Reklám helyett

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

E heti okosság: Építőanyag választás tervezett falszerkezethez

Ezen a héten jobbára a kivitelezésben töltöttem időm. Az egyik építkezésem a „végét járja”; egy másik, gyakorlatilag most kezdődik. Amit be akarok fejezni, egy átalakítás és felújítás; amit most kezdtem, az egy vadonatúj épület.


A felújításnál csak befalazásokat kellett készíteni, és válaszfalazni; a újnál a teljes falszerkezetet kell majd megépíteni. A két építkezés egy dologban hasonlít: a falazatok anyagának kiválasztásakor a Megrendelők az Ypszilontong márkára szavaztak… 🙂

Reklám helyett!


Nézzük át, a „miért”- eket!


Felújításnál: a homlokzatról kibontott régi nyílászárók helyét kellett átalakítani az új helyiség-kiosztásokhoz és funkciókhoz. Vagyis a teherhordó falszerkezetekben pl. erkélyajtót szüntettünk meg, vagy nyílás szélességet csökkentettünk. A belső válaszfalazáskor pedig ezen termékcsalád változó falvastagságú elemeiből készítettük a helyiségek térelválasztását.


Új építésnél: az épület vasbeton vázszerkezetű, vagyis a teherhordást vasbeton pillérek és vasbeton födémek biztosítják majd, a homlokzati falazatoknak itt csak kitöltő szerep jut, mert pillérek és födémek közötti felületeket töltik majd ki 🙂 A belső válaszfalazásoknak is ez lesz az anyaga.

Lássuk a pozitívumokat, megrendelői és kivitelezői szemszögből!
(de most ne termékkatalógusból kimásolt, laboratóriumi eredményeket és adatokat várj!)

  • egyszerű az építéstechnológia, kevés a speciális tudnivaló;
  • a termék nem csak egy falazóelem, hanem komplett rendszert nyújt, van pl. nyílásáthidaló gerendája is, de még furatos eleme is van, ha pl. szellőzőcsövet rejtenél a falazatba;
  • mivel építési rendszerként is befutott, akár pincétől a padlásig használhatjuk, ez költségtakarékos megoldás lehet, mert egy termékcsalád komplett alkalmazásakor, több lehetőséged van alkura, kedvezmények igénybevételére;
  • széles skálán mozog a falvastagság választéka mind a külső, mind a belső falazatok tekintetében;
  • nagy teherbírású falazatok is elkészíthetők, mert nyomószilárdsága lehetővé teszi, hogy akár kiegészítő megerősítések nélkül is (vasbeton pillér) többszintes házat építsünk belőle, persze ilyenkor statikus mérnökkel is konzultálunk;
  • a pórusbeton anyag környezetbarát, nagyrészt természetes anyagokból készül (pl: homok, mész, víz), nem szeretik enni a rovarok és a rágcsálók sem;
  • nem éghető, és tűz hatására sem szabadul fel belőle káros anyag;
  • jó a hőszigetelő képessége, most sorolhatnék lambdákat és U-értéket…;
  • méretpontos, azaz az azonos típus, azonos méretet mutat;

  • rendkívül könnyű a megmunkálhatósága, könnyen vágható, szeletelhető ( felújításnál kézi fűrészt használtunk, az új épületnél fűrészgép bérlése mellett döntöttünk);
  • kiválóan alakítható (derékszögtől el lehet térni, lehet íveset falazni);
  • vágási maradék gyakorlatilag nincs, mert minden felhasználható, ezért itt említem újra, hogy környezetbarát, mert nincs hulladék, sitt (felújításnál a fenti képen látható 3db falazóblokk maradt, mert minden egyéb maradékot a kád előfalazásánál, a fali w.c. tartályok befalazásánál felhasználtunk);
  • könnyen véshető, alakítható, a vezetékrendszerek: épületgépészeti (víz- fűtésvezeték) és épületvillamossági (elektromos) vezetékek helyét horonyvéséssel lehet gyorsan kialakítani;
  • a sík és méretpontos felületek gyorsabb felületképzést adnak, mert például vakolás nélkül is alkalmazható, vagyis a belső falfelületek végleges felületképzése gletteléssel kialakítható, így a vakolás anyagát és élőmunkáját megspóroljuk, ez nem katalógus adat ( ez tapasztalt valóság, saját lakásom belső falain is csak gletteltettem, és azokon felületképzésként falfestés és tapéta van).


Ha azt kérdezed, mi a termék rossz tulajdonsága, hátránya?
Saját tapasztalatból egyet említek 🙁

  • repedések képződhetnek a falszerkezetben, ennek oka lehet pl. az épületsüllyedés;
  • eltérő hőmozgású szerkezetek közvetlen kapcsolatánál jelenik meg repedés;
  • technológiai, beépítési hiba miatt is létrejöhet repedés.


Persze, ez egy másik építőanyag használatakor , pl. égetett agyag termékek, a „téglák” esetében ugyanígy fennállhat.

Még tudnám folytatni, tovább jellemzők bemutatásával…


A lényeg azonban az, hogy építőanyag-választásnál körültekintően keresgélj, és gyakorlati, konkrét beépítési lehetőségeket és módokat is vizsgálj az árak mellett, majd mindezek ismeretében mérlegelj és válassz! 🙂

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .