Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Telekhatáron átnyúlva!

Ez a téma folyamatosan jelen van, hiszen újabb és újabb olvasói megkeresés érkezik a szomszédos ingatlan, OH, azaz oldalhatáron álló beépítése kapcsán…

Több hete boncolgatom e kérdéskört, Heti okosság témakörében…, ma is erről mesélek, azaz egy olvasói megkeresés felvetéseit elemzem, illetve azokra válaszolok!

Zoltán több kérdést vet fel, idézem Őt:

„A szomszédom elbontotta a lakatlan telkén lévő, jobb oldali telekhatáron álló régi épületet, a helyén nem létesített kerítést. Mivel az utca felől az ő telke nem volt lezárva, kértem, hogy építsen egy ideiglenes kerítést, amit nem tett meg, így én építettem meg helyette!

Most megkeresett, hogy építkezne – szintén a telekhatárra – és kérte, biztosítsak neki 1 métert a telkemből az építés idejére. Az előzőek miatt nagy kedvem volna ezt visszautasítani, de a Ptk 5:25 § (2) szerint „a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges”. Így azt gondolom, a visszautasítás csak időhúzás lenne. Ígéret van kerítés áthelyezésre és helyreállításra, de persze az volt az első esetben is… Ráadásul mindez facsonkolással is járna, amit semmiképp nem szeretnék megengedni.

Kérdésem: Ha az engedélyem hiányában elbontja a kerítést, mit tehetek azon túl, hogy a Jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indítok? Abból, belátható időn belül, nem lesz kerítés… Bonyolítja-e a helyzetet, hogy mi hárman vagyunk tulajdonosok? Pl. két tulajdonos beleegyezése már elég?

Még egy érdekesség, az építési terv benyújtása 2025. májusban volt, a Magyar Közlönyben 2024. szeptember 30-án megjelent, elvileg 2025. január 1-től érvényes TÉKA szerint az eresz új építésű ház esetén nem nyúlhat át a szomszédba. De rajz szerint ez átnyúlik.”

Válaszaimat a TÉKA alapján adom, de lehetséges, hogy a Település helyi szabályai/rendeletei is elegendő iránymutatást adnak, de ugye arról nincs információm…

1/ Kerítés:

A telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.

A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés és élősövény létesíthető. Ha jogszabály vagy hatósági döntés másként nem rendelkezik, a telek kerítés nélkül is használható. Figyelem: itt a feltételes mód azt jelenti: nem kötelező!

Ha a helyi építési szabályzat a kerítés létesítését kötelezővé teszi, a telek tulajdonosa, kezelője, használója a kerítést

a) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron, és

b) az érintett tulajdonosok megállapodásának hiányában a hátsó telekhatárnak a jobb oldali telekhatártól mért fele hosszán

köteles megépíteni és fenntartani.

Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos, kezelő, használó az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is megállapíthatja!

Zoltán kérdésére válaszolva, ha a Településen nem kötelező elem a kerítés, akkor a Szomszéd csak „figyelmetlen” (itt Mindenki behelyettesítheti vérmérséklete szerinti saját jelzőjét) volt, mikor a kerítést bejelentés nélkül elbontotta. Ezen persze lehet még tovább „pörögni”, ha esetleg a szóban forgó kerítést Zoltán építette volna anno, és Zoltán telkén állna az a kerítés teljes egészében…

2/ Telekhatárra építkezne: OH

Az építési telek beépítési módját a helyi építési szabályzatban az építési hely határozza meg. Az építési hely: oldalhatáron álló beépítési mód esetén a teleknek az egyik oldalhatára, az azzal szemközti előírt oldalkerti építési határvonala és az előírt elő- és hátsókerti építési határvonalai által határolt területe.

Korábban, az OTÉK ábrán javasolta, hogy az oldalhatáron álló beépítési mód esetén_1,0 m-nyi szélességet biztosítsunk az épület körbejárhatósága, állagmegóvása okán…, így sok HÉSZ ezt az 1,0 métert kötelezővé is tette! Ezt, sajnos! a TÉKA már nem említi.

Viszont, lehetőségként felkínálja: Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a telek egyik, egyben építési határvonalát képező oldalhatárától legfeljebb 2,00 méterre lehet az épületet elhelyezni, ha erről a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik.

Ide még beszúrom, ha mégis a telekhatáron épül az épület, akkor annak a teljes határoló (fal)szerkezetével a saját telken kell állnia! Vagyis, a homlokzati hőszigetelés és/vagy falburkolat sem „lóghat” a szomszédos telekre.

3/Eresz, és átnyúlása

Az eresz a tető legalsó, a homlokzati falsíkon túlnyúló, ereszcsatornával együttes része. Az oldalhatáron álló beépítési módú telken, az oldalhatáron álló épület eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2,00 méter magasságban és legfeljebb 0,70 méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíznek az épület telkére való visszavezetésével. A TÉKA ebben megengedőbb a korábbi OTÉK-hoz képest, mert ott az átnyúlás még 50 cm volt.

Fentiekből úgy tűnik, a Szomszéd nem vétett…

DE!

Javaslom, egyeztessen/ek a Szomszéddal, mert ha az építési tevékenységhez az Ön/Önök ingatlanjának használatára valóban szükség lesz, kérjen/ek egy igen kellemes díjat az ideiglenes használatért, arra gondolva, hogy a kivitelezési munkák befejeztével, a Szomszéd eddig tanúsított „magatartása” miatt/okán az okozott kellemetlenségekre/károkra, esetleges helyreállítási munkákra is jusson bőven abból a kényelmi díjból! 😉 Zoltán által idézett Ptk. „kártalanítás” –a ezt jelenti!