Építménytérfogat!

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Padlással? Padlás nélkül?

Örök téma marad az engedély nélküli építkezés, legalábbis e témakörben érkezik a legtöbb kérdés/megkeresés Olvasóimtól. 😉

A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény létesíthető, és a meglévő bővíthető abban az esetben, ha az építési tevékenység után sem haladja meg a térfogata a 100 m³-t.

Erről az engedélynélküliségről már meséltem korábban is:

Azóta picit változott az 5. pont, jelenleg éppen így helyes:

„Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után nem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.”

De térjünk vissza a térfogathoz!

A térfogatszámítást még általános iskolában, talán 5.osztályosként tanultuk meg. Így, csupán csak alkalmaznunk kell(ene), az akkor tanultakat! Vagyis, az építményeinket – legalább képzeletben – mértani testekre kell bontanunk, és azok térfogatát kell összegeznünk.

Mértani test lehet:

  • téglatest
  • kocka
  • különböző alapú hasábok
  • hengerek
  • gúlák/csonkagúlák
  • kúpok/csonkakúpok
  • gömb…

Tehát ha van egy egyszerű „házikó-forma”, akkor a falak és födémek alkotják a téglatestet, ennek tetején a tetőidom legtöbbször háromszög alapú hasáb (elfektetve!) , ami a téglatesten fekszik.

A két test térfogata összeadandó, így kapjuk meg az építmény térfogatát!

Ebből egyértelmű, hogy attól, hogy az építmény tetőidoma által határolt terület egy padlás, ami üres, bizony beszámítandó az építmény térfogatába!

Az OTÉK alkotói is felismerték a korábbi hiányos megfogalmazást, így januártól vita nélküli a térfogat értelmezése építmények ügyében is! 😉 A mértani test alatt olyan háromdimenziós alakzatokat értünk, amelyek határfelülettel jellemezhetőek… lefordítva: ezek a falak és a tetőidom külső síkja a mi esetünkben!

5 hozzászólásto Építménytérfogat!

  1. Ipacs László szerint:

    Tisztelt Térképző!
    A kérdésem, hogy a padlószint alatti vasbeton alap is beleszámít-e a térfogatba? Tehát például 50 cm mély sávalap is része az épületnek ebből a szempontból?

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény esetében, az építmény térfogatánál a mindenkori terepcsatlakozás „feletti” építményrész térfogatát számítjuk.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  2. Lebeszki Gábor szerint:

    Tisztelt Térképező,

    Ha a melléképületben a tető alatt van nyitott rész is, ami csak rácsokkal van elkerítve (disznóól volt régen, két oldalról fal van, de szemből nincs fala, csak a rács/rácsos ajtó), akkor az a rész beleszámít a nettó térfogatba? Ha 20+ éve épület, de mi most felújítanánk és a falakat kihoznánk a tetősík alá, akkor azt jól gondolom, hogy az előző kérdéstől függetlenül szabálytalanná válna az építmény? (Mivel akkor már biztosan beleszámítani a nettó térfogatba)

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gábor!
      Igen, beleszámít.
      Hogy szabályos-e, azt az övezeti előírások alapján lehet kiszámolni. Illetve, azt is érdemes megnézni: a földhivatali térképmásolaton milyen/mekkora épületkontúr szerepel?!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, tereket alkot leginkább, így nincs sok köze a térképekhez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .