Természetes megvilágítás

feny-jpg

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Természetes fény becsalogatása

E heti lakás-átváltozásban , a legnagyobb feladatot a természetes fény lakásba való becsalogatása jelentette, mivel ez egy hátrányos adottságokkal rendelkező lakótér volt, lehetőség pedig nem adódott újabb homlokzati nyílászáró(k) kialakítására…

Ma a „fényről” mesélek röviden, mutatok egyszerű ötleteket is!
De előbb nézzük az OTÉK ide vonatkozó paragrafusát is!

 

 

Természetes megvilágítás

Íme az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) idevonatkozó szabálya :
 
„A helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegendő fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz.”
„Közvetlen természetes megvilágítású legyen – a terepszint alatti helyiségek kivételével – a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, kivéve, ha a rendeltetésszerű használat a közvetlen természetes megvilágítást a következő bekezdésben előírt mértékben nem teszi szükségessé ( nézőterek, előadótermek, gyülekezeti termek, vendéglátó fogyasztóterek, kereskedelmi eladóterek), vagy tiltja.
A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szükség esetén közvetett természetes megvilágítású lehet, akkor, ha a rendeltetésének megfelelő szellőzés és megvilágítás lehetősége biztosítható. „

Stop! Álljunk meg picit! Huzamos tartózkodás? Igen, a lakásban huzamosan tartózkodunk, de egyes helyiségeiben ezt igen „intenzíven” tesszük! :)

Tehát lakás esetén a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nem más, mint az a helyiség, amelynek a használata folyamatosan 2 óra időtartamot meghaladja, vagy amelynél, az egyes használatok közötti szünet a 2 óra időtartamot nem éri el.
Az OTÉK területviszonnyal fejezi ki az adott helyiséghez szükséges nyílászáró üvegfelületét, amelyen az „elegendő fény” bejut!

„A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya

  • a) nevelő-oktató helyiségben legalább 1:6-od legyen,
  • b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá
  • c) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen.”

Csakhogy rögzüljön a legfontosabb, számoljunk egy egyszerű példát:

Gyerekszoba alapterülete 16,0 m². Ennek az alapterületnek a nyolcada (16 : 8), 2,00 m². Ekkora üvegfelületre lenne szükség minimálisan a „törvény szerint”.
A valóságban, a már meglévő lakások többségében, ez az arány nem mutatható ki. Ezért kell új ötleteket és lehetőségeket kell keresni a lakás természetes megvilágítására!

Ilyen ötlet -előbbi bejegyzésből ismered!-, ha a lakás egyik helyiségébe bejutó fényt a beltéri ajtók üvegezésével, vagy az ajtó üvegezett felülvilágítójával viszed tovább. Az üvegnek nem kell feltétlenül átlátszónak, víztisztának lennie, már az is segít, ha áttetsző!

Ugyanezt megoldhatod üvegtéglák segítségével is. Alul, felül, vízszintesen, függőlegesen…pontszerűen…sávosan…

Nagyobb volumenű beruházás a tetősíkban fekvő ablak beépítése. Ez korlátozott helyen, tetőtéri lakásban valósítható meg.

És nem új keletű dolog, a közismert „fénycsatorna” beépítésének lehetősége is! Akár több épületszinten is átvezethető!

Angol-aknás megoldás, pincei helyiségek ablakokat kaphatnak a terepszint alatt, ha előttük angol-akna létesül.

Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestEmail this to someone

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>