Terasz vagy erkély?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

Erkély!


Csodás őszünk van, alkalmas kertészkedésre és építkezésre is! Így mi egy teraszt még sebtiben leburkoltunk, ami igazából erkély!
 
Úgy tapasztalom, a köznyelv nem tesz lényegi különbséget a kettő között, és a teraszt inkább használja, talán mert az nagyvonalúbb kifejezésnek hat.


Ha ismersz engem egy picit is, tudhatod, hogy lelkes megvalósító is vagyok, azaz gyakorlatban is gyakran „építkezem”, szóval amire csak mód/lehetőség adódik, azt szeretem kipróbálni, megtanulni, megtapasztalni!
 
Anno a szakirányú középiskolám gyakorlati képzést is adott, mert tudod minden héten volt ú.n. műhely-gyakorlati órám, ahol megvallom, mi páran Lányok, nem remekeltünk az építéshelyszíni kivitelezésen, mert többnyire adminisztrációs feladatokat bíztak ránk…
 
Azért sikerült megtanulnom kisméretű téglával falazni, még vakolni is megpróbáltam, végül a pacsekolást sikerült tökélyre fejlesztenem a 4 év alatt. Amikor meg nem volt az építéshelyszínen a gyakorlatvezető Tanárunk, akkor bizony együtt lógtunk, és a Csoporttársaimnak felolvastam, szakirodalom helyett pl. Maupassant elbeszéléseit… 🙂 🙂 🙂
 
A mai blog témájára visszatérve idézem a két meghatározást, mely az OTÉK szerint így szól:
Erkély:
Az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.


Terasz:
A rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.


Ennek a családi háznak az átalakítását 6 évvel ezelőtt terveztem, 5 éve helyszíni irányításommal megvalósult, most a lakótér kertkapcsolatát biztosító erkélyt burkoltuk le, tulajdonképpen ezzel a faburkolattal „létesült” használható külső térré.


A teherhordó acélszerkezet és az erkély fölé nyúló fedélszerkezet a kivitelezés első szakaszában megvalósult, így jelenleg csupán a faburkolatot rögzítettük, melyet korábban az Építtetők olajjal már felületkezeltek.
 
A faanyag 14 cm széles, 270 cm hosszú és 4,5 cm vastagságú vörösfenyő pallók sokasága volt, melyeket az erkélyt alátámasztó acélszerkezethez csavaroztuk alulról, így a járófelületen a rögzítés nem is látszik!


Ez az erkély nem konzolos kivitelű, hanem pontszerűen alátámasztott, mivel a vasbeton pillérekre és az épület homlokzati teherhordó falára rögzített a méretezett teherhordó acélszerkezet.
 
Terasszá akkor válhatna, ha például az oldalai síkjában a járófelület és terepcsatlakozás közé falaznánk, ezáltal az új létrejövő helyiség zárófödéme lenne.
Ugye, így már érthető ez számodra is?! 😉
 
Ha további információt szeretnél kertkapcsolat témában, lapozz ide vissza!

6 hozzászólásto Terasz vagy erkély?

  1. Vajda Katalin szerint:

    Tiszteletem ! Hasonló problémám van. Óbuda, Római part. Ez az ,, erkély ,, belóghat pl a 3 méteres oldalkertbe ? Ráépülve szinte a szomszéd kerítésére ?
    Ha egy városrész övezeti szabályozása előírja hogy a 3 méteres oldalkertet sem beépíteni ,sem feltölteni nem szabad, a 3 méteres oldalkertbe nem lóghat be épületrész sehol, akkor ugye ez erre az erkélynek titulált teraszra is vonatkozik ?
    Az ugye nem etikus, és remélem jogszabályt is sért, ha az oldalkertbe vas+fa kombinációjú “erkélyt “ tolunk a szomszéd kerítésére 10 méter hosszan és 0.9 méter magasan ?
    Mi a szabály ?
    Válaszát várva előre is köszönöm
    Vajda Katalin

    • a Térképző szerint:

      Kedves Katalin!
      Két hozzászólásában, hasonló tartalmú kérdéskört vet fel, itt válaszolok:
      Az említett területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot nem ismerem, azonban az oldalkert legkisebb szélességét a Helyi Építési Szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:
      szabadon álló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén az övezetben megengedett épületmagasság/építménymagasság/homlokzatmagasság felénél, általánosságban mondom, hogy az oldalkert mérete hazánkban többnyire 3 m.
      Az OTÉK szerint az oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem létesülhet:
      – növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
      – tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
      – árnyékszék,
      – kemence, húsfüstölő,
      – állatkifutó,
      – trágyatároló, komposztáló, továbbá
      – siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
      A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem „épületrész”.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Vajda Katalin szerint:

        Köszönöm a válaszát. Mindenki mást mond.
        Szerencsére nekem kormányhivatali végzésem van arról, hogy a 3 méteres oldalkertbe nem építhet teraszt a kivitelező. Mert az nem építési terület. És a kormányhivatal szerint a beton terasz , ami az épület lakószintjéből, 0.95 m magasan kinyúlik, az épület rész. 26 m2. És épületrész nem lóghat az oldalkertbe. Ha igaz amit Ön ír, az a szomszédjogok teljes figyelmen kívűl hagyása, otromba dolog valakit felülről méregetni közvetlen a kerítés mellett. Ez az abszolút kiskapu, a rossz szabály. Ha igaz amit ír.
        Sajnos, azért kellett tovább kutakodnom és megkérdeznem Önt, mert végzés ide, végzés oda, a szomszéd megkívánja építeni a teraszát, igaz mostmár nem betonból, hanem fémből + fából, erkély gyanánt, pont mint az Ön cikkében. Még egyszer köszönöm és minden jót kívánok.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Katalin!
          Ha aggályosnak tartja a szomszédos ingatlanon létrejövő teraszt, még egy lehetőség a rendelkezésére áll: Birtokvédelmi kérelmet nyújthat be az illetékes Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez, 3000 Ft illeték mellett.
          Ilyenkor -általában- a helyszíni bejárás során a szubjektív tapasztalatokat jegyzőkönyvezik, és valamilyen „kompromisszumra” sarkallják a két szemben álló Felet.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  2. Egy balatongyöröki lakos szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Egy kérdéssel fordulnék Önhöz!
    Adott egy ingatlan, ami „L” alakú, bejárata a hátsó „L” alakban is található, ami 110 cm magasan van és lépcső vezet fel. Szeretnék a lépcső helyett, egy terasz-szerű képződményt (továbbiakban nevezzük terasznak)! 🙂
    A szigetelésre rögzítenék egy szarufát és a terasz tetejét az adná, viszont a lépcső magasságában beépíteném a részt, így kb 6X2 méteres, azonban 1,1 m magas teraszt kapnék.Maga a terasz összeérne a házzal, de nem a ház rögzítené/tartaná, mert betonból, alappal készülne.
    A kérdésem az, hogy ez adott esetben bejelentés köteles-e vagy belefér a nem emberi tartózkodásra alkalmas fogalomba.
    A bejelentés esetleg elkerülhető azzal, hogy a telek alapját megemelem mondjuk 15 cm-rel és akkor már az 1,0 méteres terepszintemelkedést elkerültem!
    Minden egyéb feltételnek megfelelne a terasz építése!
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Balatongyöröki-lakos!
      Amennyiben a terasz 1,1 m magasan épülne meg a mindenkori terepcsatlakozáshoz viszonyítva, a beépítettségbe „számolódna” be a területe.
      Az 1 m körüli magasság nyilván valamilyen támfalas megoldást jelent, a Helyi Építési Szabályzat erről is rendelkezhet némi kikötéssel/szabályozással…, mindenképpen tájékozódjon!
      Ha a telek feltöltése megengedett, úgy a terasz terület a zöldfelületi mutatót változtatja meg!
      Célszerűen építési helyen belül érdemes maradni a kontúrokkal, hogy a szomszédos ingatlant ne zavarja (betekintés…) stb.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .