizáció
A családok egy része felismeri, hogy a város nem biztosít számukra igazán jó életkörülményeket. És vannak, akik itt sem jutnak munkához vagy egyszerűen nem tudják felvenni a városi élet rohanó ritmusát, nem bírják a zajt, a port, a levegő romló minőségét. Ezek a családok fogják magukat és kiköltöznek a városokból, de számukra nem marad más lehetőség, mint valahol a város közelében letelepedni, hiszen nagy részüket az iskola, a munkahely a város közelében tartja. A város egyre inkább elveszíti egységét, mert határai elmosódnak! Ezzel elkezdődik az „agglomerizálódás”.
Agglomeráció kialakulása két irányú mozgással indul meg, ebben továbbra is a város növekedéséé a főszerep, de már a városból kifelé induló vándorlás, a környező települések növekedésével jár.


3. Dezurbanizáció
Ilyenkor a központi város növekedése lelassul, mert a városi emberek értékelni kezdik a tiszta levegőt, a tágasabb, az egészségesebb környezetet. Sokan kiöltöznek a vidékies környezet illúziójába, de ugye a városi kötődésüket iskoláikat és munkahelyeiket a többség megtartja. Ebben az időben vidéken is egyre erősebben jelentkeznek a városi hatások, mert felgyorsul a modernizáció. Ebben a fázisban az elsődleges mozgás az agglomerációba való kiköltözés.


4. Reurbanizáció (újravárosiasodás)
A városban a fenti folyamatok lejátszódása idején megüresedett lakásokat időközben felújítják, nagyobb területeken lebontják a régi, elavult épületeket és új épületeket, lakásokat, iskolákat, munkahelyeket építenek, akár új városközpontok születnek.
Ekkor az agglomerációs körzet lakói közül sokan visszaköltöznek a városba az időközben újjáépült lakótelepekre, lakóparkokba.
A korábban kiköltöző gyerekek felnőttek, így bejárók lesznek, először az iskolákat, majd a munkahelyeket töltik fel.
A korábban kiköltöző felnőttek nyugdíjasokká lesznek, lemondanak munkával is járó kertes, magas rezsivel fenntartható házaikról, vagyis visszaköltöznek a városba, városi lakásba.


Kész! Ez a körforgás ismétlődik. Folyamatosan, de eltérő intenzitással zajlanak az egyes, fent felsorolt ciklusok. A népesség számának növekedésével, gyakorlatilag újra ismétlődnek ezen szakaszok, és egyre nagyobb településterületek alakulnak ki, így körülbelül ez a jelenlegi tendencia.
 
A napokban beszéltem egy gyermekkori ismerősömmel, és együtt elemeztük az „urbanizációt” saját életünkre vonatkozóan. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a folyamat a mi életünkben, markánsan körvonalazott stádiumokban jelen volt, jelen van, és valószínűleg jelen is lesz. 6 évesen kerültünk az agglomerációba, de Budapesten tanultunk. Aztán ott dolgoztunk, dolgozunk…most kb. itt tartunk. Reméljük még messze a nyugdíj! Mármint időben messze! 😉

2 hozzászólásto Mi, és az Urbanizáció

  1. Szabolcs szerint:

    A föld lakosságának fele…
    OK
    Elgondolkoztam, hogy vajon hazánk hogy állhat, és arra jutottam, hogy Magyarországon értelmetlen ilyesmit számolni vagy akár csak becsülni is. Közel 350 városunk van. De vajon ebből hány várost tekinthetünk valódi urbánus élettérnek? Mi kell ahhoz, hogy egy települést komolyan városnak nevezhessünk?

    • a Térképző szerint:

      Pontosan annyit, amennyit a saját lakói annak tekintenek. Vagyis: saját életüket az az adott város „kiszolgálja” minden téren, ott töltött életüknek minden fázisában. Így gondolom. Bár az agglomerációban ez nem feltétlenül így van, mert a „fŐ”-város nagyon vonzó tud lenni, minden szempontból. 🙂

Hozzászólás a(z) Szabolcs bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .