Településképi eljárások

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Véleményezési vagy bejelentési eljárás?


Sok Építtető – tévesen – azt gondolja, hogy az építési engedélyezi eljárást megelőzően kell ezt a bizonyos Településképi bejelentési eljárást lefolytatni. Szerintem, csupán összekeverik ezt egy másik eljárással, a Településképi véleményezési eljárással.

telepuleskepi


Nem zavarlak össze, de mindkét eljárás azért van érvényben, hogy némi jogalapot teremtsen arra, hogy az illetékes önkormányzatnak lehetősége legyen az adott településen
– településképi követelmények érvényesítésére,
– településkép-védelmi feladatainak ellátására.
Törvényileg a Polgármesternél van ez a szerep, a valóságban nyilván a Polgármester „keze alá dolgozó” valamilyen osztály látja el ezt a feladatot.


A magyarázatot a végéről kezdem:
Településképi véleményezési eljárást a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet teszi lehetővé:
„Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytathat le…”
Nem idézem az egész rendeletet. Azt kell szem előtt tartanod, hogyha az építkezésed építési engedélyezi eljárással valósítható meg, akkor az önkormányzatok többsége, él azzal a jogával, hogy az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, „megszakérti” a leendő házadat.
 
Vagyis működtet egy olyan plénumot, a helyi Főépítész vezetésével (építészeti-műszaki tervtanács), akik véleményezik a beadandó tervdokumentációt. És itt bizony pozitív, azaz támogató véleményt kell kapnod, hogy a terv engedélyezhető legyen az építési engedélyezési eljárásban.


A településképi bejelentési eljárásnak nincs köze az építési engedélyezési eljáráshoz, mivel az építésügyi hatósági engedélyhez NEM kötött építési tevékenységek esetén kell lefolytatni.
 
A területileg illetékes önkormányzat rendeletében meghatározhatja azon építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek körét, amelyek településképi szempontból helyi, azaz önkormányzati, polgármesteri kontrollt igényelnek.
 
Nincs egységes rend, vagyis települések maguk alakítják, milyen esetben szükséges a településképi bejelentési eljárást lefolytatni. Ilyen lehet:
– reklámok elhelyezése
– tetőhéjalás megváltoztatása (amennyiben nincs teherhordó szerkezeti beavatkozás)
– homlokzat színének/struktúrájának megváltoztatása
– homlokzati nyílászáró csere, ha a nyílászáró alakja, formája változik (amennyiben nincs teherhordó szerkezeti beavatkozás)
– utcai kerítés építése/átépítése
– klíma-, szellőző-, riasztó-, villámhárító-berendezés elhelyezése (amennyiben nincs teherhordó szerkezeti beavatkozás)
– új kémény építése (amennyiben nincs teherhordó szerkezeti beavatkozás)
– a telek természetes terepszintjének megváltoztatása
– rendeltetésmód megváltozása…
 
Itt az még könnyebbség, hogy nem minden esetben szükséges valódi tervdokumentáció beadása, akár kézzel írt építtetői kérelem is születhet esetenként, persze a legtöbb helyen már 3000 Ft illetékkel veszik át bejelentésed, és ha a beadást követő 8 napon belül nem érkezik részedre írásbeli TILTÁS, úgy tervedet megvalósíthatod.
 
Ha a Polgármester – bármelyik fenti eljárásban – él a „vétójogával”, akkor tervedet át kell dolgoznod.

6 hozzászólásto Településképi eljárások

  1. kritizator szerint:

    „Azt kell szem előtt tartanod, hogyha az építkezésed építési engedélyezi eljárással valósítható meg, akkor az önkormányzatok többsége, él azzal a jogával, hogy az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt, „megszakérti” a leendő házadat.”

    Ez vonatkozik a 300 m2 alatti építkezésekre is?

    Azért kérdezem, mert ezekről, hogyan szerez tudomást a polgármester?

    • a Térképző szerint:

      Kedves kritizator!
      A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű ÚJ lakóépület építése esetén az egyszerű bejelentést nem az illetékes építéshatóságon, hanem egyszerűsített kiviteli tervekkel, az elektronikus naplófelületen kell produkálni. Erről már írtam itt: https://www.pixplan.hu/e-naplos-burokracia/
      Az adott település Polgármestere két módon szerezhet tudomást az egyszerű bejelentésről: 1. A telekingatlan beépítési mutatóinak kinyomozásakor hivatalos, azaz írásos kérelem benyújtásával kér adatszolgáltatást az Építtető, ha pl. az interneten nem találja az önkormányzat honlapján az érvényes HÉSZ-t/rendezési tervet, mert még nem digitalizálták azt. Van ilyen, most kerültem ilyen helyzetbe, Szombathely környékén… 2. Az e-építési napló megnyitásáról az illetékes polgármesteri hivatal Építéshatósága is értesül a rendszeren belül. Szóval igazából az Építéshatóság értesül. Építési engedélykérelem benyújtására pedig akkor van szükség, ha egy meglévő épületet alakít/változtat/bővít az Építtető. És a legtöbb esetben, itt lép be a Főépítész és kis Csapata (építészeti-műszaki Tervtanács), „szakértőként”…

      • kritizator szerint:

        „Az e-építési napló megnyitásáról az illetékes polgármesteri hivatal Építéshatósága is értesül a rendszeren belül.”

        Vagyis tulajdonképpen az építkezés megkezdésekor fogja látni a polgármester, hogy településképi véleményezéssel kell(ene) élnie.

        Szép.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Kritizator! Egyszerű bejelentésnél nincsen Településképi véleményezési eljárás. Az Építész persze egyeztet(het), Építéshatósággal és Főépítésszel is.

          • kritizator szerint:

            „Egyszerű bejelentésnél nincsen Településképi véleményezési eljárás.”

            Ezt magam is így gondolom (mert így kényelmesebb nekünk:)/
            Sajnos esetünkben a jegyző ragaszkodni akar a Településképi véleményezési eljáráshoz, szerintem szereptévesztésben van.

          • a Térképző szerint:

            Az előfordulhat, hogy a HÉSZ rendelkezik arról, hogy a telekingatlan és/vagy környezete pl. helyi védettség alá tartozik, ekkor előírhatnak tervtanácsi megmérettetést. Ha kétséges a helyzet, szerintem akkor az Építtető kérhet Építésügyi hatósági szolgáltatást. Ezt az ÉTDR felületen kell kezdeményezni, nincsen illetéke és 15 napon belül „hivatalos” válasz/állásfoglalás érkezik!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .