Födémek

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Födémek 1.rész


Korábban már hosszasan írtam a falazatok fajtáiról, elhelyezkedésükről, azután meg zsaluzni kezdtem. Mára elértünk a falak „tetejére”, mert a födémeket is bemutatom.
 
A födémeket többféle módon lehet csoportosítani. Először soroljuk két/három 🙂 fő csoportba őket, mert vannak:
– előregyártott elemekből készült födémek,
– helyszínen öntött födémek,
– meg e fenti kettő ötvözetéből származtatott födémek!
 
Az előre gyártott elemekből készült födém, kereskedelmi forgalomban kapható elemkészletből tevődik össze.


Teljesen biztosan van valamilyen, pl. vasbeton gerenda-rendszere, amik a teherhordó falak közötti fesztávolságot hidalják át, és a gerendák közötti felület kitöltéséhez áll rendelkezésre a födém aktuális béléseleme.
 
Ez a szisztéma úgy alakul rendszerré, hogy a gerenda hosszméretei széles mérettartományban mozognak. Általános esetben 60 cm-es méretlépcsővel, akár még a 6,60 m vagy a 7,20 m fesztávolságot is át tudják hidalni, persze ezen túli hosszal készülnek, 10-12 cm felfekvéssel!
 
Hazánk legelterjedtebb ilyen födémrendszere az E-gerendás födém. Igen, egy „e” betűt kell kiejtened. És mégsincs semmi köze a e-ügyintézéshez, vagy az e-naplóhoz!
Korábban, volt pl. G-gerenda, volt F-gerenda…így a múlt század 60-as éveitől kezdve ilyen födémrendszerekkel épültek anno az új családi házak. Az E-gerenda a toppon maradt, hiszen a mai napig az ország számos pontján gyártják, ma már egyedi hosszméretben is, mert nincs kőbe vésve a 60 cm-es méretlépcső.
 
A gerenda oldala olyan lépcsős élkiképzéssel készül, hogy a béléselemek (beton, kerámia…) oldalán futó élképzés, a gerendák közé, felülről történő behelyezéskor fixen tartják a béléselemet, mely a födémfelület nagyobbik részét képezi. A 60 cm méretlépcső azonban itt is igaz, a vasbetongerendák egymástól való távolsága, azaz képzeletbeli tengelyük távolsága is többnyire 60 cm.
 
Nézzük meg, hogy mi e töretlen népszerűség oka?
 
– pofonegyszerű a tervezés;
 
– elérhető az ipari háttér, mely kereskedelmi forgalomba teszi;
 
– gyors és száraz technológiának mondható, mert szerelés-jellegű munkával járható és terhelhető födémet képezhetünk;
 
– a helyszíni élőmunka kevés, ha a födémgerendát a kiszállító jármű, saját darujával, helyszíni irányítással a helyére emeli;
 
– födémképzést az időjárás (eső) nem akadályozza.


A gyakorlatias szemléletem szerint, én abban látom óriási előnyét és töretlen sikerét a gerendás rendszereknek a családi házas építkezések területén, hogy a gerenda közök kitöltését akár a béléselemek megvásárlása nélkül is felületté lehet tenni, vagy éppen más építési rendszerek béléselemei is könnyen felhasználhatók hozzá.
 
Hozzám hasonlóan merész és szintén gyakorlatias statikusi támogatással volt szerencsém 20 fokos hajlásszögű, ferde tetőfelületet is képezni ilyen rendszerrel. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .