Oldalhatáron állóból (OH)_ szabadon álló (SZÁ) beépítés?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
OH és SZÁ
Elvileg sehogy! 😉
De van némi mód egy kis korrekcióra, ha a helyi szabályozás nem határolja be túlságosan a beépítési lehetőségeket.
A helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szabályozási tervlapja szerint az övezeti besorolás az adott építési telken: OH, az oldalhatáron álló beépítést tesz lehetővé.
A meglévő utcakép is ezt mutatja, ha a jelenlegi/környező épület-telepítéseket sorra veszem.
Az Építtetőm nem szokványos igénnyel jelentkezett, a családi házas övezetbe társasházat kíván építeni, vállalkozás-szerűen!, ami annyit tesz az Ő esetében, hogy a társasház két lakásos lenne, és a számára kedvezőtlenebb „helyzetűt” szeretné értékesíteni, ezáltal a Családja számára létesítendő másik lakás „bekerülési költsége” igen kedvező lehet…
Ebben kérte segítségemet Imre, mikor először találkoztunk az üres, összközműves ingatlanon.
Az ingatlan tájolása kifejezetten jó, és az utcafronti 20,00 m-es telekszélesség is kiváló adottság, szerintem.
Imre határozott elképzeléssel és helyiséglistával érkezett., még a lakásterületek arányait is rögzítette: -Az utcai lakás nettó alapterülete: 45-50 m² legyen, a hátsó lakásé 90-100 m² legyen!
Megmutatta még a saját házát is, ahol külön felhívta a figyelmemet építészeti megoldásokra, melyek „értékét” az évek során ki is tapasztalta, így elárulta nekem, számára mi a követendő és mi a nem jó megoldás!
Szóval leckék/házi feladatok sokaságával távoztam a helyszínről, kitalálni valamit, amivel leginkább közelítek Imre víziójához. Ő sok megoldást/vázlatot/skiccet várt tőlem, én azonban csak egyetlen egyet adtam, ezt a megoldást:
A kedvezőtlenebb helyzetű lakásrész telepítésénél „trükköztem” picit:
Ezt az önálló épülettömböt az oldalhatártól elmozdítottam,
- elsősorban azért, hogy plusz ablakozható, azaz teljes értékű homlokzatot adhassak a kisebbik lakásnak,
- illetve hogy a gépkocsi behajtást külön válasszam,
- harmadsorban azért, hogy a telekingatlan használatát is határozottan rendezzem.
Imre elfogadta az ajánlatom. Legközelebbi bejegyzésben bemutatom majd a kisebbik, „kedvezőtlenebb” lakást! 😉
Ha oldalhatáros a beépítés, akkor mért lett elhagyva 1 m (ha jól értelmezem a rajzot?
Tisztelt Kritizátor!
Az olyan épülettelepítés, ahol az oldalkert mérete nem éri el a 3,00 m-t, az bizony oldalhatáron álló telepítés.
Az 1,00 m távolság az ú.n. csurgótávolságból született, ez a távolság alkalmas még éppen arra, hogy a csapadékvíz a saját telekingatlanra hullik a tetőidomról.
Az OTÉK-ban ma már csupán az szerepel, hogy OH beépítésnél a tetőidommal átnyúlhatok a szomszédos ingatlan fölé, de a csapadékvizemet a saját telkemre kell visszavezetni/kezelni.
Jelen esetben elsősorban az volt a cél, hogy az épület saját telken belül körbejárható legyen, így egy esetleges utólagos homlokzatszigetelés, fal- tetőfelújítás a Szomszéd bevonása nélkül, korlátlanul megvalósítható. A telekszélesség, a „mezsgyétől” való 1,0 m-es elhúzást bőven lehetővé teszi, nem hoz létre új korlátozást esetünkben.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Ibolya!
Mit javasol az alábbi esetben? Oldalhatáros beépítési mód esetén 3,6 méterre kezdtük el építeni a házat. A kimaradt 3,6 méter pedig úgy nézne ki, hogy egy 230 cm magas falazott „kerítés” 30 cm széles alappal lenne terv szerint, ami pergola szerűen össze lenne kötve a házzal (fa gerendákkal), ami a kocsibeállóként funkcionálna. Így megfelelünk az oldalhatáros beépítésnek. Viszont, ha ez a kocsibeálló nem valósulna meg (magas költségek miatt), akkor mit javasol az oldalhatár és a ház közé eső 3,6 méterre, amivel megfelelünk az oldalhatáros építési módnak?
Kedves Csaba!
Lakóépület építés Egyszerű Bejelentéssel történik, gondolom, ez alapján halad az Önök kivitelezése.
Ha a bejelentést követően a kivitelezés eltér a bejelentett tervtől, álláspontom szerint, Önnek nem fogja az Építésfelügyelet kiállítani a Hatósági Bizonyítványt.
Mi több, még bírságot is kilátásba helyez(het)nek.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Szabadon álló beépítési módú, már beépített ingatlan esetén hogyan érvényesül az oldalkert-méret szabályozása? Egy telken, egy hrsz-en van két épület, egyik az egyik, másik a másik oldalon, nem egymással szemben. 3m a kötelező legkisebb oldalkert-méret a HÉSZ alapján. Viszont a telepítési távolság elhagyható, ha jól értjük az OTÉK-et és ez egyben azt is jelenti, hogy az oldalkert-előírás sem betartandó, ha nem épül a telekhatártól 3 m-es távolságon belül huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség. Meg szeretnénk osztani telekalakítás keretében a telket, 1-1, külön-külön az épületeket tartalmazó hrsz-re.
Kedves Gábor!
Nincs „felmentés” a legkisebb oldalkert minimális méreténél kisebb oldalkert méretre, mert azzal, az Önnel szomszédos ingatlan beépíthetőségét korlátozná.
Telepítési távolság minimalizálása estén nagy valószínűséggel az érintett épület azon homlokzata „tűzfal”-ként létezhet.
Érdemes a helyi építéshatóságnál tisztázni a lehetőségeket!
Üdvözlettel:
a Térképző, akinek nincs sok köze a térkép(ek)hez, mivel építészként építészeti tereket alkot 😉