Építési engedély nélkül…

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Építési engedély nélkül végezhető


Nem csak az egyszerű bejelentéssel érintett építési ügyek köre bővült januártól, hanem az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre is, a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint.
A magánlakás építéshez kapcsolódóan nem engedélyköteles a kivitelezés, ha például:


1. Meglévő építményt átalakítasz, felújítasz, helyreállítasz, korszerűsíted, homlokzatát megváltoztatod. Ezt értsd úgy, ez akkor állja meg a helyét, ha az épület geometriája/kubatúrája nem változik. Kivétel az ikres vagy zártsorú beépítés, amikor az alapozáshoz vagy egyéb tartószerkezethez is „hozzá kell nyúlni”.
 
2. Meglévő építményt utólagosan hőszigetelsz, homlokzati nyílászárót cserélsz, a homlokzatfelületet más színre színezed, és/vagy a homlokzat felületképzését megváltoztatod, mert új homlokzatburkolati anyagot (tégla, fa, kő, kerámia, alumínium…) választasz.
 
3. Meglévő épületben az önálló rendeltetési egységek számát kívánod változtatni, esetleg a lakásod egyik szobájából irodát alakítasz ki.
 
4. Tehetsz a házikód bejárata fölé előtetőt/védőtetőt, ernyőszerkezetet, vagy a már meglévőket átalakíthatod, cserélheted, növelheted.
 
5. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt (garázs, tároló, szín, sufni…) telepíthetsz a telkedre, vagy a meglévő ilyet átalakíthatod, felújíthatod, bővítheted, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját).
 
6. Ha csak Te és családod használja, akkor lehet kerti tavad, kerti medencéd, hangsúlyozom: magánhasználatra.
 
7. A kertbe fóliasátrat, üvegházat is építhetsz, vagy a meglévődet tuningolhatod: felújíthatod, helyreállíthatod, átalakíthatod, korszerűsítheted, bővítheted.
 
8. A telekingatlanod természetes terepszintjét is „korrigálhatod”, ha a beavatkozás építési tevékenységgel függ össze, és az eredeti terephez képest + 1,0 m-nél (töltés) vagy -1,0 m-nél (bevágás) nem nagyobb a változás.
 
9. Telepíthetsz nap-kollektort, szellőzőt, klímát, riasztóberendezést, villámhárító-berendezést, vagy zászlótartó építményt is.
 
10. Ha önálló pincét szeretnél, akkor legfeljebb 2,0 m mélységűt és legfeljebb 20 m3 légterűt létesíthetsz, vagy a meglévődet felújíthatod, helyreállíthatod, átalakíthatod, korszerűsítheted, bővítheted.
 
Nincs vége a lehetőségeknek, nagy vonalakban ennyi elegendő a kedvcsináláshoz! 😉
DE:
stop
Tényleges megvalósítás előtt mindenképpen érdemes a helyi rendeleteket is átböngészni, hisz az adott település igyekszik egységes megjelenést kialakítani/támogatni a saját területén.
 
E „nagy” lehetőségeknek természetesen apróbetűs része is van, a telekingatlanra vonatkozó beépítési mutatóknak szabályosnak kell maradniuk.
 
És azt se felejtsd el, általában vannak Szomszédaid, így azt tanácsolom feleslegesen ne ingereljétek egymást, vagyis ne törekedjetek jószomszédi „iszony” kialakítására. 🙁

511 hozzászólásto Építési engedély nélkül…

  1. Garai János Attila szerint:

    Tisztelt Cím! Kérem segítsenek, egy 8m3 es előteret szeretnék építeni, ytong -ból műanyag nyílászárókkal. Ehez engedélyre lenne szükségem? Válaszát előre is megköszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Garai Úr!
      Lakóépület bővítés esetén ú.n. Egyszerű bejelentés-t kell alkalmazni, elektronikus tárhelyen kiviteli tervek feltöltésével.

      • Szabó Tamás szerint:

        Tisztelt Szabó Miklós!
        Hazunk sarkat be szeretnenk epiteni, ami 2db 2.5m fal felhuzasabol allna,a masik 2 fal ugye a haz fala lenne. Laposteto megoldassal, 2.7m belmagasaggal.
        Engedelykoteles lenne ez a hozzaepites?
        Valaszat elore is koszonom!
        Tamas

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Szabó Tamás Úr!
          Lakóépület bővítése jelenleg Egyszerű Bejelentés -sel valósulhat meg.
          Egyszerű bejelentés: csupán nevében egyszerű!
          Javaslom, alaposan nézzen utána!
          Üdvözlettel:
          a Térképző, aki nem a Szabó Miklós! 😉

    • dr Gujás Erika szerint:

      5 lakásos társasház udarában 5 kocsibellá van. Alapító okiratban szerepel, hogy melyik lakáshoz melyik beálló tartozik. A kocsinfölé szeretnénk árnyékolót építtetni úg, hogy a többi lekó beállását nem zavarnánk. Kell-e engedély, illetve a lakók hozzájárulása zükséges-e? köszönöm

      • a Térképző szerint:

        Kedves Erika!
        Az ‘árnyékoló’ gondolom valamilyen ‘lábakon’ áll, így ez építmény. Létesítésének feltétele, hogy a Lakóközösség ezt engedi. Építésügyileg akkor létesíthető, ha a beépítettség mértékébe ez belefér, és építési helyen belül kell megépíteni.
        Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert által határolt terület általános esetben. Ha e területen belül, a főépülettől, feltételezem egy lakóháztól függetlenül építi, és tetejének gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m-t, (ha lapostetős akkor 3,5 m homlokzatmagasságot) és a teljes építmény 100 légköbméter alatt van, építési engedély nélkül létesítheti, mivel nem emberi tartózkodásra szolgál majd az építmény. Sok esetben azonban a Település saját hatáskörében Településképi véleményezést is megkívánhat.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

    • Kulin Réka szerint:

      Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy az építési emgedélytől eltérő méretű tetőablak, és ezáltal eltérő szarufa kiosztás(szélesebb) gond lehet-e a lakhatási engedélynél, vagy nyugodtan változtathatunk rajta?
      Válaszát előre is köszönöm!

      • a Térképző szerint:

        Kedves Réka!
        Ez nagyban függ a helyszíni szemlére érkező ‘Hatóság’ szemétől.
        Nem érzem valódi nehézségnek ha 10/12 cm-rel szélesebb egy tetősíkban fekvő ablak.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

  2. Szabó Miklós szerint:

    100 m3 alatti 4.50 m gerinc magasságú épület meglévő épülettel össze építhető-e. A vélemények eltérőek.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Szabó Miklós Úr!
      Építési engedély nélkül végezhető: Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése,
      amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
      Kulcs-szó itt: Emberi tartózkodás! Azt Ön nem említi, mi az új épületrész funkciója. De!, ha egy meglévő épülettel kívánja az újat összeépíteni, akkor egy új épület jön létre, amire már nyilvánvalóan nem igaz a 100 m3, és talán a 4,5 m gerincmagasság sem…
      És egyébként mit mondott Önnek a helyi Építéshatóság, Építésügyi szolgáltatási pont, vagy a Főépítész?
      Üdvözlettel: a Térképző

      • Emerich szerint:

        Tisztelt Térképző!

        A fenti kérdéshez hasonló helyzet van nálam is.
        100m3 alatti, 4.50m gerinc magasságú garázs a meglévő épülettel össze építhető-e.
        Itt főleg az összeépítés definíciójára vagyok kíváncsi.
        A két épület között 2-5cm lenne, ami szigetelőanyaggal lenne kitöltve, így a homlokzati egybedolgozható.
        Nem lesz összenyitva.
        Köszönöm!

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Emerich!
          A hozzászólások megjelenítését a „kezemben tartom”, hogy eleve szűrjem a rosszindalatú/nem az oldalmhoz illő trollkodást… 🙁
          Ha a főépülettel összeépül az új melléképítmény, akkor az toldaléképítés, és általános esetben építési engedélyköteles tevékenységgé válik, hiába fér bele a max. 100 m3/4,5 m gerincmagasság mutatóba.
          De érdemes a helyi HÉsZ-t és TAK-ot is átvizsgálni, egyáltalán lehetséges-e ez a megvalósítási mód az Ön településén?!
          Amennyiben kutakodása eredményeként a „bejelentést” gondolja Ön megoldásként helyben, akkor tervekkel, műszaki leírással kell kérvényezni: „Településképi változás” bejelentéseként, erre vonatkozó részletes információt/kérelem tartalmát a helyi egyéb rendeletekben kell keresnie.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Emerich szerint:

            Tisztelt Térképző!

            Nincs olyan kiskapu, amely lehetővé teszi az egymás mellé építést anélkül, hogy építési engedély kellene hozzá?!
            Biztos megvan az oka, de akkor is furcsa, hogy ilyen szintű adminisztráció, többlet költség szükséges egy garázs miatt, viszont az alap épülethez elegendő volt az egyszerűsített bejelentés.
            Örülnék, ha javasolna valami (olcsóbb) megoldást.

            Köszönöm!

          • a Térképző szerint:

            Tisztelt Emerich!
            Melléképítmény építési engedéllyel létesíthető. Lakóépület Egyszerű Bejelentéssel létesülhet, ami -szerintem! – csupán elnevezésében egyszerű.
            Építési engedély nélkül építési helyen belül létesíthető max. 100 m3 térfogatú és 4,5 m gerincmagasságú, nem emberi tartózkodásra szolgáló épület, ami önálló, vagyis nincs összeépítve a meglévő lakóházzal.
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  3. K. Attila szerint:

    Én a „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt” fogalmát feszegetném, hogy mi is tartozik ide. Tervezgetem, hogy egy melléképületet építenék, amibe pihenésre szolgáló egységeket raknék, pl: szauna, pihenő szoba, fürdőszoba, WC, stb. Az épület mérete belül maradna a kívánt méretnek (100 m3; 4,5 m magasság). A főépület és az építendő mellék épület össz hasznos alapterülete is belül maradna a 300 nm-en.

    Megépíthető-e így a kívánt mellék épület, csak egyszerű bejelentéssel?

    Továbbá ha igen, akkor az építendő melléképület mellé, de tőle független építenék egy garázst is. 2 db önálló melléképület építhető-e egy telekre?

    Az így keletkezendő 2 db melléképületnek együttesen kell kielégítenie a 100m3 nettó légköbméteres szabály? Vagyis ha az 1. melléképületre elhasználnék nettó 90 m3-ert, akkor a garázsra már csak 10 m3 használhatnék fel?

    Előre is köszönöm a válaszát!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      A pihenő szoba, a szauna, a fürdőszoba, a WC helyiségek emberi tartózkodásra szolgáló terek.
      A telekingatlanra melléképítmény abban az esetben létesíthető, ha a helyi HÉSZ engedi, illetve ha a telekingatlan „beépítettségébe” is belefér, illetve geometriailag is építési helyen belül marad! Az, hogy egy, vagy két melléképítmény létesülhet, szintén helyi HÉSZ és a beépítési mutatók alapján döntendő el.
      A garázs önálló épületként nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, általánosan tárolónak értjük. Ha az alapterülete belefér a beépítettségbe, gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m terepcsatlakozástól mért magasságot, illetve 100 m3 térfogatot sem éri el, és építési helyen belül telepíthető, akkor építési endeélyezési eljárás lefolytatása nélkül megépíthető.
      „Egyszerű bejelentés” a lakóépületekre vonatkozik, ha az újonnan létesül, vagy a meglévő bővül/átalakul.
      Üdvözlettel: a Térképző

      • laszlo szerint:

        Lehet hogy már ez a jogszabályváltozás sem hatályos?

        http://www……

        Kérdés csak az hogy kinek hihetünk.

        • a Térképző szerint:

          Kedves László!
          A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében találja a jelenleg hatályos Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek ( 32 pontból álló! ) listáját.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  4. Németh Sándor szerint:

    Tisztelt Térképző!

    A szőlő telkünk alatti telket megvásárolták, és szeretnének elhelyezni valamilyen építményt, melyben 1-2 hétig szeretnének tartózkodni. A telek Mk-c1 besorolású, művelés alól kivont terület, melynek mérete 1600 nm. A község területrendezési tervében, és az ahhoz tartozó rendeletben azt olvastuk ki, hogy lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el, mivel 2000 nm alatti a terület. Ha ennek függvényében tárolót, vagy egyéb építményt építenek, mely emberi tartózkodásra nem alkalmas, de nyaralás céljából akár 2 hétig is ott tartózkodnának, tudunk-e bármit is tenni ellene? Egyrészt a természeti adottságokat, a látványt, másrészt a nyugalmat megzavarják. Jogilag van beleszólásunk abban, hogy hova helyezzék a tárolót? Illetőleg hs az emberi tartózkodásra nem alkalmas építményben mégiscsak nyaralni fognak, van jogi lehetőségünk ezt megakadályozni, és ha van, milyen hatósághoz szükséges fordulnunk?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Köszönöm érdeklődését!
      Az Mk besorolás Mezőgazdasági Kertes területet jelent, a c1 besorolás pedig a helyi rendelet szerint értendő. Általában a mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés (halászat), és az ezekkel kapcsolatos, a „saját termék” feldolgozására, tárolására (esetleg árusítására is!) szolgáló építmények helyezhetők el. Tehát: Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el! De tároló épület vagy akár pince is elhelyezhető, vagy az OTÉK-ban megadott beépítési mutatók betartásával, vagy a helyi rendeletben megfogalmazott (szigorúbb) beépítési mutatók betartásával. A létesítendő építmény (tároló) elhelyezésébe akkor szólhat Ön bele, ha azt az építési helyen kívül helyezik el, vagy méretei: alapterülete, gerincmagassága nem az előírásoknak megfelelő határértéken belül létesülnének. A huzamos emberi tartózkodás megakadályozása ügyében talán helyi Polgármesteri Hivatal, vagy az illetékes Járási Hivatal adhat jogi tájékoztatást.

  5. K. Gábor szerint:

    Tisztelt Cím,

    Mi egy 2 beállós garázst szeretnénk építeni a lakóépülettől függetlenül ( a telek másik pontján ). (8m hosszú x 5.5 m széles x 2,1m magas) Ezen értékek m3-ra levetítve 92.4 m3 Ezek szerint ez a tervezés belefér az engedélymentes változatba? Próbáltam többször is elérni a helyi hivatalokat, de eddig semmi választ nem kaptam. Vagy nem érnek rá, vagy csak elhajtanak a fenébe.

    Válaszát előre is köszönöm.

    Üdvözlettel,
    Gábor

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gábor!
      Köszönöm érdeklődését!
      A tervezett gépkocsi tároló: nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, ha mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, nem építési engedély köteles tevékenység. Arra viszont ügyelni kell az Ön által megadott befoglaló méretnek megválasztásánál, mert kivitelezési dokumentáció alapján végezhető, az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet!!! -, amely esetében a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja!
      Üdvözlettel: a Térképző

  6. F.Timi szerint:

    Tisztelt Térképző!
    2008-ban vásároltam egy telket amin egy 35 nm es faház állt. Volt benne villany, víz, gáz. Erre a telekre( a faház elé) lett építve egy 71 nm-es családi ház. 1 éve lebontottuk a faházat és lett belőle egy 52 nm es családi ház. Maradt a villany, gáz, víz. A kérdésem az lenne, hogy ez nem számít a falazat megváltoztatásának? Ilyenkor milyen bírságra lehet számítani? Elképzelhető, hogy tényleg lebontattnák..

    Válaszát előre is köszönöm:F.Timi

    • a Térképző szerint:

      Kedves Timi!
      Köszönöm az érdeklődést!
      A terültre érvényes övezeti mutatóknak kell megfelelni bármilyen beépítésnek. Ha az nem teljesül, akkor van bírság. Mértéke több tényezőtől függ, utána olvasni a 245/2006.(XII.5.) Korm. rendeletben lehet.
      Bontásra -megítélésem szerint- akkor kerül sor, ha az emberi életet, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet, első körben többnyire azt írják elő, tegye az Építtető szabályossá a beépítést.
      Üdvözlettel: a Térképző

  7. Henax szerint:

    Jó napot kívánok!

    Szeretnék érdeklödni, hogy tetőtér beépítése, bejelentés/engedély köteles-e, úgy hogyha tető síkja nem változik. A tetősíkjába tetőablak kerül. Amiért kétségeim vannak az az, hogy új feljáróhoz a plafont meg kell vágni (födém átvágás nem lesz 2 gerenda között lesz feljáró). Vasbeton gerendás ház (tálcás megoldás) és a tetőszerkezetnél a széket átvariálnánk meg túl sok teret venne el a hasznosítható térből. Tehát a tartó szerkezethez hozzányúlnánk szarufákat megerősitenénk és régi széket is átvariálnánk. Amennyiben nem kell engedély akkor milyen lehetőségem van hogy azt a +25 négyzetmétert hozzáírjak a lakáshoz? hatósági bizonyitványt kell kérni jegyzőtől? Előre is köszönöm a válaszat.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Henax!
      Köszönöm érdeklődését.
      A tetőtér beépítéssel az épület hasznos alapterülete megváltozik, növekszik! Ezáltal lakóépület bővítéséről beszélünk, ami Egyszerű bejelentéssel végezhető, elektronikus építési napló használatával.
      Amikor a kivitelezés befejeződik, akkor lehet a Hatósági Bizonyítványt megkérni.
      Üdvözlettel: a Térképző

      • Henax szerint:

        Köszönöm nem tudtam eldönteni, mert polgármesteri hivatalban is 2 választ kaptam. Egyik az amit ön írt a másik pedig ez.

        :

        A lakóépület bővítése e-naplóben bejelentés köteles.
        Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.
        Ha nem fog nőni az épület térfogata, nem kell bejelentést tenni, sem engedélyt kérni.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Henax!
          Az épület hasznos alapterülete növekedni fog. Az eddigi padlásból lakótér válik.
          Ez bizony bővítés, így egyszerű bejelentéssel kell élni!
          Üdvözlettel: a Térképző

  8. T. József! szerint:

    Jó Napot Kívánok!

    Szeretnék egy fedett tornácot építettni a családi házrészem elé. Az épület homlokzatához illeszkedne, melyen a bejárati ajtó is van. A tornác, „előtetö” Kb. 3 m kiállású lenne, a külső tetőperem súlyát 3 db oszlop tartaná. A teljes méret 3*7 m lenne (7 m a homlozat). Kérdésem, kell-e építési engedély?
    Egy OTÉK melléklet szerint még a telek beépíthetöségi számitásába sem kell belevenni, viszont érdeklődésemre az önkormányzatnál azt mondták, hogy terv és épitési engedély stb. kell hozzá, mert nem előtetö, védtetö, vagyis nem konzolosan csatlakozik, rögzítődik a homlozathoz. Mi itt a valós helyzet? Azt mondták, pergolát építhetek kizárólag 20 nm-ig, ami nem lehet fedett. Az viszont állhat oszlopokon és a kertben külön is elhelyzhető.
    A paraszti épitészet egyik legjelentősebb eleme a tornác, nem szerepel sehol az építésügyi hatóságok szótáraiban.

    Kiegészítésképpen:

    OTÉK
    253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

    1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
    Fogalommeghatározások

    114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
    a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
    b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.
    Stb.
    Tisztelettel T. József

    • a Térképző szerint:

      Kedves József!

      Köszönöm érdeklődését!
      Amint az előtetőt „oszlop/pillér” támasztja alá, az már nem előtető!, hanem épületbővítés, és bizony a beépítettségbe bele kell számolnia, ráadásul ez kívánt cca. 21 m2-nyi terület csak akkor valósítható meg, ha „építési helyen” belül van!
      Mivel lakóépület bővítéséről van szó, úgy ez Egyszerű bejelentéssel valósítható meg, nem pedig építési engedély kérelemmel.

      Üdvözlettel:
      a Térképző

    • Brigitta szerint:

      Tisztelt Térképező!
      Olyan kérdéssel fordulnék önhöz, szeretnék mobilgarázst az udvaromba. Nálunk a faluban csak bejelentés köteles, ezzel nincs is semmi probléma. Meg elméletileg bárhova tehetem az udvarban a garázst. De a bejelentés mellé azt szeretnék ha megterveztetném, hogy hova akarom a garázst. Hozzá teszem a mérete 3*5 méter és a leglassúbb belmagassága 2,2m. Ezt nekem miért kell megterveztetnem? Válaszát köszönöm

      • a Térképző szerint:

        Tisztelt Brigitta!
        Építési helyen belül kell elhelyeznie.
        Talán TELEPÜLÉSKÉPI VÁLTOZÁS BEJELENTÉS-t kell elindítania, ami egy egyszerű dokumentáció…
        Üdvözlettel:
        a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez, nem térképekkel foglalkozik 😉

        • Kiss Katalin szerint:

          T.Térkepzo!
          Ehhez szeretnék hozzaszolni, kerdezni , telepuleskepi bejelentest tettem lemezgarazsomra epitesi helyen belul es a garazsteto hajlasszoge számit? nem 25 , hanem 15 fokos ezert jar buntetes?

          • a Térképző szerint:

            Kedves Katalin!
            Nehéz ezt megjósolni.
            Lakóház esetében már volt olyan Építtetőm, akivel a meg nem épített tetőtérfogatot bírságként kifizettették (Budapest, XII. kerület)!
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  9. Almási Tamás szerint:

    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Ha jól értem, akkor mobil iroda- és/vagy raktár konténerek korlátozás nélkül lerakhatóak a telkemre. Ezek nem minősülnek építménynek.
    Ezeknek sem a darabszáma sem az ott elhelyezett idő hossza nincs korlátozva.

    Ez így helyes meglátás?

    Üdvözlettel,

    Tamás

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!

      Ez nem így van. Rengeteg település a Helyi Építési Szabályzatában bizony rendezi ezt a kérdéskört, vérmérsékletének megfelelően: a tiltástól a megengedésig számos változat létezhet!
      Leggyakrabban tiltják, azaz Konténer és Mobilház „helyhez kötött létesítmény”-ként nem helyezhető el. Gyakran övezeti területet jelölnek ki, vagy csupán felvonulási épületként és időkorláttal engedélyezik létesítésüket.
      Javaslom, tájékozódjon az adott település Építéshatóságán!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  10. berkes krisztina szerint:

    Kedves szakèrtö!

    Saját telkemre egy 100 lm3 alatti emberi tartozkodásra nem alkalmas épületet èpithek e ha még üres? Es mi van ha oda költözöm addig még a lakóházamat nem tudom elkezdeni ès felècpíteni. Büntethet valaki hogy ot lakom?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Krisztina!
      A nem engedélyköteles építménynek más paramétereket is ki kell elégítenie!
      Szerintem nem az ott lakásért büntetnek, de ha a belegondol, az Ön által is használt megfogalmazásra, miszerint „emberi tartózkodásra nem alkalmas” épületet kíván létrehozni, akkor az hogy alkalmas arra, hogy Ön ott éljen, akár átmenetileg is? Azt gondolom a napi életvitelhez lesz ivóvíz, fűtés és szennyvízelvezetés is… A Helyi Építési Szabályzatot mindenképpen tanulmányozza át!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Krisztina szerint:

        Köszönöm, hogy válaszolt. Természetesen lenne benne víz, fűtés stb a 100 lm3 alatti kis hazban. Mar most van viz villany az üres telken, szenyviz elvezetés meg nincs a falunkban. A lakóházat is elkezdem a 100 lm3 raktárral együtt. Az önkormányzat engedélyezte a nagy házat a terv szerint. Mivel nem kell engedély a kicsi házra azért kérdeztem , hogy ha ott vagyok akkor ki büntethet, miközben látványosan építem a lakóházat is. Köszönöm az idejét.

      • Berkes krisztina szerint:

        Köszönöm a válaszát. A telken van már víz és villany is. A kis házat a nagy házzal egy idoben építem. Csak mivel a kis ház 3 hónap alatt kész akkor már a saját telkemen élhetnek. Még a nagy háznak 3 év is lehet hogy kell hogy kész legyen. Az önkormányzat engedélyt adott a nagy ház tervére. A kis házban lesz víz fűtés. Így büntethet e valaki hogy ott lakom miközben a lakóházam látványosan építem?

  11. Vér Péter szerint:

    Zuglóban tetőtér építéséhez és a tetőn ablakok elhelyezéséhez kell engedély. A háznak a szerkezete nem változik meg, max a födém lesz megerősítve

    • a Térképző szerint:

      Kedves Péter!
      Mintha nem fejezte volna be hozzászólását, kérdését?!
      Lakóépület bővítése egyszerű bejelentéssel történik. A tető alatt eddig padlás volt, most lakótér lesz. Az épület bővül, mert hasznos alapterülete növekedni fog. Ez a tetőtéri kialakítás lehet a meglévő földszinti lakás bővítése, de akár lehet új lakás is.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Erzsébet Vajda szerint:

        Elnézést hogy ide írok. Ön szerint ha elbontattom a tetőt és lapos tetőt alkotók ki , azt be kell jelenteni? Tudom furcsán hangzik. Válaszát előre is köszönöm

        • a Térképző szerint:

          Kedves Erzsébet!
          Igen, mert homlokzati változás következik be.
          Javaslom: érdeklődjön a helyi Építéshatóságnál a teendők tekintetében!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  12. Avenue szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Ikerházunk -a szomszédunkkal érintkező oldala- mellé szeretnénk építeni egy kb. 240méx 220szé x 220ma fa sufnit, biciklitárolót. Szeretném kérdezni, hogy van valami szabályzat arra vonatkozóan, hogy milyen közel lehet az építmény a házhoz, és max milyen magas lehet?
    Válaszát előre is köszönöm! További szép napot kívánok! Avenue

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Avenue!
      A méretbeli korlátok szerepelnek a blogbejegyzésben (m3 és gerincmagasság).
      A „sufni” melléképítménynek minősül, telepítésére vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzatban talál.
      És még ajánlom Önnek, a fentiek ismeretében egyeztessen a Ikerszomszédjával is, hogy a szomszédi viszony ne fajuljon szomszédi iszonnyá! (benapozás/csapadékvíz elvezetés …stb. kapcsán)
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  13. Andrew szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Azt szeretném megtudni, hogy ha építeni szeretnék egy 100m3-es melléképületet, azt építhetem e a meglévő melléképület mellé közvetlenül?

    Válaszát köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Andrew!
      A telepítésére vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzatban találja. Legtöbb esetben építési helyen belül kell elhelyezni, egyes esetekben a hátsókertben is szabad. Fontos még, hogy a beépítettséget sem szabad túllépni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  14. István szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy beépített tetőterű ház tetőszerkezetét cserélni kell, ill ha már nem lesz rajta tetőt, akkor szeretném kicsit kiemelni, kb 1m-rel, hogy a tetőtér használhatóbb legyen. Kérdésem lenne, hogy kell-e ehhez építési engedély?
    A ház ill a tető csúcspontja nem lesz magasabb, mert elég meredek a tető lejtése így a kiemelés után is elegendő lenne lejtés.

    Válaszát előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Ez egy lakóépület. Ön a meglévő tetőteret tulajdonképpen bővíti, hiszen a hasznos alapterület növekedni fog azáltal, hogy a tetőteret „térdfal”-lal meg kívánja emelni.
      Lakóépület bővítés jelenleg Egyszerű bejelentéssel történhet, mivel azt feltételezem, hogy a lakóépület a bővítéssel együtt 300 m2-t meg nem haladó összes hasznos alapterületű lesz.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  15. DR.PN szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Sajnos az új építési törvények miatt, nem fogok tudni egy új házat építeni mert mindent nagyon drágá lett és nagyon nehéz lett katálni egy jó megbizható egyéni vállalkozót. De a telken van egy 50nm faház. Ezt szeretnék felújítani.Nem fogok valtoztatni a tettószerkezett, de csak szeretnék felújítani a meglévó tettő szerekezett új OSB lappokkal és zsindelyekell. Télíesiteni akarok a faházat. Nem gog nőni a térfogát. DE viszont nagyon rossz állapot a homlokzat. Szeretnek felújítani vagy megvaltoztatni a kulso faburkolat, kicserélni az ajtot és ablakok is. Szeretnék rockwool szigetelést rakni belsoleg ls külsőn is. Szretnék egy kalyhaát és egy 130mm kémény csó beépiteni. Érre szükség lenne bejelenteni vagy ezek szerint engedély nélkül végezhető. Előre is nagyon szépen köszönöm. Üdvözlettel

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt DR.PN!
      Építési engedély nélkül elvégezhetők a felsorolt munkálatok.
      Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása nem építési engedélyköteles tevékenység, ahogyan a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése,
      a homlokzat felületképzésének megváltoztatása sem. A tetőfedés cseréje sem.
      De, mindenképpen keresse meg az adott Település Helyi Építési Szabályzatát, és tanulmányozza, nincs-e egyéb, betartandó előírás az övezetben!
      A leendő kéményt pedig a rákötendő kályhához méreteztetni kell, hogy az biztonságosan működjön!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • DR.PN szerint:

        Nagyon szépen Köszönöm a Választ! Keresni fogok önt. majd amikor szeretnék elkezdeni.
        Üdvözlettel,
        pn

  16. Lajos szerint:

    Tisztelt uram .

    Szeretnék êpiteni a kértem végébe egy kis bruttó 5×9 méteres tárolót ami max 4.5 m magas . A leírtakat ismerem hogy se építési engedély se bejelentés nem kell papíron . Ez konyhanyelven mit jelent ? És még valami ezt az êpitményt lehet e regisztrált vállalkozó nélkül építeni. Ugye mint mindig itt is a pénz miatt van a gond .
    Köszönöm Tisztelettel

    • a Térképző szerint:

      Kedves Lajos!
      Ha a melléképítmény paraméterei nem haladják meg a bejegyzésben is említett értékeket: légköbméter és és magasság… vonatkozásában, akkor nincs szükség építési engedély beszerzésére.
      Pontosan: „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.”
      Ettől függetlenül, érdemes tájékozódni a helyi szabályokat illetően, hogy a kívánt melléképítmény a telekingatlanon belül a „kertem végébe” meghatározású helyre szabályosan telepíthető-e?!
      A melléképítmény felépítését Vállalkozó nélkül is megvalósíthatja, ha a tartószerkezet támaszköze nem éri el az 5,40 m-t.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

    • Bakó Péter szerint:

      Tisztelt térképző! Kérdésem a következő lenne: 100m3 nettó térfofatu épület tető tere is beleszámít a térfogatba? Ha mondjuk 8x5x2,5 belvilágu épületre még rárakok 2m magas nyereg tetőt így kialakítva 1 padlásteret még belefér az engedéj nélküli kategóriába? Ezen kívül hány ilyen épületet csinálhatok a telken? 3000nm a telek lenne hely 🙂 kőszönöm válaszát!

      • a Térképző szerint:

        Kedves Péter!
        A lényeg: Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot!- nem építési engedélyköteles.
        Önmagában, az Ön által vizionált: 8 x 5 x 2,5 m befoglaló méretű épület már 100 m3!, tehát erre nem illeszthető még külön a 2 m magas nyeregtetőidom által közrefogott térfogat.
        Egyetlen ilyen építmény létesíthető, építési helyen belüli telepítéssel, övezeti mutatók igazolásával, általában a Településképi bejelentést meg kell tenni.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

  17. Tilla szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Van egy MK besorolású kertem és 3% gazdasági épületet építhetek rá.
    ez nekem nagyon kevés. A szomszéd meg nem akarja eladni a kertjét, úgy birtok összevonással nagyobb épületet építhetnék.Keresem az alternatívákat.
    1.:Minek számít pl. egy tengeri konténer? A HÉSZ ezt nem szabályozza,de ennek ellenére azt mondják, hogy bele számít a beépíthetőségbe. Mi alapján mondhatják ezt? Van-e erre vmilyen szabályozás?
    2.:Van a telken egy katonai félpótkocsi, ami ugye jármű. Szerintük az is beleszámít, ha nincs rajta műszaki. Ez mitől építmény?Milyen jogszabály alapján kötheti ki a műszaki szükségességét? Ha útvonalengedélyt kérek rá,akkor már húzható és mobil, főleg, hogy „járóképes”is.A konténert meg egy daru bármikor felemeli és amiatt már mobil is.
    3.:Ha engedély és bejelentés nélkül építhető valami azt ki mondja meg ill. ellenőrzi, hogy a beépíthetőségi%-ba belefér, vagy nem?Ezt nekem laikusnak tudnom nem kell, de a szabályozás nem is kötelez egyeztetésre a műszaki osztállyal.
    Tisztelettel és köszönettel: Attila

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tilla!
      Tengeri konténer fix”építményként” lesz jelen a telekingatlanon, ezért számít bele a beépítettségbe.
      Sok HÉSZ-ben már a mobil-házak „tiltása” szerepel! Persze az Önök HÉSZ-ét nem ismerem.
      Az illetékes Építéshatóság „ellenőriz” illetve az Építésfelügyelet is, legtöbbször lakossági bejelentésre, vagy a „közterületesek” jelzésére…
      Nem kötelező egyeztetni, de a szabály nem ismerete nem mentesít a szabály betartásától.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  18. Horváth Katalin szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Szeretnék lakóövezeti kertünkbe egy kisebb fóliasátrat (max.10 nm). Viszont lehet előkertnek minősül az a terület,és a szomszéd kerítése mellé lenne a sátor.Kérdésem az lenne ,hogy kell-e valami hivatalos papír hozzá,mert egy-két helyen azt olvastam ez is engedélyköteles.Sajnos nálunk jószomszédi iszony (már) van és nem szeretnék ebből is problémát.
    Köszönettel:H.Kata

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kata!
      A fóliasátor létesítése nem építési engedélyköteles tevékenység, építési helyen belül!
      Feltételezem, hogy a Szomszéd-kerítése melletti terület az Ön esetében bizony oldalkertnek minősül, ez esetben az OTÉK kimondja, hogy az „oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem szabad elhelyezni növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényházat (üvegházat), és fóliasátort” sem!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  19. Juhász Roland szerint:

    Tisztelt térképző!

    Mit jelent az hogy egy nem lakhatási célra szolgáló melléképület nettó 100lm3?
    Az épület belső hasznos légköbméterét jelentené?
    Épület tetőtere is beleszámít?
    Üdv.:Juhász Roland

    • a Térképző szerint:

      Kedves Roland!
      Igen a belső tér légköbméterét jelenti.
      Igen, elvileg a tetőtér is beleszámít, de azt elég nehézkes létesíteni, mivel itt a 4,5 m követelmény a gerincmagasság méretére!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Szerintem ha valakinek mondjuk nincs hol laknia és van egy üres akár közművesítetlen telke vagy zártkertje akkor ilyen esetben egy a-frame cabin még belefér az engedély nélküli kategóriába. .Pl Romániában is (illetve az eu sok más országában) engedély és bejelentés nélkül épithetők ilyen vagy ehhez hasonló „szükséglakások” https:……. De pl; az avrame is gyárt sinus lindab vagy bilka retro tetőlemezes „szereld magad” lapraszerelt családiházakat.(http:…… )De házilag is megépithető rönkázanyagból, gerendaházanyagból, építőfából vagy akár fémszerkezetből is. Alapnak lehet rakni egyszerű német krinner talajcsavart ,finn paalupiste oy -t vagy , betonnal beinjektálható orosz csavarcölöpöt egyszerű u-gerenda keretre építve. Ebből a szempontból szintén építési engedély mentes mivel az olyan épület ami nem érintkezik közvetlen módon a talajjal azt ún; provizorikus felépítménynek minősül ezáltal mentesül az építési engedélyeztetés alól .A méretezésre kell odafigyelni.Egy 100m3 es egylégterű álló vagy fekvő galériás építmény esetén a szélesség ötméter hosszúság hatméter magasság négy ésfélméter. Ezekkel a paraméterekkel az alsó szint 55m3 a galéria pedig 43 m3 re jön ki.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Hufnájdzsel Sztívensz!
          Feltételezem: utolsó hozzászóláshoz szánta kiegészítését!
          Nekünk, Magyarországon a hazai előírásokat kell értelmeznünk és betartanunk.
          Az országos előírásokon túl, még a helyi szabályokat is!, így nagyon sok településen tiltó listán szerepel például „mobilház” is! Az előírásoktól függetlenül sokan a szabályok alól felmentve érzik magukat… Ez azonban két esélyes dolog, korábban csak az Építésfelügyelet ellenőrzött, jelenleg már helyi rendeletben akár a település Polgármestere is. És bizony van olyan is, hogy Hatósági kötelezés, amibe a bontás is bekerülhet és egy ilyen kötelezés még az Ingatlan-nyilvántartásban (földhivatal) is átvezetésre kerül!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

        • Jasszer Arafat szerint:

          Az általam vázolt „építmény” a magyar építésjogi szempontból minden feltételnek megfelel.A mobilház,lakókonténer szintén engedély nélkül telepíthető magyarország egész területén .

          • a Térképző szerint:

            Kedves Jasszer Arafat!
            Kivéve ott, ahol a Helyi Építési Szabályzat tiltja! 😉
            Üdvözlettel:
            a Térképző

          • Oriza Triznyák szerint:

            Kedves Térképző
            „..kivéve ott, ahol a Helyi Építési Szabályzat tiltja..”
            Ilyen hely nincs ebbe az országba .

            Üdvözlettel
            Oriza Triznyák

          • a Térképző szerint:

            Kedves Oriza Triznyák!
            Az elmúlt évben két ilyen HÉSZ-szel is találkoztam, hazánkban!
            Üdvözlettel:
            a Térképző

          • Oriza Triznyák szerint:

            háát ez igazán szép mondhatom … Hol élünk…
            A gazdagok meg a bünözők persze mindent megtehetnek építhetik az „engedély nélküli” 100m3 nél természetesen egy kicsivel nagyobb légterű „csodapalotáikat” a fővárosba , a csóró otthontalan melós meg még egy bódét se rakhat a „saját tulajdonú” üres telkére ahol meghúzhatná magát hogy ne az ég alatt kelljen aludnia a nyomorultnak…hát hol van itt az igazság..!?

  20. Bartók Anita szerint:

    Tistztelt Térképző!
    A nem lakhatási célra szolgáló épület 100 lm3 számításába bele kell számolni azt a részt is, ami az ezen a zárt épületen túlnyúló tetővel fedett nyitott kocsi beálló rész? Köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Anita!
      A tetővel fedett, nyitott kocsibeálló nem minősül előtetőnek, mivel a funkciójából/méretéből feltételezem, hogy „lábakon” (pilléreken) áll, így bele kell számolni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  21. Bodnár Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Elég nehéz számomra eligazodni a mostani építési szabályok és azok értelmezésével kapcsolatos katymazban.
    Mert hiába variálok a végén mindig oda jutok hogy az már bejelentéskötelezett tevékenység, innentől, meg minden 6 számjegyűnek tűnik.
    Jelenleg egy fedett előtető / terasz létesítését szeretném,ami nyilván a levegőben nem képes megállni ezért valamihez kell rögzíteni, hogy alatta elférjen, valami kinti bútor ahhoz kell hely is, tehát tartó oszlopok is kellenek, szeretném úgy megépíteni hogy lehetőleg ne keljen rá engedély. Milyen méretek,tartószerkezet, rögzítési mód ( falhoz, meglévő épület tetőszerkezetéhez) létesíthető,hogy az még nagy hercehurca nélkül megvalósítható legyen.
    üdv: Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt építhet építési engedély nélkül, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot.
      A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! Ez önálló létesítmény lehet, lehet fala, de lehet nyitott,pl. úgy pillérek tartják a tetőt. Építési helyen belül kell létesíteni. Kb. ennyi!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  22. Nagy Imre szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Szeretnék építeni egy tároló melléképületet, ami a sokat emlegetett mérethatárokon alul marad.
    Értem, hogy semmilyen engedély nem kell, de a HÉSZ rendelkezéseit be kell tartani.
    A HÉSZ nem tiltja, viszont a hátsó kertről ezt írja:
    „Hátsókertek
    a) A hátsókert nem lehet kevesebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat magasságának mértékénél sem 6,0 m-nél, sem.
    b) A hátsókertekben épület nem helyezhető el.”

    Na most ez mit is jelent?
    Van egy lakóházam, aminek a hátsó része kb. 8 méter magas. Van viszont a ház mögött 27 méterem.
    Szeretnék a lakóháztól kb. 7 méter távolságra felépíteni egy 7 méter hosszú tárolót. Így a tároló leghátsó pontja és a telek vége között marad kb. 13 méter.

    Jól gondolom, hogy ez így jó lesz, és nem kell rá semmilyen engedély?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Imre!
      Jól gondolja! 🙂 27 m – 7 m = 20 m, ebből 7 m hosszú melléképület = 13 m marad!
      Még egy fontos dolog: A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! , így nem szükséges statikai kiviteli terv sem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  23. Balogh Miklós szerint:

    Jólenne ha valaki elmondaná közérthetően nem 30000,.ft tanfolyamokon keresztül, az e-naplót hogyan kell megnyitni és kezelni Egy szobatokdaléknál az épittető vagy megbizottjának kellene megnyini de hogyan.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Balogh Úr!
      Nem kínálok 30.000 Ft-os tanfolyamot! Nem igazán értem a számonkérő hangnemet!
      De!, ha veszi a fáradságot Ön, mint Építtető, akkor az eepites.hu oldalon_E-napló-ra kattintva a az építési E-napló bejelentkező oldalának jobb felső sarkában: E-napló vezetése-alaplépések -re kattintva, 28 oldalon, lépésről lépésre – követhetően – elolvashatja „ingyen” a megnyíló pdf fájlban az e-napló használatát!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  24. Baksa Tibor szerint:

    Jó napot!
    Tároló 100 m3 alatt gericmagassag is epitesi engedely nelkuli meret lenne. A kerdesem az lenne hogy bejelentes nelkul is megepithető ez házilag? Fém váz és lindab lemezzel zart lenne

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Baksa Úr!
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt építhet építési engedély és bejelentés nélkül, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot!
      A fesztáv ne lépje túl az 5,40 m-t! Építési helyen belül kell létesíteni. És mindenképpen olvassa át a Helyi Építési Szabályzatot, mert sok területen „nem szeretik” a fémlemezt! 🙂
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  25. Kami szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Érdeklődék, hogy több olyan épület elhelyezhető-e, ami egyenként nem haladja meg a 100 m3 térfogatot a 4,50 m gerincmagasságot és
    a fesztáv nem lépi túl 5,40 m-t? Mert szeretnék 2 garázst csinálni viszont egyenként lenne kb 90m3. Ha összeadom 90+90=180m3. Ezt megtehetem?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Kami!
      A Helyi Építési Szabályzatot is érdemes tanulmányoznia, mert gyakran szabályozzák a melléképítmények számát, típusát, funkcióját. Ráadásul az építési helyen belül kell telepíteni a lehetséges melléképítményeket, sőt a beépítettség megengedett mértékébe is bele kell majd férni!
      Az „építési engedély nélküliség” nem a korlátlan számú melléképítmények megszületését hivatott segíteni, hisz az adott telekingatlanon az érvényes övezeti mutatóknak a lehetséges melléképítményekkel együtt is teljesülnie kell. A szabályok betartandók, csupán a bürokrácia-csökkentés egyik momentuma, hogy ezek a Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot[” építmények engedélyezési procedúra nélkül, az Építtető saját felelősségén létesíthetővé váljanak.
      Még egy momentum az Építtető felelősségéhez: Az Építéshatóság/Építésfelügyelet gyakran drónokkal is ellenőriz, a területileg illetékes Földhivatal bevonásával, így a Szabályok teljesülése ellenőrzésre kerül!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  26. Kovács András szerint:

    Tisztelt Térképző,
    belterületi üres ingatlanon terveznék kisebb nyaralót építe(tt)ni (~20nm2). Egy ekkora méretű épületnek is a „hivatalos” lakóház építése igen magas költséggel járna az aktuális szabályoknak, rendeleteknek, követelményeknek megfelelően (miközben funkciója üdülőtelepüléséből – is – adódóan kimerülne kisebb hétvégi nyaralásokban. Tehát tulajdonképpen alvás+fürdőszoba használatra korlátozódna…)
    Kivitelezővel egyeztetve, tervbe lett véve egy ekkora méretű, „kis” könnyűszerkezetes épület, mondván, hogy létezik ez a bizonyos – fentiekben már többször is említett – rendelet, mely szerint 100m3 és 4.5m gerincmagasságig felhúzhatunk melléképületet, mely révén nem lenne szükség a „rendes” lakóház építésére, procedúrára és annak költségeire.
    Csakhogy ott van az is, hogy „Nem emberi tartózkodásra…”
    A kivitelező (természetesen) állítja, hogy ezzel semmi „gáz” nincsen, számos ilyet építettek már…
    Bele lehet-e menni ebbe kockázat nélkül, vagy előbb-utóbb „kellemetlen” következményei lennének…

    Üdvözlettel,
    Kovács András

    • a Térképző szerint:

      Kedves András!
      A nyaraló épület az nem lakóház! Az övezetben előírt típusú épület megépítésére van lehetőség. Ha az övezet lakóövezet, akkor oda 20 m2 -es nyaralót/üdülőt nehéz építeni, mert lakóházra vonatkozó előírásokat be kell tartani, pl. minimum 16 m2 lakószoba…stb… Ez esetben Egyszerű bejelentéssel létesíthet épületet, lakóépületet!
      Ha üdülő, vagy hétvégi házas övezet, akkor oda építési engedéllyel létesíthet nyaralót. A nyaraló is emberi tartózkodásra alkalmas!
      De, szerintem „gáz” van… több szempontból is, például az építkezés végén a Földhivatal mit fog a telekingatlanra bejegyezni az épületfeltüntetési vázrajz alapján?
      Természetesen Ön döntése, pontosan mit/miért kockáztat… A Kivitelező – úgy érzem – semmit! 😉
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Kovács András szerint:

        Tisztelt Térképző,
        köszönöm szépen válaszát. Az övezet lakóövezet, ezért adódik a dilemma (nyaralót szeretnénk, a maga „minimalista” funkcióival és nem családi lakóházat), mert – ezek szerint – „nyaralószerűséget” nem lehet, csak lakóházat, a mai, modernkori rengeteg – számunkra egyébként felesleges – kritériumnak megfelelve (ilyen szigetelés, olyan alapzat, amolyan fűtési megoldás(ok), stbstbstb.), amik mind-mind emelik a napjainkban tapasztalható egyébként is extrém magas építési költségeket.
        Tehát „dupla vagy semmi” a megoldás (miközben elég lenne a „szimpla” is, de azt nem lehet, csak duplát, ami viszont nem is kell és nincs is rá keret…)
        🙁

        Üdvözlettel,
        András

        • a Térképző szerint:

          Kedves András!
          A lakóépület minimális alapterülettel is megépülhet, a lényeg, hogy teljesítse az OTÉK előírásait és a település érvényes Helyi Építési Szabályzatát és egyéb, az építésekre vonatkozó előírásait (pl. Település Arculati Kézikönyv)
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  27. Karesz szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Folyamatban van egy művelési ág alól kivont zártkerti telek vásárlása.A telek mérete 1050 m2. A telken van egy 12 m2-es kis faház de a telek könyvön, térképen nincs rajta. Szeretnék egy szigetelt 30-40 m2-es faházat építeni rá vagy 3 szorosára bővíteni. Nézegettem a neten és ez lehetetlennek tűnik ezt megcsinálni. Esetleg nem emberi tartózkodásra szánt épületet lehetne e csinálni?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Karesz!
      A helyi szabályok között érdemes tájékozódnia: pl. HÉSZ. Ha a terület korábban zártkertként működött, az valószínűleg külterület, így az mezőgazdasági céllal fenntartott terület volt.
      Gazdasági épületként funkcionálhatott rajta akár a 12 m2-es faház, de ezt csupán találgatom, helyi ismeret nélkül. Általában a beépíthetőség 3% szokott lenni, és mezőgazdasággal kapcsolatos funkció telepíthető, ami nem emberi tartózkodásra létesül!
      Ha a HÉSZ-ben a terület már üdülő- vagy hétvégi házas övezet, akkor annak megfelelően beépíthető, hétvégi ház, üdülő formájában.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  28. Hideg Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Van egy Lke övezetbe eső üres építési telkem, kb.1000m2.
    Építkezni a közeljövőben(8-10 év)nem szándékozom rá. Viszont a rengeteg sok gépnek, eszköznek (kapálógép,kerti aprító, fűnyíró, fűrészek, permetező stb.) szeretnék egy kb.3m x 10m-es építményt létesíteni, elképzelésem szerint ácsolnék magam egy fa szerkezetet, és borítanám oldalról deszkával.
    Igen ám, de a helyi szabályozás világosan előírja:

    Melléképület az építési övezetekben elhelyezhető – eltérő övezeti előírás hiányában – az alábbi korlátozással:
    a) melléképület csak önálló főépítmény létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető

    Főépítményem meg ugye nincs (ha csak ezt nem nevezném annak:), és nem is lesz egy darabig. Van-e valamilyen legális mód hogy felhúzhassam ezt a tárolót?
    Az sem zavarna, ha annak idején le kell majd bontanom.

    Üdvözlettel:
    Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Mivel a területi HÉSZ külön is hangsúlyozza, hogy melléképület/melléképítmény főépület/főépítmény megléte esetén létesíthető, így legálisan nem létesíthet.
      Lakóövezetben főépület = lakóépülettel, ami pedig jelenleg Egyszerű bejelentéssel létesíthető, fa-szerkezetű/deszkaborítású épület nem tud emberi tartózkodásra szolgáló lakóépületként funkcionálni.
      Esetleg kérjen írásban tanácsot/állásfoglalást az illetékes építésügyi hatóságtól, ha a telekterület rendben/karban tartásához hihető, hogy szükséges egy „sufni” -létesítése!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Hideg zsolt szerint:

        Köszönöm a választ! Még egy ötlet, a HÉSZ így ír
        A kertvárosias lakóterület építési övezet területén – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – elhelyezhető rendeltetések:a) lakó,
        b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelem-szolgáltatás, c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
        d) kulturális,
        e) sport,
        f) szállás jellegű,
        g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari tevékenység.
        A legutolsó ütött még szöget a fejembe, ha mondjuk „bőrdíszmű készítő műhelyt” vagy „lábtörlő fonó műhelyt” szeretnék építeni, azt lehetne?
        Vagy garázst esetleg?
        Üdvözlettel:
        Zsolt

        • a Térképző szerint:

          Kedves Zsolt!
          A műhely felépítése építési engedély köteles tevékenység. És mivel a műhely munkahely is, így állandó/huzamos ideig tartó emberi tartózkodás biztosításához szükséges: víz, fűtés… stb, tehát ez az épület sem „sufniként” valósítható meg.
          A garázs önállóan melléképítmény, főépület is kellene hozzá. És lehet a Hész azt is kimondja, önállóan nem létesülhet, csak a főépületben, vagy azzal „szervesen” összeépülve.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

    • Camaras Emőke szerint:

      Tisztelt Térképező!Azt szeretném kérdezni hogy ha a tető szerkezete nem változik de mi egy tető ablakot építenénk be ami a szomszéd udvara néz de nem látunk be hozzá csak a tetejét. Ahoz kell engedélyt kérni ?

      • a Térképző szerint:

        Kedves Emőke!
        A Település helyi rendeletei között érdemes kutakodniuk!
        Elképzelhető, hogy Településképi Bejelentéssel a síkban fekvő tetőablak beépíthető.
        Üdvözlettel:
        a Térképző, építészeti tereket tervezek/alakítok, így nem sok közöm van a térkép-hez! 🙂

  29. Kiss Gábor szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Szeretnék vásárolni egy lakóházat.A házhoz tartozik szorosan hozzáépítve kb 40 nm alapterületű melléképület,valamint egy utólag hozzáépített 30 nm-es,beton alappal ellátott,fedett terasz,valamint egy külön álló 2 beállós kb 40-45 nm alapterületű téglából épített beton födémes,sátortetős garázs.A Földhivataltól kikért térképmásolaton a lakóházon kivül semmi nincs feltüntetve.Se melléképület,se terasz,sem pedig a garázs.Létezhet olyan,hogy ezek engedély nélkül lettek megépítve?És ha igen,mire számíthatok?A garázs és a terasz 10 éven belül épült valószínűleg,de ez nem biztos.A most már engedély nélkül építhető épületeknél automatikusan megszűntek a korábban engedély nélkül épített épületek bírságolhatósága is?Ne értsen félre kérem,nem kibúvókat keresek,csak mérlegelni szeretném a lehetőségeimet,nehogy a leves többe kerüljön,mint a hús.(Utólagos fennmaradási engedélyek beszerzésére gondoltam)
    Egyébként a garázs sanszos arra,hogy most is engedély köteles lenne,mert a fesztáv valószínűleg több,mint 5.4 m,és lehet,a 4.5 méteres gerincmagassággal is gond van,nem beszélve a m3-ről,ha abba a padlásteret is bele kell számolni.Tényleg,bele kell?
    Sajnos a tulajdonos meghalt,az örökös külföldi állampolgár,magyarul nem beszél,az információ elég nehézkes vele.
    Semmilyen dokumentáció jelenleg nem áll rendelkezésre.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Kiss Gábor Úr!
      Attól még, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepelnek a melléképítmények, elvileg lehetséges, hogy mégis engedéllyel létesültek. (Az ingatlanban bekövetkező változásokat az Építtetők nagy része lefelejti, mivel újabb költségekkel jár: Geodéta díja és földhivatali illeték…)
      Ezt a helyi Polgármesteri Hivatalban tudja „kinyomozni”. Ott azonnal kiderül, mi a pontos helyzet, mi maradhat, mi bontandó.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  30. VANYAI LASZLO szerint:

    Tisztelt Terkepezo

    Garazssoron levo, kulonallo garazst szeretnenk lrbontani, es ezt ujja

    epiteni, Kell e hozza engedely?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Vanyai László Úr!
      Ha a gerázs-sor kifejezés azt jelenti, hogy közvetlenül egymás mellett helyezkednek el a garázsok, akkor bizonyosan bontási engedély birtokában bontható egy egység. Célszerű a helyi Építéshatósággal tisztázni a lehetőségeket!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  31. Csilla szerint:

    üdvözlöm, szeretném megkérdezni, hogy férjemmel megvásárolnánk egy régi típusú családi házat, viszont CSOK-ot igényelnénk hozzá, és a fürdőszoba utólag lett kialakítva benne, ami nem szerepel hivatalosan. Kérdésem az lenne, hogy ennek az engedélyezése, vagy utólagos tervrajzba rögzítése mennyi időt és pénzt vesz igénybe, egyáltalán ez fontos-e? Lehetséges-e? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Csilla!
      „Nem szerepel hivatalosan”- ez mit is jelent? Engedély nélkül létesült?
      A banki ügyintéző jelezte ezt a „problémaként”, és javasolt megoldást ?
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Csilla szerint:

        Igen, házon belül külön engedélyezés nélkül került kialakításra a fürdőszoba. A csok miatt még nem jött ki ügyintéző, ezét kérdezem, hogy előtte hivatalossá kell-e tenni a fürdőt, vagy az ügyintéző amikor kijön készít új tervrajzot egyébként is.

  32. István szerint:

    Tisztelt Térképző,

    a „100 légköbméter alatti…” kérdéskör érdekel engem is.
    Fő kérdésem az, hogy ha ilyet akarok építeni azt be kell e jelentsem, vagy se szó se beszéd nekiállok építeni?
    Szeretném bejelenteni ha kellőképpen egyszerű (és olcsó) az ügymenet.
    Ezt magam is építhetem vagy ez esetben is meg kell bízzak generálkivitelezőt mint a lakóház esetében? Természetesen magam szeretném építeni…
    Illetve, hogy egy ilyen nem emberi tartózkodásra szánt épületet be tudom e vezettetni a tulajdoni lapra mint gazdaság vagy bármilyen épületként, úgy, mint ahogy régen is bevezették a zártkertekre a hasonló tákolmányokat?

    Válaszát előre is köszönöm,
    István

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Érdemes tájékozódni a helyi Polgármesteri Hivatalnál is. Főként a HÉSZ illetve a Település Arculati Kézikönyve lehet irányadó, a telepítés és a megjelenés tekintetében is! (beépítési mutatók, anyaghasználat, tetőidom… stb…)
      Érdemes figyelni a teherhordó fesztávra is, ezt már többször hangsúlyoztam.
      Az épület szerkezeteinek tulajdonsága alapján kell eldönteni, képes-e Ön egymaga megvalósítani, elvárt minőségben, úgy hogy annak használata biztonságos, már építés közben is!
      Ha a beépítési mutatók szerint szabályos a melléképítmény létesítése Földmérő segítségével tudja az Ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni a létesülő új épületet.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • István szerint:

        Kedves Térképző,

        olvasgattam az arculati kézikönyvet, és végső soron az a város kastélyára hivatkozik, tehát mindig oda lyukad ki, hogy azon hogy vannak a dolgok, azzal példálózik. A kastéllyal kell harmonizáljon és az utca többi házával. Tehát végül is nem bonyolult. (Megjegyzem, hogy itt a most épülő lakóparkok és társasházak köszönő viszonyba sincsenek a kastéllyal, ezek már inkább erősen mediterrán jellegű épületek nagyon lapos sátortetővel. Pedig a kézikönyv kihangsúlyozza, hogy Magyarországon a 35-45 fokos tető a „divat”, itt is ezt kövessük.)
        Egyébként nekem is az egészen lapos sátortető tetszik, ezek a régi kádárkockás hatalmas tetők csúnyák, sose tetszettek, plusz értelmét sem nagyon látom, építőanyag temetőnek érzem…
        A teherhordó fesztáv alatt azt a vízszintes szakaszt kell érteni ami nincs alátámasztva semmivel? Könnyűszerkezetes „csarnok” technológiával akarok építkezni (acélszerkezet+szendvicspanel, ehhez értek), tehát ha 1 méterenként van tartóoszlop akkor azzal megvalósítom a teherhordó fesztáv megfelelőségi kérdéskört?
        Elég ha építés során fotókkal dokumentálom az összes szerkezeti részt, a fesztávokat és mindent, vagy kell készíttetnem róla tervet is?

        Köszönöm!

        • a Térképző szerint:

          Kedves István!
          A teherhordó fesztáv jelentésére keressen rá a honlapomon, ott rajzi ábrán is mutatom, pontosan mit jelent!
          A melléképítmény megvalósítása kapcsán pedig mindenképpen egyeztessen az Építéshatósággal, saját érdekében, mert az a gyakorlati tapasztalatom, nagyon eltérően értelmezzük az érvényes építési szabályokat! 🙂
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  33. VaZoLa szerint:

    Kedves Térképező,
    2db tárolót szeretnék megépíteni közvetlenül egymás mellett, melyek egyenként mindenben megfelelnek (elhelyezés, beépíthetőség, gerincmagasság, légköbméter, stb.) a HÉSZ-nek.
    Próbáltam honlapján rákeresni az utolsó beírásnál Ön által javasolt „teherhordó fesztáv” kifejezésre, de nem volt megfelelő találat, vagy átsiklottam fölötte.
    A tárolók „sima féltetősek” lennének, az oldalfalát tekintve elöl 3m, hátul 2m magas, ezeken a magasságokon lenne egy-egy talpszelemen tehát. Viszont ezek távolsága, tehát a fesztáv ~6,4m lenne ami ugye statikust igényelne.
    A „problémát” úgy oldanám meg, hogy egy derékszelement is elhelyeznék egy-egy oszlopra, megfelezve a ~6,4m távolságot.
    A felkerülő szarufák tehát 3 ponton lennének rögzítve.(Talpszelemeneken a széleken, és a derékszelemenen középen).
    Ez megoldás, vagy ez esetben is ~6,4m-nek kell tekinteni a szarufa támaszközt?
    Másik kérdés, hogy a két, tartószerkezetileg különálló, de közvetlenül egymás mellé épülő tároló külön-külön ~90-90m3.
    Mivel a 100m3 a jogszabályban egyetlen melléképületre vonatkozik, így feltételezem, hogy -mivel egyébként mindenben megfelelnek a HÉSZ-nek, és OTÉK-nek, és minden releváns előírásnak- engedély, és minden nélkül saját magam felépíthetem. Jól gondolom?
    Egyébként a fa tartószerkezetre szendvicspanel lenne rögzítve, amely használatát szintén nem korlátozza a HÉSZ. (Kecskemét, MÁT terület).

    • a Térképző szerint:

      Kedves VaZoLa!
      Egy főépülethez egy melléképítmény rendelhető. Főépületnek és melléképítménynek együtt, az építési helyen belül kell maradnia, és beépítettséget sem szabad túllépni.
      A teherhordó fesztáv az alátámasztások között értendő, ez ne lépje túl az 5,40 m értéket, különben tartószerkezeti tervdokumentációra van szükség.
      Ha a fenti kritériumok teljesülnek, Ön megépítheti a melléképítményt.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • VaZoLa szerint:

        Kedves Térképező,
        jól értem, hogy egy darab főépülethez csak egy, azaz egyetlen darab melléképület/melléképítmény építhető?
        Hazánk bármely településén az udvarokba betekintve, 99%-ban ennél több építményt tapasztalok.
        (Tárolók, ólak, garázsok, fészerek, górék, csűrök, pajták, pincék….)
        Amennyiben valóban egy főépület-egy melléképítmény szabály van érvényben, akkor hogyan lehet megépíteni egy normális, gazdálkodásra alkalmas udvart ma hazánkban?

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt VaZoLa!
          Ez inkább egyfajta törekvés, főként az építési engedély és bejelentés nélkül létesíthető építmények esetén, amúgy a HÉSZE-ek legtöbbje már bizony rögzíti/sugallja, azért, hogy a telekingatlanok ne legyenek túlépítve! Ugyanis a beépítettség és az építés helye minden építményre együttesen fennáll teleingatlanon belül!
          A kialakult állapot -sajnos – legtöbbször a túlépítettséget mutatja hazánkban… Hogy éppen ólat, színt, tároló épületet, stb… milyen méretben/mértékben és milyen módon: építési engedéllyel, vagy anélkül, mindig a helyi előírások határozzák meg, HÉSZ-en kívüli egyéb rendeleteket is szükséges tanulmányozni!
          Üdvözlettel:
          a Térképző (nem a Térképező!) 🙂

          • VaZoLa szerint:

            Tisztelt Térképző!
            Először is elnézést kérek a korábbi plusz e betűért megszólításakor.
            Ismét -kicsit több mint három hónap után – az oldalára tévedtem.
            Az önkormányzattal egyeztetve úgy tűnik, megépíthetem magam a 2db tárolót (mint korábban írtam beépítettség, elhelyezés szempontból figyelembe lett véve tervezéskor a HÉSZ-ben a területre vonatkozó előírás).
            Viszont amiért billentyűzetet ragadtam, az az a -szerintem- fontos információ, melyre felhívták a figyelmem az önkormányzatnál:
            Az építmény nem tartalmazhat monolit vasbetont.
            (Tehát pl. az alapja nem erősíthető vasalással.)
            Sajnos pontosan nem tudta az illetékes elmondani a jogszabályt.
            (Tehát még egy fizikai paraméter, amire ügyelni kell, az 5,4m-es fesztáv mellett. Mellékesen pedig az építmény nettó térfogata a határoló szerkezetek nélküli érték, tehát a 100m3 úgy számítandó.Illetve az építmény szerkezete nem lehet kapcsolatban a lakóépület szerkezetével, de közvetlenül mellette elhelyezhető.)
            Remélem sikerült néhány információt megosztanom, de természetesen elképzelhető, hogy ahány önkormányzat, annyi féle értelmezés.

  34. Krisztián szerint:

    Jó Napot!
    Érdeklődnék hogy mekkora műhelyt és garázst lehet engedély nélkűl megépíteni 1000nm-res telekre?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Krisztián!
      Egy telekingatlan beépítési lehetőségeit a Helyi Építési Szabályzat határozza meg.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  35. Taródi szerint:

    Szervusztok
    Szeretném megtudni hogy lakóövezetbe hétvégi házat építhetek e.
    Válaszokat előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Taródi!
      Lakóövezetben az övezeti előírásoknak megfelelő rendeltetésű épület építhető.
      Persze Ön használhatja hétvégi házként is, de a lakásra vonatkozó előírásokat be kell tartani a létesítésnél!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  36. Monika szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Társasház (panel) konyháján kicserélhetem a 90×150 centis ablakot 70×150-esre?

  37. Monika szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy panelház konyhájában kicserélhetem a 90 x 150 cm-es ablakot 70 x 150 cm-esre? Ehhez kell engedélyt kérni?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mónika!
      A meglévő nyílászárók nyílásméreténél kisebb méretű nyílászárókat kíván elhelyezni?! A létrejövő „hézagokat” mivel kívánják pótolni, mert ugye panellel lehetetlen!
      Engedélyt nem kell kérnie, de ezt gondolja át újra!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Monika szerint:

        Kedves Térképző!

        Köszönöm szépen a választ. Erre tényleg nem gondoltam. Csak egy hirtelen ötlet volt. Éppen ablakcsere előtt állunk. Nagyon kicsi konyháról van szó, ahol minden centi számít.
        Téglával nem lehet betömni a lukat?

        • a Térképző szerint:

          Kedves Mónika!

          Vaktokkal lehetne leginkább betömni a „lyukat”. De mindenféle toldás/lyukkitöltés a homlokzaton nem lesz esztétikus megjelenésű!
          A hézag-centik kicsik ahhoz, hogy kőművesmunkával lehessen nyílást csökkenteni, így nem javaslom semmiképpen a nyílászáró méretek csökkentését.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Monika szerint:

            Kedves Térképző!

            Köszönöm a tanácsot. Valóban elég barbár tett lenne.

            Üdvözlettel:
            Monika

  38. Zoltán szerint:

    Kedves Térképező

    Újlipótvárosban egy csúszózsalus ház 8. emeletén van lakásunk, ami mellett egy üres tető található. A háztól engedélyt kaptunk a tetőn egy fedett terasz kialakítására, amit könnyűszerkezetes (alumínium szerkezet) tetővel szeretnénk lefedni. Ehhez járható burkolatot is kialakítunk, és korlátot is telepítünk. A kérdésem az lenne, hogy milyen engedélyezési folyamat kell hozzá, hallottam olyat, hogy 3m-es benyúlásig nem kell engedély, csak bejelentési kötelezettség van, de mások mást mondtak. Előre is köszönettel!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zoltán!
      A Helyi Építési Szabályzatot kell ismerni ehhez, de egyszerűbb megoldás az illetékes Építéshatóságtól érdeklődni.
      Amint egy terasz fedetté válik, növeli az épület bruttó szintterületét, és az épület magasságát (homlokzatmagasság/építménymagasság/épületmagasság) is!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  39. Diána szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Ferencvárosi újépítésű lakásunk 20 nm-es teraszából tervezünk 4-5 nm-t fedetté alakítani. A tervezgetés során egyre inkább a télikert kialakítás felé hajlunk. Kérdésem, hogy valóban építési engedély köteles, ami akár fél évnél is tovább elhúzódhat? Illetve mi alapján adják vagy nem adják meg az építési engedélyt, amennyiben szükséges.

    Előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Diána!
      A télikert új helyiség, ami növeli a bruttó szintterületet, így le kell ellenőrizni van-e lehetőség erre!
      A lakás -feltételezem- társasházi, így a homlokzaton is „hangsúlyos” változást jelentene a télikert létesítése, illetve újabb megoldandó feladat a télikert tetőfelületén keletkező csapadékvíz biztonságos összegyűjtése/elvezetése.
      Érdemes tájékozódnia az illetékes Építéshatóságnál!
      És ha mód van a megvalósításra, a társasház Lakóközösségének az engedélyét is be kell szerezni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  40. Rékasi Erika szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Egy lábakon álló (nem zárt oldalú) filagória építéséhez szűkséges valami féle engedély? Kocsi beállóként szeretnénk használni. Erre is vonatkozik a 100m3 terület?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erika!
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot építési engedély nélkül megépíthető.
      De a legfontosabb:
      -építési helyen belül kell elhelyezni, ha a település HÉSZ-e másképp nem rendelkezik;
      -a beépítettség megengedett mértékét sem szabad túllépni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  41. Tóth Sándor szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Társasház zárt udvarában autóbeállók vannak kialakítva. Néhányan szeretnénk ezt fedetté tenni. Nyilván foghílyasan nem lehet, ezért elcseréltük, hogy egy blokkban legyenek. Egy beálló 2,4×4,45 m alapterületű, négyen tehát a 100 légköbméter közelében leszünk.
    Kérdéseim:
    1. Az ereszek által fedett alapterületet kell figyelembe venni a térfogat számításánál, vagy a fent leírt, kijelölt alapterületet?

    2. Mik a teendőim az építés előtt és után, ha építési engedély nélkül építhető?
    Köszönettel: Sándor

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Az építmény teherhordó szerkezete által határolt alapterületet kell számolni: falak/pillérek/oszlopok külső síkja mentén.
      Ellenőrizni szükséges, hogy a telekingatlan beépítési mutatói lehetővé teszik-e az építést, mert ez a földszint bruttó alapterületét, így a beépítettség mértékét növeli, illetve érdemes tanulmányozni a településre vonatkozó HÉSZ-t is.
      Ha a fenti dolgok teljesülnek, a Társasház Lakóközösségének beleegyezése is szükséges!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Tóth Sándor szerint:

        Köszönöm a választ!
        A lakóközösség hozzájárulása megvan, 100 légköbméter alatt leszünk, valamint a beépítettség mutatói is lehetővé teszik.
        Fémszerkezetű építmény lesz. Kiviteli tervet kell készíteni (statikai méretezés,…)?
        A bejelentésre van valamilyen nyomtatvány?

        • a Térképző szerint:

          Kedves Sándor!
          Ha a teherhordó fesztáv meghaladja az 5,4 m-t, akkor tartószerkezeti kiviteli terv szükséges.
          Nincs nyomtatvány.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  42. Pecsenka László szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Meglévő családi házat szeretnénk bőviteni egy szobával plusz felette a tetőtér is szoba lenne. Alul 24 felül 20 m2 hasznos területtel. Azt tudom terv kell, egyszerű bejelentés, e-napló. Viszont olvastam hogy nem okvetlen kell kiviteli dokumentáció mivel a kiviteli tervhez szükséges paraméterek alatt lenne a bővítés.
    Értem ezalatt: 1000m3 tömeg, 3 szint, 5,4 m fesztáv, 7 kw, stb.
    S ha nem kell kiviteli terv akkor képbe jön egy másik friss módosítás is, még pedig amelyik egyszerű bejelentéshez nem kell kiviteli terv, akkor az építtető saját magának vagy hozzátartozó részére szakképesítés és kivitelező nélkül is elvégezheti az építési tevékenységet a szabályok betartása mellett. Ebben kérem erősítsen meg vagy akár az ellenkezőjéről.
    Köszönettel
    Pecsenka László

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      Kivitelezést mindenki csak jogosultság/szakképesítés alapján Felelős Műszaki Vezető irányítása mellett végezhet, függetlenül attól, hogy szükséges-e kiviteli terv vagy sem.
      Amit Ön leírt, az valóban egyszerű bejelentéshez kötött építés lesz. A benyújtandó mellékleteket jogszabály határozza meg, de csak a szükséges dolgokat kell beadni, így pl.
      biztosan nincs szükség kitűzési helyszínrajzra a tetőtér beépítéséhez. (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
      a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről…)
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  43. Istvan szerint:

    Kedves Térképző,

    itt korábban tettem fel kérdést és köszönöm ismét a hasznos tanácsokat.
    Tanácsot megfogadva felkerestem a helyileg illetékes építési hatóságot és a helyi főépítészt is, mert a kettő nem ugyan az.
    Az építési hatóságnál nagy hümmögések és tanácstalan fejcsóválás közepette végül is abba maradtunk szóban, hogy (szerintük) nem kell bejelentenem sehova és én saját magam is kivitelezhetem a 100 légköbméter alatti építményt. De megjegyzem, hogy az illetékes építéshatósági ügyintéző nem nagyon volt naprakész ezt illetően, ott előttem futotta át az ide vonatkozó jogszabályokat. Nagyon kedvesen és segítőkészen berajzolta a térképszelvényemre az építési helyet és be is méretezte. De mondta, hogy keressem fel a helyi főépítészt is, mert, hogy van valami a HÉSZ-ben ami a külcsínyre utaló szabályozás a település egyes területein, kérdezzem meg tőle, hogy rám vonatkozik e, egyébként szerinte építhetem a tárolómat.
    Felkerestem a főépítészt, előadtam neki is a tervem és csak nézett nagyokat a 100 légköbméteres épületet illetően. Azt mondta, hogy habár nem ismeri pontosan ezt a szabályozást és még soha senki nem kereste meg ilyen üggyel (konkrétan ki is nevetett, mondván, hogy én vagyok az első aki ezzel rabolja a drága idejét…), de ő azt elképzelhetetlennek tartja a mai világban, hogy valamit lehessen csak úgy építeni legálisan anélkül, hogy azt valaki nem jelenti be sehova. Azt mondta, idézem: „az kizárt, hogy legális legyen hogy maga nekiáll valamit összetákolni ami végül is akár egy ház formájú építmény is lehet és ebbe ne kelljen bevonni tervezőt, építésvezetőt és szakembereket, ez kizárt”. Tehát végeredményben egyik hivatalban sem kaptam kerek-perec tényszerű választ, ellenben még jobban elbizonytalanítottak, nem tudom mitévő legyek. Vagyis egy dologba kaptam pontos választ. Azt tisztáztuk, hogy az én telkem nem esik bele a külön eljárás lefolytatását igénylő rendeletbe, tehát ez ami biztos.
    Még annyit mondott, hogy nézzek utána, mert ő biztos benne, hogy erre is kell nyitni e-naplót, mert azt mindenhez kell. És valóban megtaláltam.
    Az e-napló felületén a „készenlétbe helyezések” menü alatt az „Új e-napló készenlétbe helyezési kérelem benyújtása” almenü alatt ki lehet választani, hogy e-napló típusa: „e-építési naplóvezetési kötelezettség alá nem tartozó kivitelezési tevékenység (építés, bontás)”.
    Picit hosszúra sikeredett, elnézést.

    Egy szó mint száz, nem tudom most mitévő legyek, nem tudom kihez fordulhatnék kristálytiszta útmutatásért.
    Létezik olyasmi, hogy az építési hatóságnál bejelentem, hogy én ilyet akarok építeni és ők azt határozatban elfogadják?

    Előre is kösz a választ!

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Nem minősítem a Kollégák hozzáállását. Amit Ön még tehet, hogy az ÉTDR felületen úgynevezett Építésügyi Hatósági Szolgáltatási kérelmet nyújt be.
      Erre kénytelenek lesznek az Illetékesek Önnek írásban tájékoztatást adni. Sajnos nincs egységes rend e tekintetben sem, már van ahol ennek a kérelemnek is illetéke van!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  44. Reni Szeni szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Egy pest megyei társasházban szeretném az erkélyt beépíteni. Az erkélynek az alsó-felső, valamint mindkét oldalfala a társasház „szerves része”, így gyakorlatilag egy teli ablakkal beépíthető. A kérdésem, hogy milyen engedélyekre, tervekre van-hozzá szükség, meg kell-e terveztetnem egy tervezővel vagy elég csak bejelentenem. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
    Üdvözlettel:
    Egy Kíváncsiskodó

    • a Térképző szerint:

      Kedves Egy Kíváncsiskodó!
      A társasház lakásában alapterületi változást (növekményt) eredményez egy erkély/loggia/terasz beépítése, ezért módosítani kell az alapító okiratot.
      Másrészt érdemes mérlegelni, hogy ez a beépítés mit tesz a lakóház egységes homlokzati megjelenítésével, a társasházi közösség biztosan egyetért ezen törekvéssel?!
      A homlokzat megváltozik, a bruttó szintterület nő. Érdemes tájékozódni a helyi/illetékes építéshatóságnál, mielőtt a megvalósításba kezdenek!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  45. Andrea szerint:

    Tisztelt Térképző!
    1124nm-es telken van egy 80nm-es lakóépület.Azt szeretném meg kérdezni,hogy a ház mögött közvetlen elhelyezkedö mellék épületekket el bonthatom-e és helyére egy ugyan olyan hosszú de a főházzal megegyező szélességű ház bővítés mennyire szabályos,engedélyezhető?
    Körülberül 70 nm-el bővülne a ház 3 szoba és egy zárt garrázsal.
    Válaszát előre is köszönöm
    Üdvözlettel Andrea

    • a Térképző szerint:

      Kedves Andrea!
      A területre érvényes HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) szabályozza a telekingatlanok beépítési mutatóit.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  46. Ercsi szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Kollegámék lakókocsiban élnek két kis gyerekkel. A telket eladták ahol eddig voltak. Mi a kertünkbe beengednénk őket, csak nem tudom kell e hozzá valamilyen engedély. Nem tudom hogy a lakókicsi életvitelszerűen történő használata az „engedély köteles minden emberi tartózkodásra szolgáló illetve arra alkalmas építmény építése(telepítése)” körbe beletartozik-e. Szomszédoktól kell e vajon hozzájárulás. Ebben esetleg tudna segiteni?
    Köszönöm előre!
    Tisztelettel egy Segiteni akaró

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Segíteni Akaró!
      Az önzetlen segítség nagyszerű dolog! Az viszont szomorú helyzet, ha az „otthon” mindössze egy lakókocsi, aminek helyet kell találni… 🙁
      Nagyon sok településen, a Helyi Építési Szabályzat tiltja a lakókocsi, mobilház, sátor… elhelyezését, elsősorban a belterületen, illetve olyan is akad, ahol időintervallumban korlátozzák létesítésüket.
      Ezért azt javaslom, mindenképpen egyeztessen az illetékes Építéshatósággal, Jegyzővel is, mert van olyan kifejezés: méltányosság! Ha a lakókocsi telepítése nem ütközik helyi „tiltás”-ba, azután érdemes a Szomszédokat értesíteni a változásról.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Ercsi szerint:

        Igazán köszönöm segítségét, megfogadom amit ìrt és így teszek! Mégegyszer köszönöm!

  47. Jani szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Egy kicsit összetett kérdésem volna, vázolom a szituációt.
    Adott egy 430m2-es telek amelyen egy 120m2-es ház áll benne 2 lakás (50 és 70m2). Az utca fronton az 50-es és hosszában mögötte a 70-es amelyet szinte minden nyáron elönt a szennyvíz mivel a telek alacsonyan fekszik az utca szintjéhez képest és mivel alapja nem igazán van a háznak ezért folyamatosan süllyed (egy majdnem 100 éves házat kell itt elképzelni).
    Mivel egy tégla házat felépíteni nincs pénz ezért arra jutottunk, hogy a legjobb megoldás egy konténerház lehetne amit a mostani kertben a 70m2-es lakással párhuzamosan helyeznénk el 65m2-en, majd ez után a 70m2-es lakás elbontásra kerülne.
    A gond ott kezdődik, hogy a helyi főépítész szerint utca frontra kellene kerülnie az új épületnek is amit egy konténerház esetében bajosnak érzek, mivel forgalmas főút mellett valószínűleg sokkal zajosabb mint a téglából épült társai.
    A konténerház kivitelezését egy cég végezné, miután biztosítom a megfelelő alapot ők kiszállítják és helyben összeszerelik a már szigetelt és beépített elemeket.
    Szóval a kérdés végül az volna, hogy van e valami járható út amin keresztül a konténereket nem előírások szerint hanem ésszerűen tudnám elhelyezni a telken?(pl felvonulási épület stb.)
    Esetleg ha van valami ötlete szívesen fogadom.
    Előre is köszönöm!

    Üdv
    Jani

    • a Térképző szerint:

      Kedves Jani!
      Kérdése sokrétű. A területre érvényes beépítési előírásokat nem ismerem.
      Általánosságban:
      1/ Új épület telepítésekor építési helyen belül kell elhelyezni az épületet. E szabályt a Helyi Építési Szabályzat még megtoldhatja azzal a kritériummal, hogy az utcai homlokzathossz valamennyid részének az előkerti építési vonalra kell esnie.
      Talán ezért javasolja a Főépítész ezt a megoldást.
      2/ A konténerház létjogosultsága hazánkban erősen vitatott. Számos településen, belterületen egyáltalán nem engedik telepítését, illetve felvonulási épületként elvileg telepíthető, de ennek ugye időkorlátja van.
      3/ Arra Ön nem tért ki, hogy ehhez az épülettípus megjelenését támogatta-e a Főépítész? Konténerház homlokzata utólag szigetelhető, vakolható, és természetesen magastető is létesíthető rá, tehát megjelenésében hasonlíthat egy hagyományos megjelenésű lakóházra.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  48. Tóth András szerint:

    Tisztelt Térképező!

    tavaly vásároltunk egy zártkerti telket (1700m2) Balatontól 8 km-re.
    A telken áll egy 36m2 alapterületű, 1989.ben épült, 2 szintes nyaralóépület.
    A jelenlegi HÉSZ szerint MB1 (Borvidéki mezőgazdasági terület) besorolású területen áll a telkünk, tulajdoni lap szerint művelésből kivett. Az északi oldalon a mi telkünk a zártkerti övezet széle, a szomszéd terület már mezőgazdasági terület, szántó. A jelenlegi polgármester köztudomásúlag ellenséges a gyütmentekkel, nyaralótulajdonosokkal szemben, ezért is fogadtatott el egy nagyon szigorú HÉSZt, mely szerint a miénkhez és szomszédainkhoz hasonló építményt már nem is lehetne a környéken sehol építeni (megjegyzem a környező fél hektár földje és tájolása (keleti lejtő) alkalmatlan szőlő termesztésre, sehol nincs már szőlő):

    A Borvidéki mez gazdasági terület Mb1 jel= övezetében telkenként egy – a helyi építési
    hagyományoknak megfelel és tájbaill – présház és földdel borított boltpince létesíthet , ha a
    telek területe legalább 2000 m2.
    /2/ Az övezetben 3000 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.
    /3/ A hagyományos tájkarakter védelme érdekében a présház alapterülete nem lehet több 60 m2-
    nél; építménymagassága az épülethez csatlakozó terepszint legalacsonyabb pontjához képest
    legfeljebb 4 m lehet.
    /4/ Az épület feltöltésen nem helyezhet el és környezetében a természetes terepszintt l kiemelked
    terasz nem létesíthet .
    /5/ A pince a présházzal egybeépítve vagy attól különállóan is létesíthet , de nem alakítható ki a
    présház alatt.
    /6/ Présház szabadonállóan csak a rendelet hatályba lépése el tt már meglév közutak mentén
    létesíthet legalább 8 m de legfeljebb 15 m el kert biztosításával. Az oldalkertnek legalább 3 mnek
    kell lennie.

    Szeretnék egy 3×3 vagy 3,8×3.8m alapterületű faházat letelepíteni, szerszám- és kerékpártárolónak. Illetve a parkolást egyszerüsítendő, szeretnék egy fedett kocsibeállót építeni (3x5m), mert így a fenyőfa alá is parkolhatnánk, nem kellene a gyantától félteni a kocsi fényezését.
    A szerszámos a szántó felöli kerítéstől 2 méterre, a szélvédő sövény mellett állna, 3 méteres gerincmagasságú szerkezetre gondoltam.
    A gépkocsi beálló a nyugati szomszédunk kerítésétől 3 méterre kezdődne, közvetlenl a telkünkön álló 6 méter magas tujasor mellett.

    Mielőtt egyeztetnék a polgármesterrel és az illetékes építési hatósággal, szeretnék tájékozódni, milyen jogaim/lehetőségeim vannak, laikusként ne vezethessenek félre.

    A funkció a lényeges számomra, így a gépkocsi beállónál, amennyiben a betonalapra épített faszerkezet problémás, akár mobil acélvázas ponyvás megoldás is szóba jöhet, két lehorgonyzási ponthoz rögzítem és nem fújja el a szél.
    Ugyanígy a fa szerszámos épület akár állhat 4 keréken is vagy síneken, ha ez szükséges ahhoz, hogy megvalósulhasson.
    A lényeg, hogy a hatóságokkal előre egyeztetett, részükről elfogadott/tolerált megoldást szeretnék. Amennyiben sehogy nem lehet megvalósítani, azt is elfogadom, de tudni szeretném, hogy minden lehetőséget megvizsgáltam.

    Az Ön nagyvonalú, önkéntes és ingyenes segítségén kívül természetesen szakértő segítségét is igénybe veszem, ha indokolt. Milyen szakember tud nekem érdemben segíteni, ha képviselnie kell az érdekeimet? Építész, jogász, valamilyen specialista?

    Az összes részlet, helyi adottságok ismeretének hiányában az Ön észrevételeit természetesen iránymutatásnak, jóindulatú tájékoztatásnak tekintem, melyért előre is nagyon hálás vagyok.

    Üdvözlettel:
    Tóth András

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tóth András Úr!
      A zártkerti ingatlan tulajdoni lapján szerepel, hogy létesült rajta emberi tartózkodásra alkalmas épület?
      A földhivatali térképmásolaton is szerepel?
      Ez esetben a nyaraló ott állhat jelenlegi formájában.
      Általában 3% a megengedett beépítettség, azonban a telek területe kisebb, mint a HÉSZ-ben elfogadott méret, így új épület(ek) a telekingatlanra nem telepíthető(k).
      A HÉSZ kitérhet a sátor, konténer, mobilház telepítésére is, mivel ez külterület, de valszeg csak megadott időintervallumban telepíthetők ezen a területen.
      De mindenképpen érdeklődjön az illetékes Polgármesteri Hivatal Műszaki osztályán!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Tóth András szerint:

        Kedves Térképző!

        A meglévő épület szerepel a tulajdoni lapon és a földhivatali térképen is. A HÉSZben semmilyen részletes szabályzást nem találtam a már átküldött részen kívül, a mezőgazdasági terület, így a borvidéki is beépítésre nem szánt területek alfejezete.

        A kérdésem az, hogy a gépkocsi beálló (gyakorlatilag egy tető oldalfalak nélkül) épületnek minősül-e? Amennyiben ez attól függ, milyen a konstrukciója (lehorgonyzott, betonalapos, faácsolatú vagy egy könnyű, mobil acélszerkezet, amit „ideiglenesen” lerögzítek pár ponton oldható kötésekkel) akkor rugalmasan tudok alakítani rajta. Csak ki szeretném azt a helyet használni a fennyő alatt, mert jelenleg a két kocsinak nagyon szűk a parkolásra alkalmas terület, és a ház és az útkapcsolat közötti területen másfelé nem tudok terjeszkedni.
        Szintén ezért kérdeztem a kerekekre szerelt tárolót. Az önkormányzat nem támogató, a teljes tiltást szeretné, a jelenlegi polgármester szíve vérzik, hogy ide épületek épülhettek az ő regnálását (10 évvel) megelőzően. Itt 200 m-es környéken nincs szőlő, mert alkalmatlan rá a terület, csak egyszerűbb volt ezt a részt is a borvidéki területhez csatolni, mint pár telek/ház miatt külön övezetet kialakítani.
        Ezért nem a polgármesteri hivatalban kezdek, mert a válasz szinte biztos az lenne, hogy nem, semmit, egy komposzt vécét sem lehet.
        Ha megvan a rés, és védhető álláspontom van, akkor megyek be egyeztetni, és teszek pár engedményt, hogy ne feszüljenek be nagyon.
        Amiről meg előre kiderül, hogy nem lehetséges, azzal nem stresszelem a hivatalt.

        Alapvetően az a kérdésem lecsupaszítva, mi az épület/építmény definíciója, mi számít beépítésnek:
        A tető, falak nélkül az?
        Egy acélváz egy ponyvátetővel, melyet két csavar (vagy akár lakat) oldásával el lehet mozdítani, épületnek minősül?
        Ha egy 3x3m-es faházat kerekekre szerelek, épületnek számít?
        Vagy közúti forgalomra engedélyezett utánfutó alvázra kell felépítményt csináltatnom? két telekkel arrébb a szomszédban 3 lakókocsi van egy keskeny telken, mert még annak idején sem kaptak építési engedélyt, a védőtávolságok miatt.
        Csak ötletelek, próbálom megtalálni azokat a pontokat, ahol részben megvalósulhat az elképzelésem, anélkül, hogy betű szerint szabályt sértenék.

        Eddigi és későbbi válaszait is hálásan köszönöm.

        Tóth András

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Tóth András Úr!
          Akkor a jelenlegi építmény, mondjuk, hogy szabályosan áll ott.
          Aminek „teteje” van az bizony építmény, és az övezeti mutatóknak meg kell felelnie.
          Továbbra is azt mondom (a fentiek ismeretében), további építmények a telekingatlanra „szabályosan” nem telepíthetők.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Tóth András szerint:

            Kedves Térképező, köszönöm válaszát.

            Még egy határokat feszegető kérdésem van:
            Beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen (és a borvidéki is ilyen) elvileg méret és időkorlát nélkül létesíthető növénytermesztésre szolgáló fóliasátor engedély és bejelentési kötelezettség nélkül.
            Ha a gépkocsi beállót fóliasátorként építem meg (mellesleg tavasszal palánta előnevelésre is használnám), akkor ez megfelel az érvényes szabályoknak és nem köthetnek bele?
            A fólia sátrat átlátszó PVC ponyvából készíttetem, négyszögletes, nyeregtetős ház forma vázra. Amikor gépkocsi beállónak használom, akkor feltekerem egy vagy több oldalfalát. Így a fenyőgyanta nem gond parkolásnál, emellett lesz egy jó nagy palánta nevelő helyem….

          • a Térképző szerint:

            Kedves András!
            Ön leírta, azaz idézte: n ö v é n y t e r m e s z t é s céljára létesíthető fóliasátor.
            Üdvözlettel:
            a Térképző, még mindig nem a T é r k é p e z ő !

    • földművelő szerint:

      Kedves Térképző,

      van egy „úszó” (nincs közút kapcsolata, ez egyébként építési engedély kérésekor derült ki) telkem teljes összközművel, utca házszámmal.
      Azt szeretném kérdezni, hogy építési helyen belül, 100 lm3 és 4,5m gerincmagasság alatt, betartva a településképi követelményeket, építhetek-e szerszám tárolására épületet? Mert több helyről is azt az infót kaptam, hogy nem helyezhető semmilyen épület a telkemre.

      Válaszát előre is köszönöm!

      • a Térképző szerint:

        Kedves Földművelő!
        Épület elhelyezésnek az az egyik feltétele, hogy a megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított.
        Közterületről nincsen magánút a telekingatlanra?
        Egyébként úszótelek elnevezés: a tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek. A tömbtelek egyébként már kialakított, több épülettel beépített építési telek. Itt valami ellentmondás lehet…!?
        Legegyszerűbben az illetékes építéshatóságnál tud tájékozódni! Akár hivatalos formában, írásban is kérdezhet: Építésügyi hatósági szolgáltatás kérelme – formájában.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

  49. Tóth András szerint:

    Kedves TÉRKÉPZŐ!

    Köszönöm segítségét és elnézést a félreírásért/névadásért.
    Háromból egyszer sikerült helyesen írnom….
    most már négyből kétszer.

  50. Balázs szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Szeretnék a cégem számára vásárolni egy 6000 nm-es telket Mk besorolású (kivett tanya 400nm, a többi fásított terület) amire 2 db 100lm3-es tárolót szeretnék építeni egymás mellé, raktár céljából.
    Ezt is építhetem magam?
    A beépíthetőség szempontjából van szerepe, hogy csak 400nm a kivett tanya, ez esetben a teljes területből lehet számolni, vagy csak a 400 nm után (ami ugye még a 720nm minimumot sem éri el) ?

    Válaszát nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Balázs!
      A telekingatlan teljes alapterületét vesszük alapul a beépítettség számításánál.
      A nem emberi tartózkodásra szánt tároló(ka)t a kivett területre telepítse.
      Igen, építheti. De ügyeljen, hogy a megengedett paramétereknek megfeleljen az építmény.
      A teherhordó fesztáv ne lépje túl az 5,40 m -t.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  51. Király Péter szerint:

    Tisztelt Térképző, a telek hátsókertjébe eső részre a nyári konyha megépíthető-e úgy, párhuzamosan az oldalsó telehatárral 4 méter hosszan, hogy a tető 30 cm-re legyen az oldalsó telekhatártól? Mindez úgy, hogy lenne benne egy kemence és egy sütő-főzőlap egymás mellett (a kemence 180cm magas, 2 méter hosszú, 1,25 méter széles, és ennek a kemencének a hátolja mindössze 93 cm-rre lenne az oldalsó telekhatártól. (a szomszéd tujái vannak a túloldalon) mindez 3,7 méter magas téglából felhúzott kéménnyel. A kéménynek az oldalsó telekhatártól mért távolsága 2méter 15 cm lenne. A főző-sütő egység csak vascső kéményt kapna, 1,15 cm -re jönne ki a kerítéstől. Az egészen egy sátortető lenne kb 2 méteres ereszmagassággal, és kb 4*3,5 méter alapvetülettel. A kéményhez vajon kell engedély? (40*40-es belül 20*20-as). Válaszát előre is köszönöm, én a szomszédja vagyok az illetőnek, enyémek a tuják.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Király Péter Úr!
      A helyi előírások alapján kell tájékozódnia.
      A területre vonatkozó HÉSZ biztosan tartalmazza az adott építési övezet hátsókertjére vonatkozó előírásokat.
      Elvileg, a 6,00 m magasság alatti kémények nem engedélykötelesek.
      Célszerű az illetékes Építéshatóság tájékoztatását kérni, ha Önnek nincs kedve paragrafusokat/szabályokat böngészni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Király Péter szerint:

        Köszönöm szépen a választ. Még egy kérdés, hogy a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény-e a nyári konyha, azaz kelle e rá építési engedély? Igaz e hogy csak a huzamos emberi tartózkodást kell ezen érteni?

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Király Péter Úr!
          A nyári konyha nem tároló és nem állattartó építmény, hanem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Mert az Emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, minden olyan tér/helyiség, ahol a tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát.
          Építési engedély köteles ilyen építmény kialakítása.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Aurin szerint:

            Kedves Térképező!
            Éppen ma érkezett válasz egy kérdésemre illetékes kormányhivataltól, amiben azt kérdeztem, hogy hátsó kertbe építhetek-e olyan kis épületet, ami tárolásra szolgál, de kerti mosdó vagy wc van benne. Konkrétan azt a választ kaptam, hogy pl. nyárikonyhát építhetek, ami nem engedély köteles, ha nem haladja meg a 100m3-t.
            Ezt az emailt vehetem hivatalos állásfoglalásnak is?
            Köszönöm!

          • a Térképző szerint:

            Kedves Aurin!
            A Kormányhivatal nyilván a konkrét esetre hivatkozva adott Önnek választ.
            Tekintheti!
            Üdvözlettel:
            a Térképző, aki nem térképezik, hanem teret képez = térképző

  52. Perepatics Mónika szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Sajnos arról semmilyen információt nem találok, hogy amíg az e naplóra várunk elvégezhetjük-e a közművesítéshez és az alapozáshoz szükséges földmunkák? Tehát e napló nélkül is kiáshatom-e az alaphoz szükséges 60-80cm gödröt?

    Köszönettel,
    Perepatics Mónika

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mónika!
      Építéskivitelezés e-napló készenlétbe helyezése után, a 16. napon kezdhető meg.
      Alapozás munkagödör kiemelése a kivitelezés egyik legfontosabb mozzanata, amit geodézia kitűzés előz meg.
      És építéskivitelezést kamarai nyilvántartásba vett, szakmagyakorlásra jogosult Kivitelező végezhet, akivel megkötött építéskivitelezési szerződést a naplóba fel kell tölteni, majd a munkaterületet, munkavégzésre alkalmas állapotban át kell részére adni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  53. Czuczai Lilla szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Telkünkön beépíthatő helyen létrehoztunk egy könnyűszerkezetes, pilláéreken álló épületet, melyben most kialakítottunk (bontásból származó szaniterekkel, bútorokkal) egy kis konyhai részt, illetve fürdőt. Azonban ezek nem használhatóak, sem viz, sem villany, sem szennyvíz nincs a telken. Úgy építettük meg, hogy ezeket a közműveket csupán rá kelljen csatlakoztatni. Azonban az épület nem nagyobb 100m3 és nem magasabb 4,5 m-nél. Sajnos nem túl jóindulatú az építéshatóság, szóban annyit mondtak nem kell engedély- de ki tudja?
    Természetesen majd szeretnénk engedélyeztetni, ha szükség lesz rá. Viszont szép- de hát egy komfort nélküli faház is lehet szép..

    • a Térképző szerint:

      Kedves Lilla!
      Amíg ez az épület nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, addig építési engedély nélkül megépíthető.
      Amint ez az állapot megváltozik az építmény telken való „jogosultságát” igazolni kell majd.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  54. Ferenc szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Pár kérdéssel fordulnék önhöz
    Van egy üdülő övezeti 685m2-es üres telkem 15%os beépíthetőséggel,3-3m oldalkert 5m előkert és 6m hátsókert.
    Erre szeretnék építeni egy 100lm3-es 5.3×7.3×2.5m-es épületet 25-ös ytongbol
    A kérdéseim a következőek
    Ablakokat rakhatok-e rá
    A padlást is bele kell számolni vagy csak a kartonozott szarufák aljáig?
    Illetve az 5.3meter az belül mérve magyarul 5.3+2×0.25?
    Válaszát köszönöm Üdv Ferenc

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ferenc!
      Érdemes áttanulmányoznia a területre érvényes HÉSZ-t, könnyen előfordulhat, hogy melléképítményt csak a főépítmény megvalósulása után szabad létesíteni a telekingatlanon.
      Üdülő övezetben a főépítmény az üdülő/nyaraló lehet.
      Az Ön által jegyzett alapterület gyakorlatilag kihasználná a 15 %-nyi beépítettséget.

      Melléképítményen lehet ablak az OTÉK előírásai szerint.
      Ha a szaruzat belső síkján létesít gipszkarton burkolatot, akkor igen, hiszen ez esetben nem is létezik padlás. Nettó légköbmétert kell számolni.

      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Kornél szerint:

        Jó napot
        Az utolsó bekezdést egy kicsit nem értem, ha építek egy garázst ami 5 meter x 7 meteres lenne és 2.4 méter belmagasságu (84m3)viszont mivel nyeregtetö lenne rajta ezert kialakulna egy padlaster ami ugye gipszkartonnal vagy osb lappal el lenne valasztva a garazstol. Azt a padlasteret is belekell szamolni es azzal egyutt kell hogy 100m3 alatt legyek? Vagy az elhanyagolhato
        Koszonom.

        • a Térképző szerint:

          Üdvözlöm Kornél!
          A tervezett „padlásteret” is számoljuk, tehát, a nyeregtetővel együtt értendő a 100 m3.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Kornél szerint:

            Köszönöm szépen a válaszát.
            Lapostetö illetve sátortetö esetén vannak e plusz kritériumok?
            Vagy 5m x 7m ugyanugy lehet?
            Mert abban az esetben nem lenne padlaster vagy csak nagyon minimalis es siman belefernek a 100 m3 be.
            Köszönöm

          • a Térképző szerint:

            Üdvözlöm Kornél!
            Még mindig így szól a szabály:
            „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot….”
            Tehát térfogatot kell számolni, a teljes kubatúrát/befoglaló méretet.
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  55. Belányiné Ági szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Szeretném megkérdezni Öntől mi a lehetőségünk.
    Balatonkenesén van egy telkünk, van rajta egy 28 négyzetméteres tuskón álló faházunk. Üdülőházas övezetben. Szeretnénk a tetőt megemelni és beépíteni. Leszigetelni a házat új lambériával. Az új tetőszerkezet új gerendákon állna. Milyen engedélyek szükségesek hozzá. Válaszát előre is köszönöm . Ágnes

  56. Belányiné Ági szerint:

    Tisztelt térképző!
    Pár kérdéssel fordulnék Önhöz.
    Balatonkenesén a hétvégi házunkat átépítenénk. Ez egy tuskón álló éva faház. Megemelnénk a tetőt és beépítenénk. Mindezt körben a ház körül új gerendázatra. Az alap 28 négyzetméter, ehhez nem nyúlnánk. Szeretném megkérdezni milyen engedélyek szükségessek hozzá?
    Válaszát előre is köszönöm Belányiné Ági

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Építési engedélyezési eljárás lefolytatására van szükség.
      A kérelmet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer ( ÉTDR ) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, tervekkel és műszaki leírással együtt.
      Valószínűsítem előtte le kell folytatni ú.n. Településképi véleményezési eljárást, melyen támogató szakvéleményt illik beszerezni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  57. Csordás Péter szerint:

    Kedves Térképező,
    jogomban áll-e a nagyméretű saját tulajdonú társasházi lakásomból 3 db önálló kis lakást kialakítani mindennemű engedély és hozzájárulás nélkül, ha kizárólag válaszfalak elbontása, és újak építése révén valósítom meg a kivitelezést?
    Köszönettel:
    Péter

    • a Térképző szerint:

      Kedves Péter!
      Amennyiben a létrejövő 3 lakás megfelel az OTÉK előírásainak, akkor igen.
      Továbbá szükséges hozzá a Társasházi alapító okirat módosítása is, és persze előzményként a lakóház Közösségének is bele kell egyeznie.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő

      • Csordás Péter szerint:

        Kedves Térképező,
        nagyon szépen köszönöm a választ, de hogy minden rendben legyen, és elkerüljük az esetleges vitákat a társasházzal jó lenne ismernem a vonatkozó jogszabályt a társasházi alapító okirat módosítását és a lakóház közösségének beleegyezését illetően.
        Tisztelettel:
        Péter

        • a Térképző szerint:

          Kedves Péter!
          Először a Társasház Lakóközösségénél érdeklődjön, egyáltalán hozzájárulnának-e az egyetlen lakás 3 lakássá történő átalakításához.
          Tovább lépni pozitív, azaz többségi támogató vélemények után érdemes továbblépnie.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  58. Bence szerint:

    Erdeklodni szeretnek, hogy egy telken belul tobb epulet is telepitheto / pl.mobilgarazs/ amely egymastol elkulonitve vannak, de az ossz legkobmeter meghaladja a 100 at ?
    Vagy az ossz 100nal nem lehe tobb ?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bence!
      A melléképítmények elhelyezésének lehetőségét, számát és alapterületi méretét a Helyi Építési Szabályzat szabályozza, beépítési mutatókkal együtt.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  59. Katalin szerint:

    Érdeklődnék, hogy építhető-e 1659nm-es zártkerti(kivont)telekre 20nm-es tároló? Kell-e engedély? Ugyanis érdeklődtünk az építésznél és azt a választ kaptuk, hogy még egy wc-t sem építhetünk rá, mert a helyi építési szabályzat 1.melléklete szerint 2000nm alatt nem beépíthető az ingatlan. Ellenben a szabályzat szövege azt is kimondja, hogy a „rendelet hatályba lépése előtt kialakult 720-2000nm-es telkeken 3%-os beépítettséggel elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület és pince helyezhető el”. Kell egyáltalán engedélyt kérni tároló építésre? Ha igen és nem adják meg, hova fordulhatok fellebbezni? Köszönöm a választ előre is.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Katalin!
      A területre vonatkozó és érvényes Helyi Építési Szabályzat az irányadó a beépíthetőség vonatkozásában.
      A területileg illetékes Építéshatóságtól érdemes információkat beszereznie.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  60. Tóth Tamás szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Értelmezési kérdésem lenne. 10. pontban írja, hogy „Ha önálló pincét szeretnél, akkor legfeljebb 2,0 m mélységűt és legfeljebb 20 m3… „.
    Az önálló szóra kérdeznék rá.
    A) Egy ilyen pince lejárata nyílhat-e az 5. pont szerinti „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményből”?
    B) Ha nyílhat, akkor beletartozik 5. pont 100 m3-es korlátja alá?
    C) Vagy nem nyílhat, kell külső lejárat a pincébe, az 5. pont alatti építmény alá?
    D) Vagy esetleg az önálló azt jelenti, hogy alatta sem lehet, hanem csak olyan helyen, ami felett föld van és nem építmény?
    Köszönettel,

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tamás!
      Önálló ez esetben azt jelenti: más építménytől teljesen független, azaz a „D”- választ jelölöm meg.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  61. Székesi Kálmán szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Szeretnék építeni egy 100 m3 gazdasági épületet. Szeretném kérdezni a tető beleszámít e? Köszönöm a választ!

  62. Éva szerint:

    Kedves Térképző!

    Földszinti családi házunk részét képezi egy 15nm-es garázs, amelyet szeretnénk wellness használatra átalakítani.
    A garázson nincs ablak jelenleg, egy bejárati ajtó nyílik a folyosóra.
    A garázskapu helyére ablakot tennénk, azt pedig lefedné egy garázskapu méretű zsalúzia – kinézetre majdnem maradna garázskapu, csak nem lenne többé átjárható.
    Szükséges-e hozzá valamilyen engedély, bejelentés?

    Válaszát hálásan köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Éva!
      Elvileg nem engedélyköteles ez a tevékenység.
      Mégis azt javaslom, kérdezze meg az illetékes építéshatóságot, mert lehet, hogy rendeltetésmód változásként érdemes „lepapírozni” a változást, főleg, mert a gépkocsi-tároló helyiség megszűnik.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  63. Erika szerint:

    Üdvözlöm, egy 5 oldalról fedett teraszt szeretnénk zárttá tenni műanyag nyílászáró panelekkel egy 5 emeletes társasház földszintjén a társasház hozzájárulásával. Ép. engedélyköteles e? nem találtam semmi konkrét információt erről sehol. (ha a KR 1. sz melléklet szűkszavú 1. pontját nézem akkor nem) Ön hogy látja?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erika!
      A loggiából helyiség lesz. Ez a társasház alapító okiratát is érinti.
      Másrészt a homlokzat megjelenésében változást jelent.
      Valószínűleg elegendő bejelenteni, de érdemes az illetékes Építéshatóság szakmai álláspontját kérni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  64. József szerint:

    Üdvözlöm!

    Nem teljesen idevág a kérdés de hátha tud nekem segíteni.
    oktober 24.óta vannak az új törvények miszerint egyszerű bejelentésnél nem kötelező az enapló.
    Hogyha én maganszemély vagyok,ugyan nem lakóházat hanem nyaraló épületet építenék építhetem azt e napló nélkül?
    Köszönettel József

    • a Térképző szerint:

      Kedves József!
      Egyszerű bejelentésre vonatkozik az „e-napló mentesség” lehetősége.
      A nyaraló épület építési engedélyezési eljárással létesíthető, és e-naplót kell a kivitelezésről vezetni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  65. Dénes szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Van egy zártkertem és ha oda építenék egy nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt pl egy 6×3 méterest és berendezném lakásnak amíg az igazi ház nincs kész (4-6 év), akkor jár érte valami büntetés hogy ott lakom?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Dénes!
      Zártkertbe talán !!! gazdasági épületet építhet, általában max. 3 % beépítettségi adattal, ha a Helyi Építési Szabályzat ezt megengedi.
      A nem emberi tartózkodás = az nem nem lakás, azaz az épület műszaki paraméterei sem elégítik ki a lakhatás igényét…ez már önmagában ellentmondás….
      Hogy adott Önkormányzat milyen jogi eszközöket vet be ilyen „megoldás” ellen, az nem prognosztizálható.
      Az állandó ottlakáshoz ívóvízre és áramra szüksége van, és bizony szennyvizet termel az ember életvitelszerűen, amivel el kell tudnia számolnia….
      Biztosan ezt tartja reális és jó megoldásnak Ön?
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Dénes szerint:

        Tisztelt Térképző!

        Víz, villany van a telken ami 3000nm2. Szennyvíznek lehetne építeni egy derítőt, és van egy kb 5 m2-es épület is a telken. Erre felé sokan laknak ilyen 10-20 nm2-es kis házakban amit a telekkel együtt vettek meg és ezeket alakították át és bővítették ki és laknak benne. Ilyen módon lehetséges lenne-e pár évet így élni hogy nem lesz következménye?

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Dénes!

          Szennyvíz csak zárt rendszerű tárolóba vezethető. És le kell szerződni egy vállalkozással, mely szippantós autóval rendszeresen elviszi, majd kezeli a szennyvizet.
          A helyi Polgármesteri Hivatal hatásköre, hogy szemet huny-e ezen esetek felett, vagy sem.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  66. Istvan szerint:

    Tisztelt Térképző,

    amit kérdezni szeretnék az nem szigorúan ehhez a témakörhöz tartozik.

    Hallottam/olvastam, hogy van egy bizonyos 10 éves elévülési szabály az épületekre. Azt is olvastam, hogy ez a közelmúltban valahogy változott, de nem találok sehol pontos információt róla.
    Papíron egy üres telekről van szó, de az épületem elmondások alapján 1993 környékén épülhetett. Erre több bizonyíték is a rendelkezésemre áll, pl. 2001-es műhold felvételen is jól látszik.

    Tehát az a kérdésem lényege, hogy ezt a „10 évnél régebben épült” szabályt hogyan kell a helyesen alkalmazva végigvinni a hivatalokban, hogy aztán a földhivatal bejegyezze a gazdasági épületet?

    Mielőtt felkeresem az építésügyi hatóságot szeretnék felkészülni amennyire csak lehetséges, nem akarok beleszaladni semmi rosszba.

    Köszönettel Istvan

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt István!
      Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik szabálytalanul létrehozott épület, így az ingatlan-nyilvántartási térképen az nem tüntethető fel.
      Amennyiben korrekt módon igazolható, hogy 10 évnél régebben épült az épület, akkor is Fennmaradási engedély kérelmével tudja „legalizálni” az épületet, de abban az esetben, ha az építmény állapota az állékonyságát illetően: életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor az esetleges veszélyt is meg kell szüntetni, egy továbbépítési kérelemmel, ami ez esetben összevontan, egy eljárásban kezelhető: Fennmaradási és továbbépítési engedélykérelem néven, és ha minden rendben van akkor egy Fennmaradási egyben Használatbavételi engedély születik meg az eljárás végén.
      A fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a tíz éves intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
      Ha lesz fennmaradási és használatbavételi engedélye, akkor tud Ön egy Geodétát megbízni a Földhivatalnál történő átvezetés megindításával (változási vázrajz).
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  67. Mónika szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Egy számomra fontos kérdéssel fordulok Önhöz. Vásárolnánk egy házat aminek bejárata elé építettek egy üveges, vas támasztékokon álló zárt teraszt, zárt erkélyt vagy téli kertet. Az eladók ezt előszobának használták, 490*230cm-es, beton aljzatú terület. Nem is volt gond, amíg a térkép másolatot le nem kértem, mert azon bizony ez nem szerepel. Több helyen olvastam, hogy ez nem engedély köteles, és nem kell szerepelnie a térkép másolaton, de van ahol azt olvasom, hogy igen. Ön szerint mi az erre vonatkozó szabály? Én nem találtam erre választ sehol sem. Hamarosan kijön a becsüs, aki nem tudom, hogy nem e köt ebbe bele. Vagy bontsuk el mire kijön? A maradék beton alap pedig megmaradhat erkélynek? Az nem gond, ha nem számolja bele az alapterületbe, de nem szeretnénk ha e miatt még sokáig elhúzódna az ügyintézésünk.
    Köszönettel várom válaszát!
    Mónika

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mónika!
      Az utólagos beépítés valószínűleg engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül valósult meg.
      Hivatalossá tenni létezését ennek az épületrésznek, mely emberi tartózkodásra szolgál, Fennmaradási engedélykérelemmel lehet, majd annak birtokában lehet megkérni a földhivatali átvezetést.
      Ha a Földhivatal által adott térképmásolaton ezen épületrész nem szerepel az nem az Ön mulasztása/hibája. Szerkezetéből adódóan nem növeli túlzottan az épület értékét, gondolom fűtetlen tér is egyben…
      Érzésem szerint akkor bontanám le az Ön helyében, ha biztosan nem szeretném megtartani, még felújított állapotában sem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  68. Takács-Tamás Mónika szerint:

    Tisztelt Térképező!
    „L” alapú önálló családiházunkhoz csatlakozik egy fedett gang. (Régi parasztház stílus). Érdeklődnék, hogy ha ezt szeretnénk beépíteni, akkor ahhoz kell e bejelentési engedély? Ha jól értelmezem, akkor építési engedély nem szükséges. Tetőt, alapot, nem bolygatnánk közben.És lehet e esetleg úgy megoldani, hogy télikert jellegűre kialakítani, vagyis javarészt ablakosra?
    Válaszát, előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mónika!
      Lakóépület bővítése bejelentés köteles tevékenység, azaz Egyszerű bejelentést kell kezdeményezni vagy E-napló, vagy ÉTDR felületen.
      Hogy pontosan milyen formában, és mekkora alapterülettel, építmény-/épületmagassággal rendelkezhet a bővített családi ház, azt a Helyi Építési Szabályzatból lehet megtudni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  69. Hajni szerint:

    Tisztelt Térkepező!
    Hat éve tervrajz elkeszittetése után egy lakószoba bővítéssel teljes tetőcserét végeztettünk.
    Az utca front felőli oldalra tetőteraszt készittettünk hőszigetelt ablak ajtó beépítésével a fal könnyűszerkezetből készült.
    Most szeretnénk két lakószobát kialakítani a tetőtérbe azt is csak könnyűszerkezetit, abban kérném a segítségét hogy ehhez valamilyen engedelyre szükségünk van e?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Hajni!
      Ha a „tervrajz” kifejezés azt jelenti, hogy 6 évvel ezelőtt (2014-ben) építési engedéllyel építkeztek, akkor annak elkészülte után, valószínűsítem, kértek használatbavételt.
      Amennyiben a korábbi terven nem szerepelt az új két szoba, akkor most – a lakóház „bővítése” kapcsán, (amennyiben összes hasznos alapterülete még 300 m2 alatt marad!) – ÉTDR felületen, vagy E-napló felületen kell elindítani a bővítésre vonatkozó, ún. Egyszerű bejelentést.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  70. Lajos szerint:

    Tisztelt Térkőképző .
    Szeretnék építeni egy tárolót .100m2 4.5 m gerincmagasság .3x6m.Lenne. Érdeklődtem de mind a hatóság mind az építész és a földmérő is mást mondott . A hatóság ( építésügy ) azt mondta hogy semmi dokumentàció nem kell . Építsem meg , ennyi . Aztán rajzoltassam be egy geodétával . Beszéltem egy gedétával kinevetett , hogy tervek nélkül leshetek hogy bejegyzik . Söt jol meg is birságolnak . Az építész azt mondta nem rajzolja meg , mert nem kell . Röviden ennyi .Hol az igazság , hihetetlen ez az ország . Mit kellene tennem . Köszönöm a segítséget . Lajos

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Lajos!

      Lépések:
      1/ Megépíthető terv nélkül a tároló, ha 100 m3= köbméternél nem nagyobb! (fesztáv ne legyen nagyobb 5,4 m-nél!)
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
      De: Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!

      2/ Ha elkészült az építmény, akkor be kell adni az ÉTDR – felületen hatósági bizonyítvány iránti kérelmét az építmény meglétének az igazolására. Eljárási díj 10.000,- forint.

      3/ Hatósági Bizonyítvány meglétével párhuzamosan intézendő: A Földmérővel épületfeltüntetési vázrajzot kell készíttetni, azt Ő az OÉNY-be feltölti.

      4/ Az illetékes földhivatalban kérni kell az épület térképi feltüntetését, és a tulajdoni lapra történő átvezetését. Ennek is van díja, természetesen.

      Üdvözlettel:
      a Térképző

  71. Vajda Katalin szerint:

    Tisztelt Térképző !
    Olvasom több helyen, hogy terasz építéshez 1 m magasságig nem kell engedély, és csak az övezetre szabályos zöld területi mutatót kell betartani. Remélem ez nem jelenti azt hogy a telken belül bárhova építheti a szomszéd a házához csatlakoztatott teraszát, akár fémből ,akár fából építi. Ha az övezeti szabályozás kimondja, hogy a 3 méteres oldalkertbe semmilyen épületrész nem lóghat bele, és az oldalkert szintjét a szomszéd kert szintjéhez képest feltölteni nem lehet , akkor ugye a 3 méteres oldalkertbe nem építhet teraszt a szomszéd ? Szinte rá a kerítés szélére 0.9 m magasan .
    Köszönöm a válaszát előre is. Minden jót kívánok

    • a Térképző szerint:

      Kedves Katalin!
      Két hozzászólásában, hasonló tartalmú kérdéskört vet fel, itt válaszolok:
      Az említett területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot nem ismerem, azonban az oldalkert legkisebb szélességét a Helyi Építési Szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:
      szabadon álló (és ikresen csatlakozó) beépítési mód esetén az övezetben megengedett épületmagasság/építménymagasság/homlokzatmagasság felénél, általánosságban mondom, hogy az oldalkert mérete hazánkban többnyire 3 m.
      Az OTÉK szerint az oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem létesülhet:
      – növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
      – tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
      – árnyékszék,
      – kemence, húsfüstölő,
      – állatkifutó,
      – trágyatároló, komposztáló, továbbá
      – siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.
      A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  72. István szerint:

    Tisztelt Térképező!

    ÜH1 üdülőövezetben építettem egy Tároló megnevezésű 4*3m + 1.5m előtetővel rendelkező épületet. Hatósági bizonyítványt megkaptam és földhivatali bejegyzés is megtörtént. Azt szeretném megkérdezni, ha üdülőnek vagy hétvégi háznak szeretném átminősíttetni annak mi a módja és feltétele? Villany már most is be van vezetve, víz megoldható.
    Köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt István!
      Az üdülő övezet elvileg megengedi, hogy üdülő létesüljön a területen. Rendeltetés módosítása akkor lehetséges, ha a meglévő épület alkalmas az új funkció betöltésére, vagyis az üdülőházas területen olyan üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület jön létre, amely túlnyomóan változó üdülői kör akár több napos/hetes/hónapos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján alkalmas üdülési célú tartózkodásra.
      Hazánkban legtöbbször az infrastruktúra hiánya miatt van a legtöbb probléma ezen átminősítésekkel, mivel a szennyvízkezelés nem megoldott!
      A rendeltetésmód változása az Ön esetében valószínűleg nem jár építési tevékenységgel, ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott településen a rendeltetés módosítását településképi bejelentés hatálya alá helyezik. Konkrétabban a helyi Polgármesteri Hivatalban érdemes érdeklődnie a lehetőségekről.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  73. Ádám szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Két fentebbi kérdésre adott válasza között ellentmondást látok, vagy legalábbis valamit nem értek:

    -kérdés:
    „Szeretnék egy fedett tornácot építettni a családi házrészem elé … A tornác, “előtetö” Kb. 3 m kiállású lenne, a külső tetőperem súlyát 3 db oszlop tartaná.”
    -válasz:
    „Amint az előtetőt “oszlop/pillér” támasztja alá, az már nem előtető!, hanem épületbővítés, és bizony a beépítettségbe bele kell számolnia,”

    -kérdés:
    „családiházunkhoz csatlakozik egy fedett gang. (Régi parasztház stílus). Érdeklődnék, hogy ha ezt szeretnénk beépíteni,”
    -válasz:
    „Lakóépület bővítése bejelentés köteles tevékenység,”

    Ezek szerint, ha befedem pl. a teraszt, az „épületbővítés,” és ha később ezt a befedett teraszt (akár ugyanazt a tetőszerkezetet megtartva) körbefalazom vagy körbeüvegezem előszobának/télikertnek, akkor az megint „épületbővítés”? Ugyanazzal a négyzetméterszámmal kétszer „bővült” a ház?

    Nem kötekedek, valódi kérdés, tényleg nem értem.

    Válaszát és eddigi segítőkész munkáját is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Ádám!
      1/ Fedett tornác megépítése: épületbővítésnek minősül.
      2/ Fedett gang beépítése: lakáson belüli!!! hasznos alapterület fog növekedni, tehát ez is bővítés.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  74. Róbert szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Én a ház előtti nyitott teraszom szeretném megnagyobbítani kb. 15 m2- rel (kb 3 m kinyúlással). A terasz összeérne a régivel kb. 1 lépcsőfokkal lentebb (kb. 70 cm magas). A megnagyobbított teraszra egy falábakon álló tetőt szeretnék, amit nem kötnék be a ház gerincébe, tehát különálló lenne. Minden oldalról nyitva hagynám. Ez kerti ápítmény-e és van – e valamilyen bejelentési kötelezettségem? És mi a helyzet ha az épület tetejébe rögzítem az új építmény tetejét?
    Előre is köszönöm a válaszát!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Róbert!
      Terasz „nagyobbítása” akkor lehetséges, ha a zöldfelületi mutató ezt lehetővé teszi.
      A lakóháztól különálló melléképítmény akkor létesíthető, ha a beépítettségi mutató ezt még lehetővé teszi és ingatlanon belüli helyzetét tekintve „építési helyen” belül marad.
      A nyitott oldalú építmény kerti építménynek tekinthető.
      Ha a tervezett új bővítmény valamilyen formában „hozzáér” a meglévő főépülethez, akkor az a meglévő lakóépület bővítése kategóriájába esik, ezen megoldás esetén is a beépítési mutatók értéke nem léphető túl és építési helyen belül létesíthető.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  75. Szabó Margit szerint:

    Tisztelt Térképző.
    Egy kerti pavillont szeretnék épiteni.6×4m magassága kb 3,5 m lenne .Megtehetem ezt engedély és bejelentés nélkül?
    Köszönöm válaszát

    • a Térképző szerint:

      Kedves Margit!
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt telepíthet a saját telkére, ha a megvalósuló mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját). Azonban a területre érvényes beépítettség mértékét, a minimális zöldfelületet nem lépheti túl a majdani állapot, és építési helyen belül kell megvalósítani az új építményt. Érdemes a helyi előírásokat és rendeleteket is tanulmányozni: pl. HÉSZ, TAK.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  76. Norbert szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Kerti szerszámáról faházat betonalapra építettem a napokban, ugyanolyat, mint, amit az interneten elérhető millió helyen lehet venni. 2,8×2,8m méretben, nyeregtető legmagasabb pontja 2,5m.
    Nem gondoltam bele, hogy ez engedély vagy bejelentés köteles lenne, mivel „minden sarkon” árulják őket.
    A telek végébe helyeztem el.

    Az ikerszomszédom hatamas filagóriát szeretne építeni és megijesztett, hogy ezt be kellettvolna jelenteni, engedélyeztetni, büntetés lesz, atb, stb.
    Tudna valami támpontot adni, hogy akkor most mi a helyzet.

    Köszönettel

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Norbert!
      A kerti szerszámtároló: ne emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Ilyet telepíthet a saját telkére, ha a megvalósuló mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját), ez – a leírtakból – teljesül. De ettől függetlenül, az övezetre érvényes beépítettség mértékét, a minimális zöldfelületet nem lépheti túl a kialakult állapot, és építési helyen belül kell megvalósítani ezt az új építményt. Persze, még érdemes a helyi előírásokat/rendeleteket is áttanulmányozni: pl. HÉSZ, TAK.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  77. Szabolcs szerint:

    Kedves Terkepezo,

    Van egy ház ami megtetszett nekünk, de sajnos a tetőtér beépítést nem engedelyeztettek. Mi a véleménye, ilyenkor ajánlott-e megvenni? Milyen problémák lehetnek, azon kívül hogy egy vastag összeget ki kell fizetnünk az engedélyre..

    Üdvözlettel,
    Szabolcs

    • a Térképző szerint:

      Kedves Szabolcs!
      Amennyiben az övezeti előírások tiltják a padlástér tetőtérként történő beépítését (bruttó szintterület növelését) , úgy legálisan nem építhető be a padlás.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, tudja, aki tereket képez…. 😉

  78. Dori szerint:

    Üdvözlöm,
    tudom „lerágott csont” a téma, de egy meglévő teraszt szeretnék beépíteni télikerttel, melynek egyik oldal fix fallal rendelkezik, amit most építettünk.
    A helyi önkormányzatnál megtettem a településképi bejelentést, elfogadták azaz hozzájárultak. A télikertet elsősorban növények tárolására használom, fűtés és víz sem lesz benne). Ön mit javasol szükséges az egyszerűsített bejelentés (ami nem is egyszerű) ezek után? Várom szíves válaszát! Üdvözlettel: Dori

    • a Térképző szerint:

      Kedves Dori!
      Településképi bejelentés hozzájáruló határozatában nem tértek ki erre?
      A terasz beépítésével a hozzákapcsolódó helyiség természetes megvilágítása megoldott?
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  79. István szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Már kezd kiakasztani ez a „nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját)” megfogalmazás, mert sehol nincs leírva, hogy a 100 m3-be beleszámít-e a „tetőtér” térfogata.
    És amióta a COVID van, csak email-ben értekeznek az önkormányzatnál és mindenre kapunk korrekt választ, de erre nem hajlandóak válaszolni valamiért. Talán ők sem tudják/találják a választ.
    Vagy arra várnak, hogy hibázzon az ember és lehessen büntetni!?

    Kérdésem csak ennyi volt feléjük:
    „Építenék egy 7,9 x 5,4 x 2,2 m-es (külméret) könnyűszerkezetes garázst szendvicspanelból, 2,7 m-es gerincmagassággal, és belül álmennyezettel. Mi számít bele a 100 m3-be? Csak az álmennyezet alatti rész, vagy a fölötte levő „tetőtér” is?”

    És így már arra sincs válasz, hogy ha elkészült van-e valami további tennivalóm ez ügyben.

    Érdeklődve olvasom a válaszait az oldalán, remélem nekem is tud választ adni erre a konkrét esetre, ami úgy látom (olvasom) sokakat érdekelhet.

    Üdvözlettel
    István

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt István!
      A nettó 100 m3 térfogat az építmény teljes kubusára vonatkozik! Ahogy Ön fogalmazza: az álmennyezet alatti és feletti tér is beleszámolandó!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • István szerint:

        Köszönöm a választ, így már könnyebb „matekozni”
        Üdv István

  80. Zsemlye János szerint:

    Tisztelt Cím!

    Érdeklődnék hogy faszerkezeti tároló epület tűzfala építhető osb lappból? tűvédelemre gondolva , illetve mellette lakó épület van 5cm-re aminek a tűzfala palatető szerkezetű.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt János!
      A tűzfal olyan függőleges lezáró falazat, általában a nyeregtetők oldalzáró fala, mely tűzterjedést gátló funkcióként kerül megépítésre. Vagyis egy önálló rendeltetési egység, egy tűzszakasz felső, tetősíkon kívül érő fala. Anyaga nehezen, vagy nem éghető építőanyagokból van. Az OSB lap önmagában nem alkalmas tűzgátló falként. Másrészt a telken belüli melléképítmény telepítése is aggályos lehet! Érdemes jobban körüljárnia a témát!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  81. Szabó Zoltán szerint:

    Kedves Terkepzo!
    Tanacsat szeretném kérni,adott egy 1500 nm üh3as besorolású mezőgazdasági rét nyilvántartású ingatlan natura2000es területen.
    Építteni szeretnék rá,egy lakható épületet,tulajdonilapon számomra lényegtelen mi szerepel majd!
    Kérdésem következő:hogyan járok jobban, kivonatom müv.ág alól, és nyaralót építetek rá,hivatalossan kivitelezővel ez nyílván a drágább megoldás, vagyjárható út lenne,ha meghagyom mezőgazdasági teleknek, és ha a HÉV engedi, 3%-ba mezőgazdasági épületet étittek rá!
    Ezt szeretném leginkább, ezt én magam is megépíthetem-e mindenféle tervdokumentáció,bejelentés és kivitelező nélkül is?
    Illetve hogy natura 2000es a terület milyen akadájt jelent számomra, mire kell figyelni hogy a mezőgazdasági épültet elis hidjék a hatoságok? kellene kémény az épületbe víz villany! Melyik kiskaput használhatnám? Előre is köszönöm válaszát, fáradalmát az ügyemben! Amúgy nyaraló építésnél előírás hogy 2 méteres oszlopokra kell épitteni a nyaralót árvíz veszély van (Mura) , a mezőgazdasági épületet is oszlopokon hejezném el!
    ÜDV Szabó Zoltán

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zoltán!
      A Hatóságok és a Szomszédok számára bizony lényeges, milyen épület/építmény létesíthető adott területen. Ezért jöttek létre az építési övezetek. És az övezetekre vonatkozó szabályozások.
      Arra kér engem, szakmagyakorlót, hogy szabálytalan beépítés megvalósításában segédkezzem? Talán csak vicces kedvében van Ön…
      A szabálytalan beépítéseket az Építésfelügyelet egyre nagyobb intenzitással szűri. Tettenérés esetén bontást vagy szabályossá tételt rendel el, több százezer forintos bírsággal, amit az adóhatóság közreműködésével be is hajtanak.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  82. Vörös Izabella szerint:

    Kedves Térképző!
    Egy „Balaton kiemelt üdülőkörzet” alá tartozó településen rendelkezünk 1200 m2 alapterületű ingatlannal, amely művelési ág alól kivont, beépítésre szánt terület, hétvégi házas övezetbe tartozik. A polgármester tájékoztatása szerint a hétvégi házas övezetben csak üdülőépület építhető, amelyre nem vonatkozik az egyszerűsített bejelentési eljárás, építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A HÉSZ szerint a beépítésre szánt területen az építés feltétele az alap közművesítés az ivóvíz, szennyvíz, villanyvezeték megléte és az ingatlan rákötése a gerincvezetékekre. Az utcában azonban nincs közmű, és a polgármester tájékoztatása szerint a víz, csatorna gerinchálózat kiépítése egyelőre nem szerepel az önkormányzat rövidtávú tervei között. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint a szennyvízcsatorna kiépítése állami, önkormányzati feladat.
    Kérdéseim:
    1. valós-e, hogy a hétvégi házas övezeten nem létesíthető lakóépület?
    2. valós-e, hogy az üdülőház építési engedély köteles, míg a lakóház még 300 m2 felett sem (életvitelszerű ott-tartózkodás esetén?
    3. kinek a feladata a víz és szennyvíz csatorna kiépítése?
    4. ha az önkormányzaté, de nem tervez csatorna építést, hogyan lehet azt megvalósíttatni?
    5. Hogyan lehet építési telekként nyilvántartani egy olyan ingatlant, ahol valójában nem lehet építkezni?
    A polgármester megkeresésünkre arról is tájékoztatott, hogy a telek melletti utcán útszélesítést terveznek, amelynek leválasztása is az építés feltétele. Ez már csak hab a tortán, de a m2 csökkenésen túl mennyiben befolyásolhatja ez egy építkezés megkezdését?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm:
    Iza

    • a Térképző szerint:

      Kedves Iza!
      Önálló blogbejegyzésben adtam közre válaszom az imént, mivel ez a téma Sokakat érint!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  83. Fábián Zsolt szerint:

    Kedves Térképző,

    Jelen pillanatban építkezünk, és szeretnénk az építés befejeztével egy mobilgarázst letenni a ház mellé. Viszont ez belelógna félig az oldalkertbe. A kérdés hogy egyáltalán tehetek-e le, ebben az esetben?
    Köszönettel Fábián Zsolt.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Az előírt legkisebb oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala kivételével – nem állhat.
      A garázs az nem a főépület része, és ugye nem 1,0 m-nél nagyobb kiállású eresz…stb… Tehát, nem telepíthető az oldalkertbe, mert a szomszédos telken a meglévő vagy később létesítendő épülettől az épületek közötti megengedett legkisebb távolságot csökkentené le.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  84. B. Zoltán szerint:

    Üdvözlöm!Én egy önálló garázs építésével-átadásával kapcsolatban szeretnék kérdezni.Építtettem egy dupla beállós garázst(hivatalosan,szakemberrel),aminek a mérete 9,5×10,5 méter,a gerincmagassága pedig 4,35m.Nem egész 400 légköbméterre jön ki,ami nyilván nem felelne meg a 100-nak,ezért szerkezetileg leosztottuk 4db-ra.Ez úgy történt hogy az adott résznél dupla oszlop,szarufa került be,ezzel „megszakítva” az előzőt.Az átadásnál járok,és nemrég szembesültem az Ön egyik hozzászólásával, ahol a 5,4méteres támaszközt említí.Sajnos a garázsom esetében is meghaladtuk ezt az 5,4 métert,de még a fal lehetséges magasságát is és nem készíttettünk kiviteli tervet.(Sajnos egyikünk se tudott ennek szükségességéről)Ilyen esetben mi a legjobb megoldás?Elkészítettni utólagosan?Illetve a 4 garázs részt nem választottuk el fallal(tehát egy légtér),ez is lehet Ön szerint probléma átadáskor?Nagyon szépen köszönöm a válaszát

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt B. Zoltán!
      A melléképítmény létesítése építési engedélyköteles tevékenység, mivel túllépi a jelenleg – építési engedély nélkül létesíthető építmény méreteit: Építési engedély nélkül létesíthető: nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
      Ami még kétséges számomra az Ön soraiból: Az alapterület közel 95 m2, ez a telek beépítési mutatóiba vajon belefér? Az „átadás” során Hatósági Bizonyítványt erről nem fognak kiállítani, és a Földmérő sem tudja a földhivatalnál bejegyeztetni az új, engedély nélkül létesített építményt.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  85. gab18 szerint:

    Udv,

    Rengeteg kommentet vegig olvastam es nagyon hasznos a forum sok uj dolgot tudtam meg ezt eloszor is szeretnem megkoszonni. Viszont a kerdeseimre a valaszt sajnos nem 100%ig talaltam meg.

    1. Pontosan mi szamit tamaszkoznek. Adott egy 5,4×7,6m meretu fahaz ami 5x15os pallokbol epulne ez lenne a vazszerkezet. Tehat a tamaszkoz a ket egymassal szemben levo pallo legtavolabbi pontja vagy a pallok kozepe azaz minus 7.5cm mindket pallobol es igy mar a tamaszkoz csak 5.25m lesz?

    2. Esetleg valamilyen informacioval tudna szolgalni az „epitmeny nem tartalmazhat vasbetont”-rol. Ez pontosan hogyan ertetodik akkor az alapot se lehet megcsinalni vasbetonnal?

    3.Egyik kommentjeben igy fogalmazott „fa-szerkezetű/deszkaborítású épület nem tud emberi tartózkodásra szolgáló lakóépületként funkcionálni” Ezt ki tudna fejteni egy kicsit bovebben miert nem tud emberi tartozkodasra szolgalni ha pl 5x15os pallokbol megvan csinalva a szerkezet kivul osb lap es hajopadlo belul pallok kozott 15cmes kozetgyapot szigeteles es gipszkarton.

    Nagyon szepen koszonom megegyszer a sok infot es segitseget 🙂

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gábor!
      Önálló blogban válaszoltam ma: Faház-lakás, építési engedély nélkül? címmel találja a bejegyzések között! 😉
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Gabor szerint:

        Udv,

        Elolvastam koszonom szepen a valaszokat igazan hasznosak voltak 🙂

  86. Lajos szerint:

    Üdvözletem!
    Azzal kapcsolatban érdeklődnék hogy kereskedelmi egység épületéhez csatlakozó raktár kialakítása mely 100m3 méretet nem éri el, engedélyköteles vagy sem. Számomra nem teljesen világos a jogszabályi fogalmazás. Konkrétan egy L alakú épületünk van jelenleg, ennek a hátsó bejáratánál szeretnék kialakítani egy 15m2-es raktárat, ami így 2 fal építésével (szendvicspanel) megoldható lenne. Ez így egy egyszerű és költséghatékony megoldás számunkra, persze csak addig a pontig amíg nem engedélyköteles- Amennyiben az, akkor sajnos felejtős mert a jelenlegi épület igen nagy területű,bár nem túl jó kialakítású, így ekkora növekményért jelentős költséget és macerát nem igazán fordítanék rá. Válaszát előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Lajos!
      A meglévő kereskedelmi egységhez csatlakozó raktár épületbővítésnek minősül, így Ön építési engedély köteles tevékenységet kíván megvalósítani.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  87. T Lajos szerint:

    Üdvözlöm!

    Egy Bp. XVI. Kerületi kertbe termőföldet hozattunk és elvetettük benne a fűmagot és locsolórendszert telepítettünk.
    Ezáltal a szomszéd telek szintjénél kb. 5-6 cm-rel magasabban fekszik. A talaj szintje a kerítés szegélykő alapjának tetejéval egy síkban fekszik. A fű még nem kelt ki.
    A szomszéd azonban nehezményezi, hogy az esővel és locsoló vizével higítotr föld átfolyik hozzá.
    Milyen szabály vonatkozik az említett esetre? Nem szeretnék osszeveszni a szomszéddal, de nekem mondvacsinált ügynek tűnik egyelőre.

    Köszönöm.
    T Lajos

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt T Lajos!
      Birtokvédelmi ügy bontakozhat ki ebből. Mai blogbejegyzésemben ezzel kapcsolatban példálódzom, Birtokvédelem címmel találja.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  88. Póta Andrea szerint:

    Üdvözlöm!
    Olyan ügyben szeretnék segítséget kérni, hogy a szomszédunk a kertje elejében a közös oldalkerítésünktől 50cm-re egy kb. 20m2-es 4m magas betonalapos,cserepes faházat kezdett el kialakítani. Helyszín, Nagytarcsa, lakópark. Sajnos a kisház mivel az udvara elején van rendkívül betakarja a házunkat és egyáltalán nem illik a lakópark képébe.
    Beépítettségi mutatókat figyelmen kívül hagyva (annak semmiképp nem felel meg) a fent leírtak alapján ez szabályos? Köszönöm a válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Andrea!
      Amennyiben a „kertje elejében” kifejezés alatt az előkertet értjük, akkor oda – amúgy építési engedély nélkül telepíthető – melléképítményt sem szabad telepíteni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  89. Judit szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Zártkerti ingatlanomra 4 éve építettem a HÉSZ-nek megfelelően egy 15 nm-es szerszámost. A méretei, minden megfelel. Egy dolgot felejtettem el csak, hogy nem hívtam földmérőt és nem vezettettem fel a földhivatalban az ingatlannyilvántartásba.
    Két kérdésem van: Ezért vmilyen hatóság bírságolhat-e? Így utólag hogyan tehetem meg?
    Köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Judit!
      A helyi Építéshatóság/Építésfelügyelet bírságolhat. Utólag is! Hozzászólásából nem derül ki, kért-e rá építési engedélyt, illetve használatba vételi eljárás volt-e…
      Ha nem voltak ezek, akkor Fennmaradási engedélyezési eljárást kell indítani.
      Geodéta, azaz Földmérő tud készíteni Változási vázrajzot, amit a Földhivatal befogad.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Judit szerint:

        Kedves Térképző! A helyi építéshatóságot megkerestem és szóban megerősítettek, hogy nem kell rá sem építési, sem használatbavételi engedély, mert ez 3% alatti, 3 m gerincmagasságú emberi tartózkodásra nem szolgáló kerti szerszámos. Az oldalhatárokat is betartottam. Azt mondták, hogy földmérővel csináltassak vázrajzot, tőlük pedig hatósági bizonyítvány kell,mert a földhivatal csak úgy tudja bevezetni. Így is vagy ennek ellenére is bírságolhatnak vajon?

        • a Térképző szerint:

          Kedves Judit!
          A helyi Építéshatóság tájékoztatása szerint járjon el!
          Mielőbb kérje meg a Hatósági Bizonyítványt ( ÉTDR-felületen, vagy személyesen Kormányablakban ), közben bízzon meg egy Földmérőt a változási vázrajz elkészítésével.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  90. Papp Ágnes szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Vásároltam egy ingatlant 2 éve és nincs feltüntetve a telken lévő 2 db melléképület. Az egyik egy 100 m3 alatti kamra, aminek az egyik fala a ház fala lett. Illetve áll egy garázs is a telken, aminek a hátsó oldala tégla, viszont a többi oldala lemezből készült. Mi a teendőm, hogy ezek az épületek szerepeljenek hivatalosan is a telekrajzon? Ez kb mennyibe kerülne? Köszönöm a segítségét!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Feltételezem, az ingatlanon áll egy lakóház is. A melléképületek létesítése építési engedélyköteles tevékenység. A múltban is az volt.
      Célszerű a helyi Építéshatóságot megkeresni, mi a módja a szabályossá tételnek? Bontás vagy fennmaradási engedély kérése?, ez ugye a beépítési mutatók függvénye.
      Az Építéshatóság elvileg Hatósági Bizonyítványt állít ki, a melléképítmények meglétéről, ha azok szabályosan telepítettek. Ha nem azok, akkor kell szabályossá tenni azokat.
      Ha a melléképítmények maradhatnak, Földmérővel tudja intéztetni a változási vázrajz elkészítését követően a Földhivatalnál az ügyintézést.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  91. Nyári László szerint:

    Kedves Térképező!
    Meglévő épülethez szeretnék egy garázst toldani, amely 100 m3 alatti 4.50 m gerinc magasság alatti. Hozzáépítéshez is jó ez az értelmezés, hogy akkor nem kell engedély? Vagy azt a lakóingatlannal összevonva számolják? Illetve esetleg a télikert az is bele tartozik a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények körébe? Szintén hozzáépítésről lenne szó.
    Köszönöm szépen!
    Laci

    • a Térképző szerint:

      Kedves Laci!
      A garázs, a meglévő lakóépülethez csatolva épülettoldaléknak minősül: Építési engedélyköteles.
      A télikert emberi tartózkodásra való. Ha külső bejáratos, és a főépülethez csatlakozik, szintén toldalék, ezért építési engedélyköteles.
      Ha a lakóház felől elérhető, akkor meg lakóház bővítés (térfogatnövelés), így Egyszerű Bejelentéssel (csak az elnevezés egyszerúű) valósítható meg.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki nem térképekkel foglalkozik, hanem “t e r e k e t” képez

  92. Szőke Zoltánné szerint:

    Üdvözlöm!

    100 négyzetméteres családi házamhoz szeretnék építeni egy 30 négyzetméteres nyitott teraszt (féltetővel), amely alapjának magassága 70 cm lenne a föld szintjétől.
    Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy bejelentési vagy engedély kötelezettségem van-e? A bejelentési kötelezettséghez szükséges-e hivatalos tervrajz a megépítendő teraszról a meglévő házzal együtt?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel Erzsébet!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erzsébet!
      Első kérdésére a SZABÁLYOS SZABÁLYOK című bejegyzésemben találja a válaszom.
      A második kérdéskör utánjárást igényelne részemről az ingatlan adatai és a helyi HÉSZ megismerésével, vagyis kérdése olyan szakmai állásfoglalást és tanácsot kíván, amelyet nehéz a megadott adat(ok)ból egy pillanat alatt átvizsgálni, másrészt az nem etikus részemről – a többi Ügyfelemmel szemben -, ha Önnek ellenszolgáltatás nélkül teljesítek.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  93. Kiss Szabolcs szerint:

    Kedves Térképző,

    Egy kb.60 éve épült ikerház egyik felében élünk. A telkek különállóak, az ingatlanok külön helyrajzi számon szerepelnek.
    A mi részünkhöz 30 éve hozzáépült egy mellélképület amit lakórészként használunk. (fürdő és háló)A melléképület telekhatárra épült az ikerházi szomszéd felőli részre. A melléképületen nyeregtető található, ami átlóg a szomszéd telekre.
    A szomszédom a jövőben szeretne bővíteni, Ők a főépület rájuk eső részére gondoltak egy megmagasított tetőteret. Hogy a főépületen a két tető közé egy új magasított tűzfal kerülne megépítésre azt értem. De hogy az én melléképületem falára miért kellene egy közel kétméteres tűzfalat építeni azt nem.
    Tehát a szomszéd elmondása szerint a nyeregtetőm egyik oldala egy tűzfal tövében végződne. Vagy a tüzfal mellé épülne egy teljesen új félnyereg tető. Ezekehez az alternatívákhoz azt is hozzátette, nem tudja, hogy mennyit szánunk rá, vagy mennyi áll a rendelkezésünkre, de valamelyiket meg kell csinálni. Nem értem miért kell, hogy nekem bármibe is kerüljön, hogy ő építkezni akar. Ráadásul azt sem szeretném, hogy átvariálják a tetőmet. Közben az is eszembe jutott, hogy ez mennyiben befolyásolhatja az én ingatlanrészem értékét.
    És csak itt jön még az, hogy amúgy nagyon jóban vagyunk egymással. De ha Mi nem egyezünk bele ebbe az egészbe, megakadályozom abban, hogy a két gyermekének megvalósíthassa az önálló szobákat.

    Előre is köszönöm szíves segítségét.
    Tisztelettel, Kétségbeesett

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kétségbeesett!
      Ikerházaknál a közös telekhatáron tűzfalakkal lehet csak csatlakozni. OTÉK így szól: „Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.”
      Ön részéről, a melléépítés nem (volt) szabályos, mivel az eresze is átlóg a szomszédos iker-ingatlanra, ahogy Ön említi.
      A Szomszédja tűzfallal szabályosan kíván építkezni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  94. Cimbalmos Bíborka szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Szeretném megkérdezni, hogy egy 10*10 m-es 5 méterenként alátámasztott (középen is) fából készült lábakon álló 2,5 m magas pajta, amiben semmi betonos nincs (az oszlopok sincsenek betonozva), nincs oldala sem, csak egy (pala)tető, építési engedély köteles? Mert 2-szer beszéltem a helyi építésüggyel, 2-szer mást mondtak. (Egyébként szénát tárolnék alatta lovaknak.) Számomra elég irreálisnak tűnik, hogy egy ilyen építmény tervrajza, annyiba kerül mint egy házé. Legutóbb azt mondta a hölgy az építésügyön, hogy csak kerti sütögetőt építhetek engedély nélkül.
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdv,
    Bíborka

    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bíborka!
      10×10 m alapterület = 100 m2 x 2,5 m magasság = 250 m3 térfogat! A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, akkor nem engedélyköteles, ha végleges mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
      Az Ön által elképzelt szénatároló mérete ennél az értéknél magasabb, így a létesítése építési engedélyköteles.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  95. Varga Tamás szerint:

    Tisztelt Térképző,

    A tetőtéri ablak kiváltása kutyaól típusú megoldással engedélyköteles tevékenység-e?

    Köszönöm a válaszát,

    Üdvözlettel,

    Tamás

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!
      Gondolom, síkban fekvő tetőablakok helyett tetőkiemeléseket kíván létesíteni.
      Ha családi házról van szó, akkor jelenleg Egyszerű Bejelentéssel létesíthet ilyet, nem pedig Építési Engedélykérelemmel.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  96. Kovács Dóra szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Szeretném megkérdezni, hogy egy 6 m2 alapterületü ( gerincmagassága 2,4 m.) MŰANYAGBÓL készült ( házilagosan kell összeszerelni ) szerszám tároló épületnek vagy építménynek nevezhető – e.
    Barkács boltban vásároltuk.
    Válaszát köszönöm.
    Üdv Kovács Dóra

  97. Herczeg Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Szeretnék építeni egy tárolót. Oldalfal és a tető is szendvicspanelből lenne, mindez szerelőbetonra (ha nem ez a meghatározás, akkor elnézést) épülne.Gerinc magasság átlag 3m, fesztáv a max. 5,4m. A gondom, hogy összességében kb. 260 légm3-re lenne szükségem. Van-e törvényes megoldás, hogy elkerüljem a hatósági procedúrákat (engedély, tervezés, …..bürokrácia)? Itt az anyagi vonzatok elkerülése mellett a rendelkezésre álló idő rövidsége is szempontom.
    Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Herczeg Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Zsolt!
      Mindenek előtt: a térképekhez nincs sok közöm, a terekhez azonban igen. Építészként tereket (is) képzek! 🙂
      A nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése (továbbá: átalakítása, felújítása, valamint bővítése), akkor nem engedélyköteles, ha végleges mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
      Az Ön által elképzelt tároló mérete ennél az értéknél magasabb, így a létesítése építési engedélyköteles, feltéve, ha a beépítettség mértéke, és egyéb beépítési mutatók értékébe ez az új építmény még belefér.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki tereket képez

  98. Ákos szerint:

    Tisztelt Térképző!

    A következő problémánkban kérnénk a véleményét.

    Belterületi telkünkre a következő HÉSZ szabályozás vonatkozik:

    „Az építési vonalat a telek homlokvonalától – saroktelek esetében a rövidebb homlokvonaltól – számítva 5 és 6 méter között kell kialakítani, melyre az épület erre néző homlokzatának legalább 50 %-át
    kell illeszteni.”

    A telek 14,7m széles (utcafront) és 50m hosszú. Tájolása déli, de az utcafront és a panoráma is délen van (a telek lejtése nem számottevő).
    Természetesen napos nappalit szeretnénk, hozzá csatlakozó egy terasszal.

    Azt viszont nem szeretnénk, hogy a teraszon ebédelve szinte az „utcán” üljünk, egy mini előkertben, mikor a telek hossza simán engedné a ház hátratolását. Véleményünk szerint egy L-alakú kialakításhoz a telek túl keskeny (a HÉSZ szabadon álló beépítést ír elő, 3-3m védőtávval). Persze egy garázsnak is helyet kell még itt találni, a költségek miatt inkább a földszinten, mint pincében.

    Az egyetlen szomszéd épület egyébként saroktelek, és mivel az épület merőleges utcához igazodik, ezért a mi utcánkról nézve az a ház 15m-re van a kerítéstől. A másik irányban következő 2 telek még nincs beépítve.

    Milyen lehetőségeink vannak, mire hivatkozva kérhetjük az eltérésta HÉSZ-től? Esetleg szóba jöhet egy fedett terasz vagy kocsibeálló mint homlokzat?
    Ha a főépítész jóváhagyja az egyszerű bejelentést a HÉSZ-től eltérően mondjuk 10m előkerttel, lehet ebből még gondunk a későbbiekben?
    Ha pedig nem hagyja jóvá, és mi mégis megépítjük, milyen jogkövetkezménye lehet ennek? Gondolok itt maximális bírságra, esetleg bontásra kötelezésre.

    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Ákos!
      A főépítészi feladatok ellátása a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak betartására/betartatására törekedve történik. Ennek ellenére, egy próbát megér a Főépítésztől való „segítségkérés”…!
      A SZÁ beépítési mód 8,7 m max. homlokzathossznak minimum a felét, azaz 4,35 m homlokzathossz mértékét írja elő, tehát ez a szükséges homlokzathossz, amit az építési vonalra kell illeszteni. Sok esetben szabályozzák az utcára merőleges épülethosszt is (cca. 20-25 m körüli értékben)!
      A saját ingatlanom beépítésénél hasonló korlátba ütköztem, de helyes térképzéssel/tájolással/funkcióválasztással az építtetői igények kielégíthetők.
      Az épületnek utcára, nyílásokkal áttört többé, vagy éppen kevésbé gazdagon képzett homlokzati fala a főhomlokzat, ezért érdemes törekedni a „tömör” (fal/nyílás) kialakításra.
      A beépítési mutatók figyelmen kívül hagyása büntetést von maga után, és kizárja a kivitelezés befejezésekor kiadandó Hatósági Bizonyítvány megszerezhetőségét.
      Bírságot a beépített légköbméter, és a készültség befolyásolja, de ha mód van a „szabályossá tételre”, akkor arra kötelezik a szabálytalanul Építőt, a bírság mellett! A pénzbeli bírságot a NAV pillanatok alatt behajtja.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  99. Marcsi szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Van egy családi házunk aminek a tetőterét szeretnénk beépíteni. Nyeregtető alakú.Viszont elég kicsi így az egyik oldalát derékszögben ki szeretnénk emelni, hogy kicsit több hely legyen. az érdekelne,hogy ehhez a változáshoz kell építési engedély, vagy egyszerű bejelentéssel is végezhető?
    Várom válaszát!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Marcsi!
      Lakóház bővítés = Egyszerű Bejelentés, ÉTDR felületen (építészet/tartószerkezet/épületgépészet/épületvillamosság)!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  100. Éva szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Olyan régi építésű házrészben lakom,ami társasházként szerepel osztatlan közös udvarral.A saját részem külön helyrajzi számon szerepel,külön kapubejáróval,amit kizárólagosan én használok.A bejárati ajtóm fölé kb.3m2 előtetőt raktam a homlokzathoz rögzítve.Kell-e az előtető felszereléséhez a többi lakó hozzájárulása ill.beleegyezése.
    Köszönöm a válaszát!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Éva!
      Az osztatlan közös udvar mindannyiuk közös tulajdona. Amire ez az előtető most „rálóg, éppen árnyékolja…stb” .
      Érzésem szerint szükséges a Tulajdonostársak hozzájárulása is.
      Kérem, a fenti eszmefuttatásomat ne tekintse jogi tanácsadásnak, inkább forduljon egy tulajdonviszonyokban jártas Ügyvédhez!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  101. B. László szerint:

    Kedves Térképező!

    Adott egy 2.220 m2 nagyságú zártkert, mely 600m2 nagyságú kivett udvarból és a másik fele szántóból áll. Az önkormányzat nem rendelkezik HÈSZel. Az ingatlanhoz út és közművek is csatlakoznak.
    A kérdésem, hogy építhetek-e a zártkertre egy 100m2 nagyságú gazdasági épületet(raktárnak)?

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      Nem építhet 100 m2 alapterületet akárhová. A zártkert „kivett” területére azonban igen! 😉
      A téma felvetés napjainkban „közérdekű”, így majd írok belőle blogbejegyzést, amint lesz időm rá!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  102. János szerint:

    Tisztelt Térképző,
    Családi házunk udvarára szeretnék melléképületet építeni. Az épület 7.5mx3m alapterületű lenne, könnyűszerkezetes módón épülne. Ha 3-3-1.5 méteres osztással kerülnek be a födémet tartó oszlopok, abban az esetben építhető kiviteli terv nélkül?
    Továbbá az épület egyik fala a telekhatárra kerülni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy erre az oldalra mindenképpen tűzfalat kell építrni? Ha igen, a tűzfalról szükséges tervet készíttetni?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel,
    János

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt János!
      Ha az övezeti előírásokba a létesíteni kívánt melléképület fizikai paraméterei beleférnek (beépítettség/bruttó szintterület/épületmagasság….), építési helyen belül telepítheti, elvileg kiviteli terv nélkül.
      OH beépítési módnál nem kötelező tűzfalat létesíteni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • János szerint:

        Tisztelt Térképző,
        Köszönöm szépen gyors válaszát!
        Elfelejtettem, hogy az épület a hátsókertbe kerülne. Rendeltetés szerint gépkocsitároló/kerti tároló lenne, ezt a szabályok megengedik. Ebben az esetben szükséges a tűzfal, illetve a tűzfalról terv?
        Köszönettel,
        János

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt János!
          Ha a helyi szabályozás megengedi, akkor telepíthet építményt hátsókertbe.
          És ha a helyi szabályozásban írnak elő „tűzfalat”, akkor szükséges azt létesítenie.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  103. Balogh Krisztina szerint:

    Üdvözlöm,
    folyamatban van egy 100 m3 alatti (5,4x7x2,2 m) melléképület építése, beépíthetőség 30 %,így bőven belefér. Mind a 4 fala megépítésre fog kerülni, hogy ne minősüljön lakóépület bővítésnek. Közvetlenül a ház folytatásában lesz, nem fog a hátsó- és az oldalkertbe beleérni. Mivel CSOK-ot szeretnénk igényelni, azt az információt kaptam, hogy mivel már elkezdtük építeni, így kell kérnünk egy igazolást a helyi építésügyi hatóságtól, hogy nem bejelentés köteles az építkezés, és az alapján fel kell vezetni a térképmásolatra , függetlenül attól, hogy még nem készült el. Ez tényleg így lenne? Ill. bakonytherm födémgerendás és béléstestes födém kialakítható? A HÉSZ engedi a lapostetőt. Nagyon szépen köszönöm a segítséget
    üdv Krisztina

    • a Térképző szerint:

      Kedves Krisztina!
      CSOK: Családi Otthontámogatási Kedvezmény, az állam vissza nem térítendő támogatása, ami új vagy használt lakás vásárlására, vagy lakás bővítésére adható, ha családilag minden kritériumnak (is) megfelelnek…
      Az Építéshatóság Hatósági Bizonyítványt kész épületre ad ki. Ami alapján majd egy Földmérő épületfeltüntetési vázrajzzal fordul(hat) a Földhivatal felé, ahol majd átvezetésre kerül(het) az ingatlan adataiban történő változás.
      A födémtípus alkalmas zárófödémnek/lapostetőnek, de természetesen csapadékvíz ellen szigetelni szükséges.
      Javaslom, járja körbe a felvetett problémát a helyi Polgármesteri Hivatalban és a választott hitelintézetben (kereskedelmi bank/jelzáloghitel intézet/takarékszövetkezet) !
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  104. Tomori Géza szerint:

    Tisztelt Térképező!

    A szomszédom egy két állásos garázst épített az oldalkertbe nyulva, a kerítésemtől, illetve az én beépítési területemtől 2 méter távolságra. Az oldalkert 4 méterben van szabályozva. Az építmény betonalappal, tégla falazattal, és faszerkezetü tetővel van ellátva. Az építmény felém eső részét egyenlőre ajtó nélkül, a felém eső oldalon egyenlőre nyított,azaz rácsszerü ablakokkal látta el. Az én beépíthetőségem oldalhatáron álló. A garázsszerű építményt állítólag kerti építménnyé szeretné átvariálni. Sajnos a vállalásába nem látom a műszaki változásokat. Ezek konkrétan csak növényfelfuttatóra vonatkoznak. Szerkezeti változásokat nem látni a vállalásában. Olvastam valahol hogy akár csak egy faféltetővel kialakított megoldás is kizáró ok, amely benyulik az oldalkertbe. Nincs jelentősége és nem lehet hivatkozni arra, hogy nem építési engedély köteles, ha egyszer más jogszabályt viszont áthág valaki.
    Gondolom itt jelen esetben a tűztávolság betartásáról lehet szó.
    Mennyire jogos az építkezése, és mennyire nem.Induláshoz szeretném véleményét figyelembe venni.

    Előre is megköszönöm segítőkész válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tomori Úr!
      Az építési engedély nélkül létesíthető „kerti építmény” esetében is alapvető követelmény, hogy az, építési helyen belül kerülhet csak elhelyezésre.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem a térképekkel foglalkozik 🙂

  105. Nyugdíjas Attila szerint:

    T. Cím!
    A fiam szándékozik venni egy területet, ami a faluban tőlük a harmadik telek. Azon van egy ca 110m2 alapterületű jó állapotú, használaton kívüli istálló. Lényegében egy önálló helyrajzi belterületi telek. Gondolom belterület, mert a faluban tőlük a harmadik telek.
    Szeretnénk az istállót átalakítani csak nyári használatra úgy, hogy leválasztanék egy fürdőszobát, a többi egy légterű lenne. Abban kis konyhasarkot és ágyakat helyeznék el. Igy önállóan lennénk a gyerekektől. Igaz,a vizet az utcáról be kell hozni. Kérdésem, hogy az építési hatóság felé van e kötelezettségem. A közeli város két építészét is kérdeztem, de elugrottak előlem.
    Tisztelettel

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Nyugdíjas Attila Úr!
      Az hogy az említett telekingatlan belterületen, vagy külterületen helyezkedik-e el, az a Helyi Építési Szabályzatból (HÉSZ)/Szabályozási tervlapról derül ki.
      A Földhivatali nyilvántartásból pedig az is kibogozható, hogy az istálló-épület „hivatalosan” is létezik-e!? Ha igen, annak a megengedett funkciója (pl. gazdasági épület) ismét a HÉSZ-ből nyomozható.
      A gazdasági épület nem lakóépület, átminősíttetni lakóépületté akkor lehet, ha a helyi HÉSZ is engedi ezt a funkciót, és a létesítendő „lakás” megfelel az OTÉK lakásra vonatkozó kritériumainak.
      A gazdasági épület besorolásba elviekben pl. a „nyári konyha” beleférhet…, ha a helyi szabályozás engedi 😉 Az, hogy Ön életvitelszerűen kíván ott tartózkodni „nyári használat”-ra, a fentiek ellenére, szerintem nehezen tiltható…
      Ha nem lehetséges út az átminősítési eljárás, akkor a Földhivatalnál marad a jelenlegi állapot.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  106. Károly Szabolcs szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Egy nagyobb garázs építésének tervezési fázisában vagyok, érdeklődtem, helyi főépítésszel konzultáltam stb. Kettő kérdés merült fel:
    – Egy kb 30nm-es garázs+műhelyben lehet vizesblokk(WC+kézmosó)?
    – A nettó 100 légköb számításánál, nyilván a nyeregtető (mivel csak azt engedi a HelyiÉpSZ) alatti padlástér, ami pakolásra használok is beleszámít, de vajon a födémvastagságot kivonhatom a légköbméterből? Alul-felül be lesz borítva és számításaim szerint egy ekkora alapterületnél az is jelent vagy 4,5 m3-t. Ha nem számít bele, akkor 98m3-t sikerült kimaxolnom, ha igen, akkor valahol változtatnom kell.
    Köszönöm Előre is a válaszát!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Károly Szabolcs Úr!
      – elvileg nem lehet, mert nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt kíván létrehozni, hanem tárolásra szolgáló, építési engedély nélkül létesíthető építményt;
      – üres padlás nem számít bele a nettó alapterületbe.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem a térképekkel foglalkozik!

  107. Nagy Gabriella szerint:

    Tisztelt Térképző!

    2012-ben engedélyt kaptunk a beadott tervdokumentációra, mely 2 ütemben tetőtér beépítést és cseréppel fedett teraszépítést tartalmazott. A tetőtér és a terasz beton alapzata (40 cm magas, 3,5 x 5,5 m= 19,25 m2 alapterületű) akkor elkészült. A terasz fedést idén szeretném megvalósítani, egyszerű fa szerkezet cserép helyett polikarbonáttal fedve. Az lenne a kérdésem, ilyen esetben – a régebbi engedély birtokában – is szükséges a bejelentés? Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gabriella!
      2012-ben kiadott építési engedély hatálya már lejárt, hiszen eltelt azóta 9 év.
      Ellenőrizze annak a szövegét, mert pontosan megfogalmazták, meddig hatályos és mi mindenre szól. És érdemes elővennie a korábbi Használatbavételi Engedélyt is…
      A fedett terasz az épület térfogatát és a telek beépítettségét növeli, jelenleg ez Egyszerű Bejelentéssel valósítható meg.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  108. T.Tamás szerint:

    Tisztelt Térképező .
    Egy olyan kérdéssel fordulnék önhöz .
    Adott egy belterületi telek , ezt a telket már úgy vásároltam hogy volt rajta egy 6mx3m 3,5m magas , könnyű szerkezetű fa épület . Amelynek nincs beton alapja pilléreken áll (mozdítható akár ) , víz villany van az épületben , előző tulaj “felvonási épület gyanánt építette” majd a fő ház èpitésèből nem lett semmi .
    Engem sem zavar ,sőt kifejezetten szeretném megtartani .
    Viszont semmilyen szintű bejelentés nincs az épületre . Szeretném hogy nyilván legyen tartva .
    Kérdésem az lenne mit tehetnék így vele ? Be kellene jelentenem a helyi önkormányzatnál ? Utolag is megtehetem ? Milyen besorolást kapna így ? Köszönettel T.Tamás

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt T.Tamás!
      Hatósági Bizonyítványt tud kérni, az építmény „meglétét” igazolják ezzel. De az egyáltalán nem biztos, hogy belterületi építési telken egyáltalán fennmaradhat egy melléképítmény (gondolom emberi tartózkodásra nem is alkalmas), főépület megléte nélkül.
      Helyi előírások és szabályok után érdemes kutakodnia először.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem is térképekkel foglalkozik!

  109. Szabolcs szerint:

    Tisztelt Térképező,

    adott egy budapesti belterületi ingatlan, mely max. beépítési arányát elérte a lakóingatlannal. Adott szintén ezen az ingatlanon 4-9 és 16 nm-es beton alappal rendelkező, kőépítmények, tetővel (kerti eszközök tárolása, elhasznált bútorok, biciklik tárolására). Az építmények több mint 10 éve állnak. Tekinthetőek ezek „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény”-nek? Vagy kell(ett) volna ezekre egyszerűsített építési engedélyt kérni?
    Az ingatlant értékesíteni szeretnénk, ebből kifolyólag rá szeretnénk vezettetni (ha szükséges) ezeket az építményeket. Igazolást kell kérnünk az építési hatóságtól, ami lehetőséget biztosítana az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre?
    Köszönöm

    Szabolcs

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Szabolcs!
      Hatósági Bizonyítványt tud kérni, melyben a felsorolt építmények “meglétét” igazolják majd.
      Annak birtokában tud egy Földmérő az illetékes Földhivatalban eljárni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!

      • Szabolcs szerint:

        Tisztelt Térképző,

        köszönöm a választ. Minden esetben szükség van valami építész által készített tervdokumentációra is az építményekről vagy elegendő egy magunk által elkészített is?
        Köszönöm

        Szabolcs

        • a Térképző szerint:

          Kedves Szabolcs!
          Ha az övezeti előírásokba beleférnek ezen melléképítmények, akkor a Hatósági Bizonyítványt „szöveges” kérelemre állítják ki. Ekkor érdemes Földmérővel megméretni/felméretni aki elkészíti a vázrajzot.
          Ha a beépítés szabálytalan, akkor vagy bontás, vagy fennmaradás kérelme jöhet szóba.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  110. Oroszi Tamás szerint:

    Kedves Térképző.
    Azt szeretném megkérdezni hogy kettő darab tárolót amik darabonként a 100m3 és határon belül vannak milyen közel lehet egymás mellé telepíteni. Valamint hogy ha teraszt szeretnék beépíteni a lakó épület mellé azt lehet-e közvetlenül a hàz mellé rakni de nem a ház oldalához rögzítve hanem oszlopokon álna akkor kell-e rá engedély?
    Válaszát előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!
      Építési engedély nélkül egyetlen melléképítmény létesíthető a megadott paraméterekkel, függetlenül attól, hogy az építési helyen belül több is elhelyezhető lenne és még a beépítettségi mutatókat sem lépné túl.
      Jelen esetben a terasz is egy ilyen melléképítmény.
      Ha mindhármat szeretné megvalósítani, engedélyezési eljárást kell indítania.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  111. Ferenc szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Kérdésem az lenne, hogy amennyiben a nem emberi tartózkodásra szolgáló melléképület (garázs) belefér a 100m3/4,5 gerincmagasság mutatóba, és kb. 1 méterre épül a főépülettől (családi ház), de teteje elnyúlik a főépületig – hogy a köztes járda fedett legyen, akkor az toldaléképítésnek minősül-e.
    Köszönöm válaszát!

  112. Nagy Eszter szerint:

    Kedves Térképező!

    Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy a 100 légköbméter fogalmába mi tartozik pontosan bele?

    Adott egy 4m széles 9m hosszú tároló aminek az oldalmagasság 2,5m. Ha ezekkel az adatokkal számolok akkor 90 m3.

    Viszont, ha a gerincmagassággal számolok, ami 4m tehát a tetőrészt „háromszöget” hozzáadom akkor az plussz 27m3. Tehát így nem esik bele a 100m3-be.

    Akkor ezt most hogyan kell számolni, tetőrésszel vagy csak a falak oldalmagasságáig.

    Válaszát előre is köszönöm!

    További szép napot kívánok!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Eszter!
      Az építmény nettó térfogatát kell számítani: a határoló szerkezetek által lehatárolt köbméter adatot.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!

  113. Béla szerint:

    Kedves Térképző!

    Érdeklődnék, hogy teljes tetőcsere esetén, tehát a tetőszerkezet is cserére kerül, kell-e valamilyen bejelentést tenni?
    Illetve, ha változna a geometriája a tetőszerkezetnek, akkor elvileg kell bejelentés, ahogy ön írta, de ha egy régi épületről beszélünk, aminek már nincsenek meg a tervei (le lett töröltetve a lakóház, majd vissza lett rajzoltatva mielőtt mi megvettük – ilyen esetben gondolom nem csinálnak tervet csak az alaprajz kerül vissza), ekkor is kell engedély?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Béla!
      A tető (tartó)szerkezet cseréje lakóház esetében Egyszerű Bejelentés keretein belül realizálható.
      Az Egyszerű Bejelentés, csupán nevében egyszerű, picit hasonlít az Építési Engedélyezési Tervkérelemre.
      Blogomban több bejegyzésben olvashat róla, de tartalma folyamatosan változik.
      Ha a formát kívánja változtatni (az is szerkezeti beavatkozás) szintén Egyszerű Bejelentéssel tudja „lepapírozni” a változtatást.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  114. Tetris szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Kisvárosias lakóövezetben van egy 1800nm-es üresen álló telkem. Céges gépjárműveim tárolása céljából, szeretnék itt elhelyezni 9db mobilgarázst. Mindegyik kisebb űrtartalmú természetesen 100 légköbmétertől. Van a garázsok elhelyezésének valamilyen akadálya?

    üdv

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tetris!
      A mobil-házak létesítését sok település belterületen tiltja! (esetleg ideiglenes jelleggel engedi, pl. felvonulási épületként…)
      Mindenképpen nézzen utána a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ)!
      Szintén a HÉSZ-ből tudhatja meg, a kisvárosias lakóterületen, az adott övezetben, milyen típusú/rendeltetésű építmények létesíthetők, milyen egyéb feltétel teljesítése mellett.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  115. Ildi szerint:

    Tisztelt Térképző!
    A jogszabály szerint: építmény átalakítása, homlokzatának megváltoztatása nem engedély köteles. Az lenne a kérdésem, hogy épület homlokzatán új ablakok létesítése, valamint a meglévő kapuk méretének megváltoztatása építési engedély köteles tevékenység-e? Van-e esetleg erre vonatkozóan, valami részletező jogszabály?
    Köszönettel!
    Ildi

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ildi!
      Az új homlokzati ablakok létesítése tartószerkezeti beavatkozás, új nyílásáthidaló/nyíláskiváltó beépítése szükséges, csakúgy, mint a kapuk szélességi méretének változtatása is tartószerkezeti beavatkozás, ezért tartószerkezeti tervet kell készíttetnie.
      A homlokzat megváltoztatása nem építési engedélyköteles tevékenység, azonban Településképi változás bejelentést kell tenni a legtöbb településünkön. A helyi építéshatóságon érdemes tájékozódnia.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  116. T.Béla szerint:

    Kedves Térképző!

    Egy 30cm magas, 24nm-es fedettlen teraszt tennénk a házunk mellé, de 1,6m-t belógna a 6m széles oldalkertbe. (Ez a rész már az építési határvonalon kívül esik.) Minimum zöldterület százaléka meglenne.
    Átolvasva a hozzászólásokat, sajnos még mindig nem világos, hogy ezt lehet-e.
    Ezt írta korábban: „A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.”

    De a fedettlen terasz akkor nem építmény, és belelóghat az oldalkertbe?
    Valamint ha elkészült, fel kell-e tüntetni valahol, be kell-e jelenteni?
    Hészben nem találtam erre kikötést.

    Köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Béla!
      Ha a mindenkori terepcsatlakozástól 30 cm-nyi magasságba kerül a terasz (járó)szintje, akkor nem számít bele a beépítettségbe, és építési helyen „túllóghat”.
      Nem kell feltüntetni vázrajzon, bejelentés nélkül megvalósítható.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • T.Béla szerint:

        Kedves Térképző!

        Köszönöm az egyértelmű választ! Ez a 30cm egyébként a maximum magasság, ami még belefér a feltételekbe, vagy lehetne még magasabban a járószint? (pl 40-50cm)
        Illetve ha pár év múlva esetleg le akarjuk fedetni tetővel (homlokzathoz csatlakoztatva és tartólábakkal), akkor szabályosan hogyan lehetne megcsinálni? Teljesen vagy csak az építési határvonalig lehetne lefedni?
        Ha csak a határvonalig, akkor attól még a kilógó teraszrész szabályos maradna?

        Köszönettel,
        T.Béla

        • a Térképző szerint:

          Kedves Béla!
          Ön már idézett tőlem: A talajon fekvő terasz, aminek magassága, azaz járószintje a – mindenkori – terepcsatlakozáshoz viszonyítva nem lépi túl az 1 m magasságot, nem számolódik be a beépítettségbe, ilyen szempontból nem “épületrész”.
          Amint „tetővel” fedi, építményként beleszámít a beépítettségbe, és építési helyen belül kell maradnia.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  117. Károly szerint:

    Kedves Térképező,

    Családi házas kertünk sarkába, 20m2 alapterületű beton alapra, egy 9nm alapterületű szerszámos tárolót, 10nm nyitott oldaltetővel (kiülőrész terasszal a tároló mellett) terveztem építtetni fából. Sajnos csak miután elkészült a beton alap néztem utána annak, hogy milyen helyi építési szabályok és az engedélyezéshez kapcsolódó teendőim vannak. A helyi HÉSZ előírása alapján min. 3m-es oldalkert az előírás és az is kiderült számomra, hogy a bejelentést is elmulasztottam. Az elkészült beton alap a szoszméd (jelenleg beépítetlen) telek kerítésétől 1,8M távolságra került. A beton alap néhány cm-rrel magasabb mint a talajszint, de egy minimális feltöltéssel teljesen azonos szintre hozható.
    – Kérdésem az lenne, hogy ha a beton alapon az építendő faház oldala a szomszéd telekhatártól 3M-re kerül, akkor ezzel a megoldással meg tudok-e felelni a HÉSZ 3m-es oldalkerti előírásának, vagy maga a beton alap sem kerülhet / lóghat bele a 3M-es oldalkerti sávba?
    – Kérdésem továbbá, hogy ha a bejelentést – ami sajnos elmaradt- az építkezés jelen állapotában teszem meg, azzal el tudom-e kerülni a büntetést, vagy az alap megléte már büntetést von magával.

    Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Károly!

      A nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt ( jelen esetben: tárolót) telepítheti a telkére, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját). De építési helyen belül kell elhelyezni, illetve ügyelni arra, hogy a beépítettséget ezzel az új építéssel ne lépje túl, illetve még a zöldfelületre vonatkozó adatot is érdemes leellenőriznie. Tehát építési engedély nélkül megépíthető.
      Esetleg akkor kell bejelenteni, ha a helyi településképi rendelet előírja.
      Az alaptest kivitelezése már megkezdett építkezésnek minősül, de földfeltöltéssel „eltakarhatja”. Persze erre is vannak előírások a HÉSZ-ekben általában.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik 😉

      • Károly szerint:

        Kedves Térképző / most helyesen:-)
        Köszönöm a gyors válaszát.
        Kérdésem még az lenne, hogy ha a beton alapzaton az építendő faház oldalfala a szomszéd telekhatártól 3,1M-re kerül, akkor ezzel a megfelel-e az építmény a HÉSZ 3m-es oldalkerti előírásának, vagy maga a beton alapzat sem kerülhet / lóghat bele a 3M-es oldalkerti sávba? Jelenleg az alapzat 1,8M-nél kezdődik a fazáz 3,1M távolságra lenne.

        Köszönöm
        Károly

        • a Térképző szerint:

          Kedves Károly!
          Ha az építmény fala és a telekhatár között létrejön a 3 m széles oldalkert, az alaptest érzésem szerint maradhat 1,80 m távolságban, mivel korábban azt írta Ön, a csatlakozó terepszinttől mindössze néhány centiméterrel magasabban „áll” ki. Viszont ez esetben takarja be termőfölddel, mert csupán 60 cm-nyi lóghatna a minimális oldalkertbe, vagyis a telekhatártól max. 2,40 m-re kellett volna elhelyezni!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Károly szerint:

            Kedves Térképző,
            nagyon köszönöm a válaszát. Az oldalkertbe történő 60cm benyúlás akkor is lehetséges, ha a helyi HÉSZ erről külön nem rendelkezik? A helyi HÉSZ-ben a szabadonálló beépítési mód esetében az oldalkertre vonatkozóan az alábbi szabályok szerepelnek:

            A területen az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:
            a) szabadon álló beépítési mód esetén
            aa) sem az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság mértékének felénél,
            ab) sem az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság mértékének felénél,
            ac) sem 3,0 m-nél

            Köszönettel

          • a Térképző szerint:

            Kedves Károly!
            Igen, OTÉK 35. § (1).
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  118. István szerint:

    Kedves Térképző!

    Adott egy családi ház, tőle 1,5m re egy melléképület alacsonyabb tetővel(ami nem szerepel a térképmásolaton). Az volna a kérdésem, ha szeretném a családi ház ereszét meghosszabítani és belevinni a melléképület tetőjébe, hogy át lehessen menni egy zárt térben a melléképületbe, akkor terveztetni kell az egészet, mivel úgymond egy épület lesz belőlük?

    Előre is köszönöm válaszát.

  119. Attila szerint:

    Tisztelt Térképző,
    Adott egy családi ház, mellette a kert felől 1,5m re egy tároló, a kérdésem az volna, hogy egybe lehet építeni a két épületet? (családi ház tetőjét belevinni a tároló tetőjébe) ereszhosszabbítással? Így valószínű megváltozna a tároló szerepe.. Ebben az esetben terveztetni kell? Előre is köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Attila/István! 🙂
      Lakóépület bővítése lesz így, ha annak a tetőszerkezete kerül „bővítésre” – szerintem. A minimális információkból azt gondolom: Egyszerű Bejelentés procedúráját kell elindítani.
      Talán érdemes a helyi Építéshatóságnál is érdeklődni, hiszen Ők ismerik a helyi/spéci beépítési módokat/lehetőségeket, HÉSZ-t…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  120. Gergály Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Gazdasági épületet építek, lakóépülettől különálló, kb 1m-re.
    A kérdés az, hogy a gazdasági épület új lapostetőt megnyújthatom-e annyiraa lakóépület felé, hogy a két fal közti teret lefedje az esőtől?
    Köszönöm a választ.

  121. Gergály Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Gazdasági tárolót építek a lakóházam mögé kb 1m-re.
    A kérdésem az volna, hogy e melléképület tetőszerkezetét ami féltető kilógathatom-e a lakóépület felé arra az 1 méter széles két fal között lévő területre azért hogy legyen esőmentes, illetve ne érje a lakóház falát eső.

    Köszönettel:
    Gergály Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Építési engedély nélkül : Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt (garázs, tároló, szín, sufni…) telepíthet a telekingatlanon, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját), és építési helyen belül áll, és belefér a beépítettségi mutatókba is. És önálló építmény, azaz nem ér hozzá – semmilyen formában – a meglévő lakóházhoz!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Gergály Zsolt szerint:

        Köszönöm, akkor elméletileg ha mondjuk 5 cm-t elhagyok a lakóépülettől a tetővel, az eső ellen az már sokat ér, úgy már szabályos lehet?

    • KOVÁCS KATALIN szerint:

      Üdvözlöm!

      Olyan problémával küszködöm hogy elértük a telek beépítesi százalékát! Kérdésem azaz volna hogy van e olyan lehetőségünk hogy mobil tárolót telepítsünk( vagy építsünk ) a telekre ami nem emberi tartózkodásra alkalmas ? Kérem írja meg milyen lehetőségeink vannak

      • a Térképző szerint:

        Üdvözlöm Katalin!
        A mobil létesítmények megjelenését belterületen általában tiltják a települések HÉSZ-ei. Egyrészt esztétikai megjelenésük, másrészt a betöltendő (sokszor életvitelű lakáshasználat) funkciójuk okán.
        Ideiglenes jelleggel is gyakran csak „felvonulási építmény”-ként létesíthetők, pl. egy új építés kapcsán. A helyi HÉSZ-t érdemes áttanulmányozni, ha ott nincs erre vonatkozó utalás, akkor Jegyző/főépítész írásbeli állásfoglalása lehet irányadó.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

  122. Gergály Zsolt szerint:

    Köszönöm, akkor elméletileg ha mondjuk 5 cm-t elhagyok a lakóépülettől a tetővel, az eső ellen az már sokat ér, úgy már szabályos lehet?

  123. Bederna János szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Szeretnénk a házunk körül féltetőt építeni, fa oszlopokon állna, fa szerkezet cserepes lemezzel fedve. Mivel saroktelek, így az egyik felén az előkertet fedné, a másik felén az oldalkertbe lógna 3 méteren.
    Erre kell e építési terv, engedély? Vagy egyszerű bejelentés?

    Köszönöm
    Jani

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Jani!
      Előkertbe csupán előtető (homlokzathoz “illesztett” védőtető) nyúlhat! Ami nem jelenti azt, hogy az „faoszlopokon állhat”-na! És ilyen: lábakon álló „féltető” szintén nem állhat az oldalkertben, hisz ez olyan épületrész, ami a beépítettségbe is beleszámolandó!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  124. Pintér János szerint:

    Tisztelt Térképző,

    édesapám szeretne építettni egy féltetőt a kert végébe, a mezőgazdasági gépeink számára. A féltető méretei: 15 méter széles, 5 méter mély és 5 méter magas. A kivitelezéssel egy helyi lakatos válalkozó lenne megbízva, aki a terveket is készíti. A kérdésem az volna, hogy milyen besorolás alá esen az építmény? Engedélyöteles? Ha, igen milyen folyamaton kell átmennie? Ki jogosult a tervezésre és kivitelezésre.

    Előre köszönöm a segítséget és válaszát.

    Tisztelettel, Pintér János

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Pintér János Úr!
      A „féltető”-kifejezés valószínűleg pilléreken álló enyhe hajlású tetővel fedett építményt takar. Az alapterülete is jelentős: 75 m2! Ha a beépítettségbe belefér, az esetben is építési helyen belül szükséges elhelyezni. Ekkora melléképítmény létesítése Építési engedély köteles tevékenység. Építési engedélyezési tervet kell készíttetni építésszel/tartószerkezeti tervezővel, majd azt ÉTDR-felületen az illetékes Építéshatósághoz eljuttatni.
      Kivitelezést Felelős Műszaki Vezető alkalmazásával tudnak indítani.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  125. Kerekes Sándor szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Falusi CSOK keretében szeretném eladni egy családi házat.Gond lehet az,hogy kb.1989 előtt hozzáépítettek kazánházat+garázst?Ezekről nincs építési eng.nem szerepel a telekrajzon,nem fellelhető a használatbavételi eng.sem.Üdv,
    Sanyi

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Több mint 30 éve történt a bővítés. Ha nem szerepel a földhivatali térképmásolaton, akkor valszeg építési engedély nélkül létesült. Vagyis nem ‘jogszerűen’.
      Jelen esetben Hatósági Bizonyítványt kell kérnie a létezésükről, a Földhivatal ez alapján vezeti át a vázrajzon a módosulást, amihez egy Földmérő is szükséges. Ez esetben azonban építészeti tervet is fognak kérni a jelenlegi állapotról…, amit fennmaradási engedélyezési kérelemként kell benyújtani.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  126. Komlósi Gergő szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Adott 1 telek. Jelenleg semmi nincs rajta. Építenénk rá garázs-tároló-wc-t, ami egyben lenne. A méretei alap 8mx4,5m, magassága 2,6m az egyik oldala a másik 2,2m ferdetetős. A légköbmétere 86,4m3. Engedély nélkül fel lehet-e építeni? És ha igen milyen egyéb dokumentumok kellenek hozzá?
    Másik kérdés, hogy az adott telekre bontott faházat is szeretnénk felállítani. Az milyen besorolású, és milyen papírok kellenének ahoz is?

    Tisztelettel Komlósi Gergő

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Komlósi Gergő Úr!
      Ha WC helyiség van benne, akkor az a helyiség emberi használatra/tartózkodásra alkalmas. Építési engedélyköteles tevékenység.
      Ha az ingatlan lakóövezetben van, akkor melléképület létesítése csakis a főépület (lakóház) létesítése után vagy azzal egyidőben megengedett, esetleg ideiglenes jelleggel létesíthető.
      A helyi előírásokat és HÉSZ-t is tanulmányoznia szükséges!
      Bontott faház… ha ez is melléképítményként funkcionál, itt is érvényesek a fentiek, persze az is lehet, az övezetben korlátozott az elhelyezhető melléképítmények száma is!
      Üdvözlettel:
      a Térképző építész, aki építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  127. H. Éva szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Adott egy fél porta amin van egy családi ház melléképülettel. Szeretnénk egy 6*5 könnyűszerkezetes garázst építeni ami nem haladja meg a 4,5m magasságot, önállóan állna. A mellettünk lévő portán van egy családi ház ami a telekhatárra van építve. A szomszéd azt mondja 2 méterre a házától építsük meg a garázs. Viszont kinyomoztam, hogy ahova mi szeretnénk építeni ott a térképen nincs feltüntetve neki, hogy bármilyen épület is lenne ott. Egybe van építve a nagy házzal az alsóépülete ami majdnem kinyúlik a telekhatár végéig.Beton alapon van, cserép tetővel , ajtóval és villannyal ellátva./Ami ha jól gondolom építési engedélyhez lenne kötve és térképen is szerepelnie kellene, mert 4 éve lakunk itt és már akkor is állt ez az épület, tehát nem most építette/ A hivatalban annyit megtudtam, hogy fő épület mellé nem lehet garázst építeni csak melléképület mellé. De mivel elvileg ott nincs semmi így hány m kell megtartatom a nem hivatalos falától? És most Ő tényleg megszabhatja, hogy én hova rakjam a garázst?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt H. Éva!
      Félporta…ez talán azt jelenti, hogy osztatlan közös az ingatlan?!
      A helyi beépítési mutatók szerint lehet újabb építményt telepíteni, építési helyen belül.
      Attól, hogy földhivatali térképmásolaton a ‘szomszéd’ hozzáépítése nem szerepel, még létezik. Azt sem tudjuk mikor létesült. Mivel a földhivatali térképen nem szerepel, akkor lehetséges az is, hogy valóban építési engedély nélkül létesült, vagy csupán nem járták ki a szokásos utat a változási vázrajz elkészítésével…
      Érdemes tisztázniuk a kialakult állapotot, hogy ne szomszédi ‘iszonyig’ fajuljon a dolog!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  128. Varga István szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Egy 70-es években épült kádár kocka első teraszát szeretnénk beépíteni. A terasz 3,5 mély és 4 méter széles + lépcső. Ebből 2 x 4 méter a főfal síkjából benyúlik a házba, a ház tetője fedi.

    Ezt a részt szeretnénk lehetőleg ytong fallal beépíteni és egy szobát kialakítani belőle, mivel jobban hasznát vennénk ennek a 8 m2-nek lakóterületként.

    A fal síkjától mérve így a terasz még 1,5 méter mélységben továbbra is megmarad, lényegében a lépcső szélességében.

    A terasz megmaradna és vagy a lépcsőt elbontva erkélyként lenne tovább használva, vagy megmaradna a lépcső és egy közlekedőn át maradna egy főbejárat.

    Meg tudná kérem mondani, hogy milyen engedélyek szükségesek az átalakításhoz?

    Válaszát előre is köszönöm!

    Köszönettel:
    Varga István

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Varga Úr!
      Lakóépület bővítése jelenleg ú.n. Egyszerű Bejelentéssel történhet.
      De vigyázat, az Egyszerű Bejelentés csak elnevezésében egyszerű!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  129. Kovács Zoltánné szerint:

    Kedves Térképző!
    Egy zuglói 4 lakásos társasház földszinti lakásának a bejárati részét szeretnénk télikertnek beépíteni. Ez a bejárati rész privát, a többiektől elszeparált, saját kerttel. 9 nm-ről van szó. És 1 m-nél nem nagyobb a magassága. A 3 másik lakás tulajdonosai írtak beleegyező nyilatkozatot. Ebben az esetben elég a bejelentés vagy építési engedélyre van szükség?
    Nagyon szépen köszönöm!
    Kovács Zoltánné

    • a Térképző szerint:

      Kedves Annabell!
      A lakásterület növekedni fog, így ez a beépítés építési engedélyezési tervkérelemmel intézhető.
      Véleményem szerint nem elegendő a Településképi Bejelentés lefolytatása.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  130. Pukler Antal szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy a járda melletti kiépített nyitott vízelvezető árok műtárgynak számít-e, és ki számít tulajdonosnak. A jogszabályokat én úgy értelmezem, hogy műtárgy, és a karbantartását a tulajdonosnak kell elvégeznie. (1997. évi LXXVIII. törvény, 54.§ (2)) A települések egy része önkormányzati határozattal arra az ingatlantulajdonosra hárítaná a feladatot, akinek ingatlanja előtt van az árok. Ez jogszerű?

    Köszönettel, nagypapa

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Nagypapa!
      Az ingatlanunkkal határos közterület a település tulajdona. Még a járda is, sőt a járda és az úttest közötti füves (zöld) terület a növényzettel (fák, bokrok) együtt. Függetlenül attól, ha a járdát az ott lakó Tulajdonos építtette meg maga előtt, illetve az előtte húzódó zöldterületre növényzetet telepített. A helyi rendeletek az ingatlanok előtti közterület tisztán tartását ‘varrják’ a lakosság nyakába. Az árkok esetében az ingatlan-tulajdonosnak arról kell gondoskodnia, hogy a csapadékvíz akadálytalanul haladhasson át az érintett szakaszon. Ezért pl. az autóbeállók létesítését is engedélyeztetni szükséges, hogy az árok részleges fedésekor, megfelelő keresztmetszetű csapadékvíz átvezető cső kerüljön elhelyezésre. Tehát, itt az esetleges torlasznál van tennivalónk, hogy a csapadékvíz áramlás/átvezetés szabad legyen, illetve szedjük össze a szemetet és ápoljuk a zöldet. Kb. ennyi a „karbantartás”. „1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről” is ezt taglalja. A műtárgy, építéssel összefüggő munkálatai ( árok ásása,/kotrása…, vízelvezető egyéb műtárgyak telepítése) továbbra is a település, mint tulajdonos feladata.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  131. Gergály zsolt szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Ha hozzá építenék a lakóházhoz egy szobát egyszerűsített bejelentéssel, akkor is kell statikus szakvélemény a meglévő épületről? A meglévő nem lesz piszkálva!
    Köszönet a válaszért!
    Tisztelettel: Gergály Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Az Egyszerű Bejelentési dokumentáció – a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint – Tartószerkezeti tervfejezetet is kell, hogy tartalmazzon.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  132. Csaba szerint:

    Üdvözlöm! Szeretnék a telkemre két külön álló garázst(tárolót) és két kocsibeállót építeni. Kérdésem az lenne, ha egyenként max 100m3 és nem haladja meg a 4.5 méter magasságot, szükséges e bármilyen kérelem, engedély?

    • a Térképző szerint:

      Üdvözlöm Csaba!
      Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot építési engedély nélkül létesíthető! De csupán egy „darab”, és abban az esetben, ha az építési helyen belül kerül telepítésre és a beépítettséget sem lépi túl ez az bruttó alapterületi növekmény.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Dakó szerint:

        Kedves Térképező!
        Ezt rá kell vezettetni a földhivatalban a térképre?
        Üdv
        Péter

        • a Térképző szerint:

          Kedves Dakó!
          Igen.
          Üdvözlettel:
          a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  133. Balláné Ecseki Éva szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Azt szeretném megkérdezni, hogy egy melléképületnek bejegyzett ingatlant hogyan lehet lakóházzá nyilvánítani, lehet-e, illetve hová kell fordulni ezügyben és ennek vannak-e anyagi vonzatai is. Köszönöm szépen!
    Tisztelettel Balla Éva

    • a Térképző szerint:

      Kedves Éva!
      Ellenőrizze, a HÉSZ engedi-e, hogy egy telken két főépület – jelen esetben : lakóház létezhessen?!
      Ha igen a jelenlegi melléképületnek meg kell felelnie a lakásokra vonatkozó előírásoknak, együttesen:
      „Lakás
      105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
      a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
      b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
      c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
      d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

      (2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

      (3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

      (4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.”

      Ha a fenti előírások teljesíthetők: építésszel készíttetheti el a rendeltetésmódosítási engedély kérelmet.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik

  134. Bernadett szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Árusító iroda konténer telepítéséhez szükség van bármelyien engedélyre?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: Bernadett

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadett!
      Igen, építési/telepítési engedélyre, ha egyáltalán a helyi előírások lehetővé teszik a „konténer” elhelyezését/megjelenését az övezetben.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 😉

  135. Abigél szerint:

    Tisztelt Térképző!

    A 2021-10-12-ei bejegyzéssel kapcsolatban lenne kérdésem, mert a helyzet nálunk is hasonló. Nálunk a melléképület gazdasági épületként van feltüntetve és tudjuk, hogy nem lehet lakóépületté nyilvánítani, mert falusias lakóövezetben van, amely kimondja, hogy csak egy lakóépület lehet a telken. Ez a melléképület megfelel a felsorolt előírásoknak, amelyet a lakóépületekkel szemben támasztanak. Lehetséges-e átminősítés nélkül lakhatási/használatbavételi engedélyt kapni rá, hogy a beköltözők szabályoknak megfelelően lakhassanak benne? Mi ennek az eljárásnak a neve?
    Köszönettel
    Abigél

    • a Térképző szerint:

      Kedves Abigél!
      A használati módtól függetlenül ez az épület megmarad mint melléképítmény/gazdasági épület „hivatalosan”. Nem tudja átsoroltatni, és nem tudja lakóházként használatba vetetni, amíg a HÉSZ nem változik.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  136. L.Zsuzsa szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Szeretnék segítséget kérni a következő problémámhoz: egy régi, falusi, szüleimé volt családi házat szeretnék felújítani, többek között egy ablakot tetetni olyan helyre, ahol eddig nem volt. A ház egy saroktelken van, és hosszú, téglalap alakú. Az utcafrontra néz a rövidebb fal, egy nagy ablakkal, a bejárat és a többi ablak az egyik hosszú falon a folyosóról (gádor) nyílik. A ház másik hosszú fala mellett önkormányzati aszfaltos út vezet, ez az utca a főútról (utcafrontról) ágazik le. Erre az utcára csak egy kicsi konyhaablak néz, szeretnék ezen a falon még egy szobaablakot kivágatni. A telekhatár a háztól 1,5 m-re van, aztán jön a vízelvezető árok, majd a kb. 3 m széles út, megint az útszél, és a szemben lévő szomszéd háza az út másik oldalán kb.így 6 m-re van. Szeretném tudni, hogy kell-e bárminemű engedély, bejelentési kötelezettség az ablak megnyitásához, mert nem tudtam ilyen esetre egyértelmű választ találni. Köszönöm, ha megtisztel válaszával.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsuzsa!
      Amennyiben a lakóépület mérete (kubatúrája) nem változik, a felújítás elvégezhető.
      De: ha a homlokzaton új nyílást kíván nyitni (teherhordó szerkezetbe történő beavatkozás), az bejelentés köteles tevékenység, ezért Településképi Bejelentési Eljárást kell lefolytatni, műszaki dokumentációval (tartószerkezeti szakvéleménnyel együtt) a helyi Hatóságnál (Polgármesteri Hivatal), ez az általános törvény: 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről
      Érdemes a helyi rendeleteket is tanulmányozni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  137. Firtosvári Gábor szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Új üdülőházat építünk ami építés engedély köteles. (68m2)
    (6,40m építmény fesztáv)
    Az engedélyes tervek készen vannak, építési engedély meg van.
    Azonban a tervezőnk kötelezően előrija minden szakágra a kiviteli terveket. Épületszerkezet-Statikára készül kiviteli terv, de villamosság és épületgépészetre úgy értesültünk, hogy nem szükséges.
    A jogszabályt bogarászva, én nem találtam semmilyen törvényt mely előírná a kiviteli terveket.
    A telek besorolási övezete Üh-5 melyre csak is kizárólag üdülő építhető és lakóépület nem.

    Ebben kérem segítsegét!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gábor!
      Ha az engedélykérelem jogerőssé vált, akkor valszeg minden szükséges terv elkészült! 😉 A megszületett Határozat esetleg tartalmazhat a kivitelezéssel kapcsolatos, minimális tervdokumentációra vonatkozó utalást…
      Az 5,40 m feletti fesztáv indokolja a Tartószerkezeti kiviteli tervet!
      A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú melléklete tételesen összegzi az engedélyezési dokumentáció kötelező tartalmát.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  138. Krisztián szerint:

    Üdv.Az lenne a kérdésem,hogy van egy teljes felujitás elott álló Kádár-kockám,és a jelenlegi konyhát nappalivá szeretném alakítani,és ennek a helyiségnek az ablaka helyére egy teraszajtót szeretnék betenni,kívülre pedig egy teraszt szeretnék építeni,én ennek az egésznek nekiállhatok önhatalmulag,ugy,hogy senkinek egy szot se szólok,se bejelentés,se semmi,vagy kell hozzá a hercehurca?Ez a terasz hátul lenne,tehát sehonnan nem látható helyen…Valamint,ha ezzel megvagyok,a tetöt is át kell rakjam,és akkor ugy oldanám meg,hogy ráhuzom a tetöt erre a teraszra…ezt jogilag hogy tudom megoldani?Köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Üdvözlöm Krisztián!
      Lakóház bővítését hajtja végre, amikor a létesítendő teraszt tetővel befedi. Változik a beépítettség, a zöldfelület, és a tető épületszerkezeti változással tudja a teraszt befedni…
      Ez Egyszerű Bejelentéssel történhet. Az Ön döntése, hogy vállalja-e a kockázatot, és kiteszi saját magát egyéb más „hercehurcának”.
      Valószínűleg a Szomszédjai minden percben látják majd a változást…, és bizonyára halott arról, vannak drónok is… 😉
      A megnövekedett lakóépület méreteit Hatósági Bizonyítvány megszerzése nélkül, a Földhivatalban sem tudja átvezettetni, értékesítésnél ez is problémaként fog jelentkezni…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  139. Pintér Balázs szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Adott egy 720nm-es, belterületi, szántó besorolású, kertként használt terület, a kérdésem az lenne, hogy ha üvegházat építenék rá növénytermesztés céljából, az beleszámít-e a beépíthetőségbe? (2%-os beépíthetőség van, viszont 30-40nm üvegházat szeretnék.)

    Válaszát előre is köszönöm:
    Balázs

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Balázs!
      A település HÉSZ-ében tud konkrétan tájékozódni. Lehetséges, hogy fel is sorolja a Szabályzat, mit lehet/nem lehet építeni.
      Úgy gondolom, hogy az „üvegház” építmény, így a beépítettségbe bizony beleszámít.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 🙂

      • Balázs szerint:

        Ezt találtam a xy… honlapján, a növényházra vagy üvegházra vonatkozóan. Ezt felülírhatja a HÉSZ?
        „1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez
        Fogalommeghatározások

        114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
        a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,” …stb

        Üdvözlettel: Balázs

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Balázs!
          A településre érvényes HÉSZ bizony lehet erősebb az OTÉK-nál! Ismétlem: a HÉSZ-t kell átolvasnia!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  140. Ferenc szerint:

    Kedves Térképező!

    Megörültem ennek a fórumnak azt remélve, hogy végre letisztázódik hogyan is érdemes elindulnom.
    Adott egy 700 nm-s üdülőövezeti telek, ahová szeretnék építteteni egy 6×7 faházat, nyaralónak szánt használattal. 4,5 méteres gerincmagassággal, részben galériás beépítéssel.
    A kivitelező szerint nem engedély köteles, hisz órák alatt elbontható, elszállítható. Bennem ez némi kételyt ébreszt, hiszen emberi tartózkodás lenne a fő funkciója, illetve a gáz kivételével a közművek is belennének vezetve. (A közmű szolgáltatók első kérdése is az volt, hogy engedély köteles-e az építkezés)
    Némileg utána olvasva a nyaraló, mintha engedély köteles lenne. Ekkor elgondolkoztam a lakóház szerinti belekezdésbe, de ott meg zavar a jelenlegi energetikai előírás, ami teljesen feleslegesnek érzek egy alkalmanként használt épület esetében, még ha 4 évszakos is. (Elképzelésem szerint 15cmm szigetelés praktikusan megfelelő lenne)
    A polgármester és a fő építesz minden elképzelést támogat a szabályosság keretein belül és örülnek, hogy valaki végre nem egy konténerházat akar „ledobni” az üdülő telkére.
    Szóval jelenleg 3 féle megközelítés van mindennemű korábbi tanácsok alapján: Csak bejelentési kötelezettség, egyszerűsített engedélyeztetés és normál engedélyeztetés. A kérdésem az lenne, hogy mi a szabályos, praktikus és életszerű az én esetemben. (Építészek, mind engedélyeztetést mondják. Kivitelezők, befektetők engedély nélkül javasolják, de úgy érzem mindenkinek saját maga felé hajlik a javaslata, de a nap végén én az én felelősségem lesz minden)
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ferenc!
      Üdülő övezetben üdülő/nyaraló építhető. Lakóépület nem! Függetlenül attól, hogy az üdülő/nyaraló épületet a gyakorlatban akár állandóan/életvitelszerűen is lakják…
      Az üdülő/nyaraló építési engedélyezési tervkérelemmel valósítható meg, a helyi szabályok betartatása mellett.
      Jól gondolja: az elsődleges felelősség az Építtetőé, minden esetben.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, azaz nem térképészettel foglalkozik!

  141. Bolcsika szerint:

    Kedves Térképző!

    Bővítésnek minősül-e illetve belentés- / engedélyköteles egy zártkertben található gazdasági épület „loggia-beépítése”? Egy „alpesi faház” formájú épületről beszélünk, melynek egyik oldalfala a tető szélének síkjától beljebb lett kialakítva, így ott most egy loggia / terasz van amit az épület teteje (illetve az alsó egy méteren) oldalfala határol. Ez a fal (ami statikailag nem bír jelentősséggel) kerülnek kintebb a tető széléig.

    Köszönöm előre is a választ, illetve általánosságban ennek a nagyon hasznos blognak a fenntartását.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bolcsika!
      Alapesetben a loggia, mivel „fedett” is, beleszámít a beépítettségbe. Így a beépítettséget nem növeli a tervezett kivitelezés, az épület „kubatúrája” gyakorlatilag nem növekszik.
      Ugyanakkor elképzelhető, hogy Településképi Bejelentés-t kell tennie, mert a homlokzati megjelenés megváltozik.
      A település helyi rendeletei között kell kutakodnia ez ügyben.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  142. Szemereiné Holló Éva szerint:

    Kedves Térképző!

    Nekünk van egy parasztházunk, aminek van egy oszlopokkal tartott gang része. Ezt szeretnénk most befalazni, ablakot tenni bele, kitolni a bejárati ajtót odáig.
    Ennek a teteje a ház eredeti tetejével egybe van építve.
    Kérdésem, hogy ilyenkor kell-e valakinek szólni, vagy engedélyt kérni rá?
    Önkormányzatnak be kell-e jelenteni, vagy bármely más hatóság felé? Illetve kérni bármi engedélyt rá?

    Köszönettel_ Évi

    • a Térképző szerint:

      Kedves Évi!
      A beépítettséget nem növeli a tervezett beavatkozás. Nem építési engedély köteles a tevékenység!
      A település honlapján valószínűleg elérhető, hogy pl. Településképi Bejelentést viszont szükséges tenni, mert a lakóépület külső megjelenése megváltozik.
      Egyszerű esetben a bejelentést Ön is megteheti, természetesen írásos formában:, tehát szükséges:
      a bejelentő neve, címe, a a folytatni kívánt építési tevékenység leírása, a tervezett időtartama, fotó a meglévő állapotról.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  143. graf erich szerint:

    Kedves térképzö,
    Elnézest kérem a konyhanyelvet de külföldi vagyok.
    A kérdesem: szeretnék egy kocsibeállót épiteni.
    A méret 3×5 m lesz.Milyen távolság a szomszéd és a járdahoz be kell tartani, szerintem ehez engedelyet nem kell?

    Üdv. Erik

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erik!
      Az alapterülete 15 m2 a kívánt létesítménynek. Ha a beépítettség mértékébe ez belefér, akkor építési helyen belül kell építeni.
      Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert által határolt terület általános esetben. Ha e területen belül, a főépülettől, feltételezem egy lakóháztól függetlenül építi, és tetejének gerincmagassága nem lépi túl a 4,5 m-t, (ha lapostetős akkor 3,5 m homlokzatmagasságot) és a teljes építmény 100 légköbméter alatt van, építési engedély nélkül létesítheti, mivel nem emberi tartózkodásra szolgál majd az építmény.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  144. Dózsa Norbert szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Feltételezem, hogy többször volt már a kérdés, de olvasva a jogszabályokat, (illetve egy rakás ostobaságot a neten) még mindig nem tiszta számomra, hogy mit takar a „kivitelezési dokumentáció” egy építési engedély nélkül épített garázsnál, ahol a 100 m3 nincs átlépve, viszont 6*5 m alapterületen a 6 m lenne a nyitott, tehát a támaszköz 5,4 m fölött lenne.
    Ebben az esetben egy tartószerkezeti kiviteli terv szükséges, vagy ennél bővebb dokumentáció, mert akkor már a terveztetés is hasonló költségvonzatot jelenthet, tehát nincs jelentősége, annak a minimális plusz eljárásnak.

    Köszönettel:
    Norbert

    • a Térképző szerint:

      Kedves Norbert!
      Az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek számos településen ma már a Településképi véleményezési eljárásról és a Településképi
      bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozik! Ezért érdemes előbb a helyi rendeletek között is körülnézni!
      Ha a tervezett építmény tartószerkezetének támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, akkor Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építési tevékenység!
      E dokumentáció tartalmát a Szaktervező határozza meg, ez a tervezett építmény „bonyolultságának” megfelelő munkarészekből állhat, sok esetben műszaki leírás és erőtani számítás is elegendő lehet.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  145. István szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Olyan kérdésem lenne, hogy rögzíthető-e üvegház a főépülethez engedély nélkül, vagy az már hozzáépítésnek minősül? Illetve ha külön áll a háztól, akkor ha a HÉSZ-ban az szerepel hogy a telek homlokvonalától 15m-en belül gazdasági/melléképület nem helyezhető el, akkor ez alól a növénytermesztésre szolgáló üvegház sem kivétel, jól gondolom?

    Köszönettel

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Ha a lakóépülethez „rögzítve” szeretné építeni, az hozzáépítés.
      Ha különálló a kizárólag növénytermesztésre szolgál az építmény, akkor nem szükséges építési engedély.
      Ön véleményéhez hasonlóan értelmezem a 15 m-re szóló helyi szabályt.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!

      • István szerint:

        Köszönöm a válaszát! Tehát ha nincs rögzítve a főépülethez, hanem külön áll, akkor nem minősül hozzáépítésnek, legyen akár milyen kicsi a távolság?
        Még egy kérdés: teraszra 1m magasságig nem kell engedély. Jelenti ez azt, hogy lehet 1m magasságot meg nem haladó fala a terasznak?
        Köszönöm

        • a Térképző szerint:

          Kedves István!
          Bármilyen kicsi távolság nem hozzáépítés. De akkor viszont nem körüljárható, hozzáférhető a két épület/építmény!
          Ha az a teraszfal kisebb mint 1,0 m , mint mellvédfal, akkor nem szükséges engedély.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  146. Szabó imréné szerint:

    T.Térképző Úr!

    A főépülettől különállóan van egy 2x2m-es 2,5m magas-földdel nem egybeépített,szétszerelhető,betonelemekből álló tárolónk.
    Kérdésem: mi az előírás arra vonatkozóan,hogy a fennt leírt tároló milyen távolsára lehet a főépülettől?A tároló különálló és a ház mögött van.
    Tisztelettel várom válaszát: Mária

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mária!
      Mindig a Helyi Építési Szabályzat ad útmutatót a telekingatlanra telepíthető építmények fajtájára, megengedett funkciójára és az egyéb beépítési mutatókra vonatkozóan.
      Általános esetben, nincs kötelező telepítési távolság meghatározva, de álláspontom szerint pl. az állagmegóvás indokolttá teszi, az épület és az építmény körüljárhatóságát.
      Üdvözlettel:
      a Térképző (Szabó Ibolya – építész)

  147. Gergely Bernadette szerint:

    Kedves térképező,

    Nekem az lenne a kérdésem, hogy ahhoz, hogy szezonális sátor helyeket alakítsunk ki a telken milyen besorolása kell legyen a teleknek? Villany víz be lenne vezetve.

    Köszönettel

    Bernadette

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadette!
      A település hHelyi Építési Szabályzata rendelkezhet arról, mely településrészen engedi ezen építménytípus elhelyezését!
      Ha erre lehetőség nyílik, akkor megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló
      a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
      b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
      c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
      d) ideiglenes fedett lovarda
      e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése
      sem engedélyköteles! Ellenben valszeg Településképi Bejelentés már indokolt!
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!

  148. Sárik Attila szerint:

    Tiszteleletem,Attila vagyok,azt szeretném kérdezni,hogy mi a teendő akkor ha udvarrendezés,füvesítés gyanánt töltöttem az udvarom,igy nőtt a talaj szint a szomszédom meg azt mondja elástam az alapját és penészedik a fala.köszönöm válaszát

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Attila!
      Egy telekingatlan természetes terepfelületét tereprendezéssel megváltoztatni a Helyi Építési Szabályzat előírása szerint lehet. Ha erről nem rendelkezik a település HÉSZ-e, akkor általában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el a közös határvonal mentén (50-100 cm szélességben), és a feltöltött felületen keletkező csapadékvíz sem vezethető a szomszéd telkére, mivel azt a saját telken belül kell kezelni (pl. szikkasztani).
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  149. John Smith szerint:

    Üdvözlöm!
    Érdeklődnék hogy ha föld alatt szeretném a meglévő pincémet bővíteni azt milyen kereteken belül tehetem meg? Nagyobb műhelyre van szükségem és mivel a házam mellet már nincs rá lehetőség ezért gondoltam hogy föld alatt terjeszkednék persze telek határon belül.

    • a Térképző szerint:

      Kedves John!
      Mindig a Helyi Építési Szabályzat rögzíti a terepszint alatti beépítés mértékét, a telken belüli védőtávolságokkal együtt.
      Gyanítom, Ön olyan pincehelyiségben gondolkodik, melynek a mérete az építési tevékenység után meghaladja a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  150. Zsóka Anikó szerint:

    Kedves Térképző,

    Vásároltunk egy családi házat (bruttó 102nm), amely 879nm területű saroktelken helyezkedik el egy községben.
    A főépület mögé/mellé L alakban elhelyezkedő garázst/tárolót/barkácsoláshoz szükséges építményt szeretnénk építeni beton alappal, téglából, nyeregtetővel. Teljesen független lenne, és bele férne a 100 köbméter és 4.5 méter magasságba.

    A kérdésem az lenne, jól tudom-e, hogy a főépülettől minimum 4 méter távolságra helyezkedhet el?
    Továbbá kérdésem lenne, hogy a telekhatártól mekkora távolságot szükséges elhagynunk? Hallottam már 50 centitől 70 cm-n át egészek 1.5 méterig is. A HÉSZ-ben nem találom egyértelműen leírva.
    Van valami általános távolság, amivel nem hibázhatunk?
    Az építményen helyezhetünk el ablakot amely a saját udvarunkra néz? Van kikötés hogy mennyit és mekkorát?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Üdv.: Anikó

    • a Térképző szerint:

      Kedves Anikó!
      Építési helyen belül létesíthető az új melléképítmény. Általános esetben nincs telepítési távolság pontosan meghatározva főépítmény és melléképítmény között.
      Építési hely az adott övezet beépítési mutatói szerint határozható meg (ezt a HÉSZ rögzíti!), a saroktelek ugyanakkor speciális eset! Sarokteleknél előkert és oldalkert jön létre a telek határvonalai mentén.
      A saját udvari oldalra vonatkozóan nincs korlátozás a nyílászárók számára/elhelyezésére vonatkozóan.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  151. Vass Beáta szerint:

    Tisztelt Címzett!
    Érdeklődni szeretnénk, hogy épülő házunknak hány méterre kell elhagyni a telkünkön átjövő, szomszéd légkábeljét?
    Köszönettel,
    Vass Bea

    • a Térképző szerint:

      Kedves Beáta!
      Vezetékjog a tulajdoni lapon egyáltalán bejegyzésre került?
      Egyébként a légkábel is többféle lehet: villamosenergia, ami akárhány kV-os, távközlési hálózat… (általában 1-6 m is lehet…)
      A vezeték milyensége, az átvezetés jogszerűségének felkutatásával tud érdemben utánajárni a Szolgáltatónál és a HÉSZben, vagy helyi építéshatóságnál.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  152. Vas Tibor szerint:

    Kedves Térképező!

    Sorházi lakásban lakok es a szomszéd hátra terasza felé és azon túllógó előtetőt épített. Mivel dombos területről van szó ezért az elülső gerendák amiken áll 3 m magasak. Minket jelentősen beárnyékol mivel az oldalát le is deszkázták, hogy ne lehessen belátni. Szabályos ilyen előtetőt építeni?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tibor!
      Ha jól értelmezem a leírtakat, akkor amit Ön gerendának nevez, az tulajdonképpen támasztóoszlop, így ez esetben nem előtető létesült, hanem a terasz fedése történt meg. A terasz fedésével a beépített alapterület, azaz a beépítettség növekedett. Ha a helyi beépítési mutatók engedik e növekményt (HÉSZ), akkor szabályos a terasz fedése.
      Ez a bejegyzés jól jöhet:
      https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/

      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészként elsősorban (építészeti) t e r e k e t képez, így tevékenységének nincs sok köze a térkép-hez! 😉

  153. G. szerint:

    Tiszteletem!

    Építettünk egy teraszt a ház oldalához alappal oszlop tartó pillérrel és egy előtetővel ami a ház tetőszerkezetéhez rögzítettünk. 24m2 alapterület, az alap az 1 m magasságot nem haladja meg. Az lenne a kérdésem, hogy ez engedélyköteles lett volna e? Mert a kivitelező szerint nem az. Következő hetekben jönnek ellenőrizni az otthonfelújítási támogatás miatt aztán kicsit idegesít a dolog, hogy nehogy ezen akadjon el a dolog, ugyanis a visszaigényelt pénzt màr megkaptuk.

    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt G!
      Ön előtetőt említ, de ha ezt a tetőidomot pillérek támasztják alá, akkor ez nem előtető, hanem a terasz fedése.
      Lakóépület(egy lakásos) esetében, ez bővítésnek minősül, és Egyszerű Bejelentéssel kellett volna „engedélyeztetni”, feltéve, ha tervezett „léte” egyáltalán belefér az övezeti mutatókba (HÉSZ!).
      Ez a bejegyzésem jól jöhet:
      https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  154. H. szerint:

    Tisztelt Szakértő!

    Az összeépíthető pontosan mit jelent? Adott a már meglévő családi ház, e mellé közvetlenül szeretnénk építeni egy garázst, amely a 100 m3-t nem haladja meg. Az már összeépítettnek számít, ha a garázsnak és a háznak van egy közös fala? A garázs és a ház között nem szeretnénk helyet hagyni, a ház után egyből a garázs következne. Ebben az esetben (még akkor is, ha esetleg nem közös egy fala sem a házzal) engedélyköteles?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves H.!
      Igen összeépítés, mert ha közös a helyiség-határoló fal az lakóépület bővítés, még az esetben is, ha gépkocsi tárolás a bővítmény funkciója.
      Ha nem közös a fal, pl. dilatálás okán, ez esetben toldaléképítésről beszélünk. Ez építési engedélyköteles tevékenység.
      Ha az új tároló-építmény mérhető módon elkülönül a meglévő lakóépülettől, akkor valszeg Településképi bejelentéssel létesíthető az önálló építmény, persze az övezeti mutatókat be kell tartani, illetve teljesül:
      „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot!”
      Érdemes felkutatni a helyi szabályokat és előírásokat is!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  155. C. szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy közvetlenül erdő melletti telekre szeretnék építeni, a HÉSZ csak szabadon álló beépítést tesz lehetővé, 2.25m-es oldalkerttel. A telek adottságait legjobban úgy tudnánk kihasználni, ha az épület közvetlenül a telek erdővel határos oldalára épülne, semennyi vagy minimális oldalkerttel. Szomszédok nincsenek. Ilyenkor büntetésre, vagy bontásra számítsak a hatóságtól? Bontási ítélet esetén milyen lehetőségeim vannak, hogy kapjak fennmaradási engedélyt? A hatóság szubjektív szempontokat figyelembe vesz (nincsenek szomszédok, köztulajdonú erdő van az érintett oldal túloldalán, kvázi senkit nem érdekel/zavar hogy mi van ott).

    Köszönöm válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves C.!
      A telekingatlan beépítési mutatói kötelező érvényűek.
      A tervezett állapot tervei is az építési előírások mentén készülnek, azt gondolom/remélem az Ön Építésze az érvényes beépítési mutatók alapján tervezi az épületet.
      Bontási kötelezettségnél bontást kell végre hajtani egészen addig, amíg az állapot „szabályossá” tehető: jelen esetben 2,25 m-nyi épületsávot lebontani…
      Szubjektív elbírálás…,khmmm…. kis Hazánkban nehéz ezt megítélni, kinek jár/kinek nem 😉
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • C. szerint:

        Köszönöm válaszát. Azzal kapcsolatban létezik valamilyen iránymutatás, hogy mekkora hibahatárral lehet dolgozni a kivitelezés során a tervekhez képest? Mekkora az az eltérés, amit még elfogad a hatóság, a kivitelezésből fakadó nehézségek miatt (pl. hegyoldalon való építkezés).

        • a Térképző szerint:

          Kedves C.!
          Nincsen hibahatár. A használatbavételkor esetleg mér az illetékes építéshatóság, egyszerű kézi mérőeszközzel.
          De a megvalósulást követően, Ön Földmérő segítségével tudja majd a Földhivatalnál átvezettetni a változást. A Földmérő pontosan mér, műszerrel, és felel a „méréséért”.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • C. szerint:

            Köszönöm ismételt válaszát. Engedelmével egy utolsó kérdéssel fordulnék Önhöz. Ez az egész mizéria nálunk abból fakad, hogy jelentős, kb. 2 méteres különbség van az eredeti természetbeni és a most kimért jogi telekhatár pontok között. A természetbeni telekhatárt egy növény sor jelzi, egy kb 20 évvel ezelőtti felmérés alapján (azon belül volt karbantartva a kert). A most megtörtént friss felmérés az egész határt bejlebb hozza kb. 2 méterrel. A földmérő szerint az itteni régi alaptérképek miatt a földmérési hibahatár 90 cm. Ez a hibahatár mit enged az építkezés során? A telekhatárt 90 cm-el kintebb lévőnek lehet tekinteni (külterületre, erdőbe esne), és onnan számítani az oldalkertet?
            Köszönöm!

          • a Térképző szerint:

            Tisztelt C.!
            A Földmérő által kitűzött telekméreteket kell figyelembe venni.
            A mérés helyességéért a Földmérő felel. A méréséhez szükséges pontokat is hivatalosan szerzi be, a Földhivataltól.
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  156. István szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Kettő kérdéssel fordulnék feléd.

    A házunk mögött található egy 38m2-es nettó területű 2,45 méter belmagasságú műhely. Térképmásolaton szerepel, a jövőben műhelyként szeretném használni vállalkozás céllal.
    Tető héjalés cserét tervezek és gondolkozom, hogy 20-30 m2-el megbővíteném hátrafelé a műhely anyagok raktározásához és egy tető alá hoznám őket.

    Kérdésem lenne, hogy a 100 légköbméteres szabályt így hogyan kell értelmeznem? Lehet külön értelmezni a hozzátoldott nem bejelentett részre?

    Másik kérdésem, hogy ha ez a hozzátoldott épület rész nem zárt, hanem csak egy tetővel fedett, pilléreken álló fedett rész, akkor is ugyan úgy kell kezelni mint egy 4 fallal zárt épületet?

    Válaszaid előre is nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Meglévő melléképítmény bővítését tervezi!, ez esetben erre Építési engedély kérelem benyújtásával van módja. Természetesen abban az esetben, ha a bővítés „léptéke/mérete” a helyi beépítési mutatókba belefér!
      A bővítmény, ha „lábon áll”: pilléreken akkor beleszámít a beépítettségbe, az épületmagasságba… stb.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti tereket tervez, mert nem sok közöm van a térkép-hez! 🙂

  157. Mátyás szerint:

    2022 márciusában mentem be a helyi járási hivatalba, az építési hatósághoz érdeklődni. Terv szerint a külterületi zártkertbe szerettem volna nyitott és zárt tárolókat. A területen 25 gyümölcsfát telepítettünk, és további 50-60 fa ültetését tervezzük, tehát szükségünk volt rájuk.

    A hölgyek, akikkel konzultáltam jelezték ó persze, semmi akadálya.. a lényeg ne legyenek 100 légköbméternél nagyobban és legyenek különállóak. És hogy elegendő majd nekem kézzel egy rajzot készítenem, amelyeken jelölöm a méreteket. Mi eszerint jártunk el, nyár végére meg voltak a munkálatok.

    Ehhez képest a hatósági bizonyítvány beadásánál márt tervrajzot követeltek rajtam, amit természetesen megcsináltunk, még ha ez nem tervezett költség többletet generált nekünk.

    A zárt tároló egy felszerelt „kontiner ház” amelyben ki van alakítva wc, zuhanyzó, konyhabútor stb… de sem víz sem pedig csatorna hálózat nincs a területen, és sajnos esély sincs rá.

    A zárt tárolóba be pakoltunk minden személyes holminkat amelyeket nem használunk, nem használt bútorok, rossz elektronikai cikkek stb..

    A hatóság szerint ez egy nyaraló, így eljárást indit ellenünk. Szerintük az egyetlen megoldás lesz ha mindent eltávolítunk ami emberi tartózkodásra alkalmassá teszi, de azt nem tudják megmondani mik ezek.

    Tehát mi teszi emberi tartózkodásra, és pl van e ami kizárja? (nincs víz, és szennyviz sem, egyedül áram)

    Abban sem vagyok biztos, hogy engedély kellett volna rá! a ház közepén tengely található kerekekkel tehát mozdítható.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mátyás!
      A „Hölgyekkel” történt konzultáció ezek szerint csupán szóban történt meg. Írásos állásfoglalást érdemes kérni, ha a HÉSZ nem fogalmaz egyértelműen.
      Sok eseteben – ma már – a külterületen is tiltásra kerül mobil ház/felépítmény elhelyezése, mert bizony az előbb/utóbb alkalmassá válik (akár huzamos = ott lakás ) emberi tartózkodásra.
      Az ingatlanon megjelenő felépítmény létrejöttének szabályos igazolása a Hatósági Bizonyítvány, melynek birtokában a földhivatali térképen is feltüntetésre kerül a felépítmény.
      Ha már elindult egy eljárás, akkor célszerű követni az abban megfogalmazottakat, így talán elkerülhető a büntetés.
      Sajnos, az OTÉK fogalomtára nem jegyzi külön pontban a Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény fogalmát, de kb. az az építmény lehet ilyen, mely rendeltetése, vagyis funkciója alapján nem emberi tartózkodásra szolgál. Ettől függetlenül, még természetesen lehetséges az, hogy emberi tartózkodásra alkalmas az adott építmény. Ha esetleg bizonyítható, hogy a rendeltetés csupán tárolást és növényfeldolgozást szolgálja (ilyen berendezés, mint földműveléshez szükséges eszközök, tárolás/munkaruha, feldolgozó asztal, feldolgozó gép…stb.), vagyis „jellemzően” nem emberi tartózkodásra szolgál az építmény, azaz az emberi tartózkodás az épületben nem az elsődleges/meghatározó funkció, nem ennek okán létesült. Viszont a „konténerház” fizikai paraméterei (szerkezete, épületgépészeti/épületvillamossági kialakítása) pontosan azt „bizonyítja”, szemben pl. egy fából készült egyszerű nyitott/zárt tárolóval, hogy emberi tartózkodásra nagyon is alkalmas… ;(
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Mátyás szerint:

        Köszönöm a választ.

        Emberi tartózkodásra alkalmas lehet még akkor is ha nincs közmű? (viz, csatorna – sajnos még az utcában sem)

        Valószínűleg az emberi használatra alkalmassá tévő dolgokat kell kiszerelnünk, persze erről nem adnak állásfoglalást.

  158. Papp Ágnes szerint:

    Tiszteletem!
    2021- ben vásároltuk az ingatlanunkat, melynek a konyha és a fürdőszoba falai két oldalról kívülről adja a falait s a harmadik oldalon hullámpala által közbezárt egy az előző tulaj által kialakított fedett biciglitárolónak.
    Mivel vállaltuk a falusi csokkal vásárolt ingatlan fűtés korszerűsítését, ami az idén meg is történt és csak az érintett falak voltak alkalmasak a kazánhoz szükséges kémény építésére, így ez a biciglitároló átalakításra került, s funkcióját kazánházként tölti be jelenleg. Az „átalakítás” annyiban mutatkozik csak, hogy az elejét is hullámpala és egy ajtó tette zárhatóvá, hisz a kazánház funkcióját így láthatja el.
    Ez a helység a fő épületből nem átjárható, nem kapcsolódik a főépülethez, csupán a főépület két már meglévő fala adja két oldalát. Mivel ez egy ideiglenes „építmény”, alappal nem rendelkezik és 12nm- nél kisebb, emberi lakhatásra nem alkalmas úgy tudom nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton, nem engedélyköteles.
    Mivel a jelzálogbank belekötött, hogy ez a helyiség nem szerepel a térképmásolaton, kis macera alakult ki.
    Úgy tudom fennmaradási engedély sem kell hozzá.
    Egy igazolásra lenne szükségem, ha tényleg úgy van, hogy ez a helység nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton.
    100légköbméternél alacsonyabb és 4.5 m gerincmagassagon belül van.
    Ha jól emlékszem a kb. 110nm-es ingatlan 535nm és telken fekszik, és ez a helység kisebb, mint 12nm. Így elvileg a beépíthetőségi %-on is belül marad!
    Elég lenne nekünk egy papír, hogy nem engedélyköteles és nem kell feltüntetésre kerüljön a térképmásolaton, de csak általános tájékoztatást tudnának írni a hivatalnál és nem a mi konkrét esetünket támasztaná alá. Hatósági bizonyítványt esetleg, de azt mondják először fennmaradási engedélyt kell kérnünk rá. S a vége tulajdonképpen az hogy fölmérővel ki kell méretni, tervezőt hívni és feltüntethetni a térképmásolaton. Az idő szorít,Jó lenne mihamarább lezárni az ügyet. 10évnél régebbi a tároló. Hova forduljunk? Mibe kapaszkodjunk?
    Egy ismerős ingatlanbecslő sem érti miért kell ez a cécó, mikor rövidre lehetne zárni.
    Segítségüket köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Leírásából számomra úgy tűnik, ez a volt kerékpár/bicikli-tároló nem önálló építmény, hanem a főépülethez kapcsolódó építményrész, így ez toldaléknak minősül, és építési engedéllyel létesülhetett volna, ha, ahogy Ön jelzi is, belefér a léte a helyi beépítési mutatókba. A Hatósági Bizonyítványt meg lehet rá kérni, melyben majd igazolják a korát és a funkcióját, hivatkozhatnak esetleg arra, hogy ilyen állapotban vásárolták meg Önök az ingatlant tavaly, jóhiszeműen. Jó esetben/általában nem írják elő a Fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását…, de mivel a Bank már „belekötött” az építményrész létezésébe, Földhivatalnál nem feltüntetett építményrészbe, ezt az Építéshatóság nagy valószínűséggel elő fogja írni.
      A Hatósági Bizonyítvány csatolásával, majd egy Földmérő tudja a teljes építményt (biciklitárolóval együtt) helyszíni mérést követően ú.n. változási vázrajzon feltüntetni, majd a Földhivatalnál az építményrész létezését is bejegyeztetni, földhivatali térképre „berajzikáltatni”.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Papp Ágnes szerint:

        Tiszteletem!
        Köszönöm gyors válaszát!
        A banki papíron így szerepel:
        A kazán és a kémény a térképmásolaton nem szereplő melléképületben lett kialakítva ( ideiglenes épéiménynek számít- ezt az értekbecslő mondta)
        a készültség leigazolásának feltétele Önkormányzati vagy Építésügyi Hatóság által kiadott igazolás, hogy A MELLÉKÉPÜLET FENNMARADÁSA NEM ENGEDÉLYKÖTELES, JOGI RENDEZÉST NEM IGÉNYEL.Azért írtam nagy betűvel, mert ezt a banki ügyintéző aláhúzta. Ilyen papírt tudunk szerezni a leírtak alapján, Ön szerint lehetséges?
        Ha igen, akkor hova fordulhatok? Vagy marad az első válaszában leírt eljárás?
        Válaszát köszönöm!
        Ágnes

        • a Térképző szerint:

          Kedves Ágnes!
          Egy kazánház miért számítana ideiglenes melléképítménynek?
          Az Önkormányzat Jegyzője, vagy az illetékes Építéshatóság adhat ki építmény meglétéről „igazolást” = „papír”-t!!!! Ismétlem: jelen esetben Hatósági Bizonyítványt kell kérnie az új építményrészről, hisz ez eddig nem szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. A Hatósági Bizonyítvány kiadója dönti majd el, kéri-e előzetesen a fennmaradási kérelem benyújtását. Ha lesz Hatósági Bizonyítvány, akkor lehet megindítani az illetékes Földhivatalnál az épületrész legalizálását.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  159. Patrik szerint:

    Üdvözlöm!
    Sorházon tetőléc és cserép cseréhez szükséges-e bejelentést tenni az önkormányzaton?
    A cserép színe miatt irtam a főépítésznek (legalább kiderült,hogy piros helyett szürkét nem rakhatok)és erre írja ,hogy a tetőcsere még ha csak a hélyazatot is cserélem le az bejelentésköteles.Töltsek ki településképi eljárás lefolytatásához nyomtatványt.Ugyanolyan cserép megy vissza nem változik semmi még a tartószerkezethez se nyúlunk.Kérdeztem építészmérnököt is és mindenki azt mondja,hogy nem kell se engedély se bejelentés ehhez.Most be kell jelenteni vagy nem?
    Előre is köszönöm a válaszát!
    Üdv:Patrik

    • a Térképző szerint:

      Kedves Patrik!
      A Főépítész valszeg Településképi Bejelentésre utal. Erre az lehet a magyarázat, hogy a település, egyik saját rendeletében kitér az építmények megjelenését illető „beavatkozások” bejelentési kötelezettségére.
      A formanyomtatványt töltse ki, ez az ‘eljárás’ illetékmentes, és eredményként kap majd két sort arról, hogy az Ön szándékát (a tetőfelület héjazat-cseréjét) tudomásul veszik…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  160. Kacsó Attila Gá orné szerint:

    Kérdés: Az előkert beszámít a 30 méteres távolságba+ Lakóház+ melléképülettel együtt vagy csak előkert nélkül kell a 30 métert nézni?

    • a Térképző szerint:

      Én is üdvözlöm Önt! 😉
      Amennyiben az épülethossz meghatározására kíváncsi, az esetben – általában – az utcára merőleges épülethosszt maximalizálják a HÉSZ-ben, tehát, építményekre vonatkozhat a „30 méteres távolság”. Az előkert nem számolandó ebbe a távolságba.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  161. Nemes Andrea szerint:

    Tisztelt Tervező Úr!

    Arra vonatkozóan szeretnék „alap-eligazítást” kérni, hogy egy társasházat képező több épület közül az egyik, három szintes önálló házon belül egy lakás nagyobb alapterületű teraszára ha „mobilizálható” szaunát szeretnének saját használatra építtetni, az építési engedély köteles-e, illetve Ön szerint szükséges lehet-e a társasház vagy az adott épület lakóinak engedélye?
    (Tudom, hogy ez utóbbi kérdés főleg az alapító okirat szerint szabályozott, de mivel ilyen részletességgel az alapító okirat nem szokott rendelkezést tartalmazni, esetleg beleillik valamilyen nagyobb alapkategóriába, melyhez a tulajdonostársak engedélye elkerülhetetlen?)

    • a Térképző szerint:

      Kedves Andrea!
      Az „építtetni” kifejezés picit felülírja a „mobilizálható” kifejezést…
      Társasház közösségét képviselő közös képviselővel érdemes konzultálnia.
      Nem gondolom, hogy építési engedélyköteles, ha a teraszon értelmezhető önálló berendezésként…, de az is járható út, ha az illetékes építéshatóságnál is érdeklődik, nem szükséges-e Településképi bejelentést tennie?
      Üdvözlettel:
      Szabó Ibolya, a Térképző

  162. M Sándor szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Néhány éve építtettem egy vasbeton pilléreken álló nyitott kocsibeállót az udvarba! A földhivatali térképre nem lett még felvezetve. Az akkori előírásoknak megfelelt. Építési határokon belül van, 4,5 m gerincmagasság alatti, illetve nem éri el a nettó 100 lm3-t. Most gondoltam “felfalaznám” hogy teljesértékű garázsom legyen! Közben, ha jól tudom tavaly év végével kikerült a nettó szó a rendeletből, így már engedélyeztetnem kell az egészet? Köszönöm válaszát!
    M Sándor

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt M.Sándor Úr!
      A földhivatali térképmásolat megváltoztatásához szükség lesz Hatósági Bizonyítványra, amit a helyi Építéshatóság állít majd ki. Ez után tud egy Geodéta dolgozni.
      Érdemes lenne a „felfalazás” előtt egyeztetnie, előfordulhat hogy mégis építési engedélyt, vagy Településképi Bejelentést kell tennie ez ügyben.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, vagyis leginkább építészeti tereket alkot, így nincs sok köze a térképekhez!

  163. Gergő szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Elkezdtem építeni egy melléképületet az udvar végébe (80-100cm a hátsó körítéstől) mikor értesültem ismerősöktől, hogy lehet nem jó helyen van.

    Alap info: beton lemezbe beütő dübellel rögzített fa könnyűszerkezetes kisház. (5×15 pallo lapokból épített váz szerkezet)

    Elsősorban tárolásra használnám, viszont telefonban mondták, ha közművet (villanyt) kötők be akkor már nem számít nem emberi tart…. építménynek. Igaz ez, vagy a villany szakemberrel be köthető?

    Elsősorban a kérdésem az lenne, hogy mekkora baj ha a hátsókert végébe telepítettem ezt a kis épületet vagy esetleg bontás lesz a vége és/vagy büntetés?

    Alap méreteknek megfelel (5.5×4.2×3.8)

    Segítséget előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Gergő!
      Hátsókertben kivételes esetben épülhet építmény, mert általában 6,0 m mélységben realizálják a hátsókert szabad szélességi méretét! Erről pontosabb tájékoztatást a település Helyi Építési Szabályzatában találhat!
      Egy tároló építményben miért ne lehetne épületvillamosság/világítás?!
      Ha bontásra ítélik az építményt akkor a szabálytalanság megléte okán „büntetés” is fizetendő!
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez! 😉

      • Gergő szerint:

        Köszönöm a választ!

        Gondolom az nem játszik, hogy fennmaradási engedélyt kérek a meg meglévő építményre, ha arra kerülne a sor?!

        Üdv. Gergő

  164. Kopácsi Attila szerint:

    Tisztelt Térképző!
    A telkem sarkába szeretnék építeni egy sufnit. 7 x 4,5 x 2,4 m
    A szomszéd garázsa a telkem határán van.
    Ráépíthetem -e az épületet az övére vagy milyen távolságra kell tőle lennie.
    Az egész építményre szükséges valamilyen engedély?
    Beton alapra szendvics panelből készülne.
    Köszönettel: Attila

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      Gondolom, Ön a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építésére vonatkozó szabályt kívánja alkalmazni: amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot! Egy ilyen építmény építési helyen belül helyezhető el, ha a beépítettségbe alapterületével még belefér!
      Az Ön ingatlanjára vonatkozó építési helyet a Helyi Építési Szabályzatban, az Övezeti besorolásoknál találja meg!, Könnyen elképzelhető, hogy a szomszédos építmény nem megfelelő helyen áll, így nem az az irányadó!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  165. Anita szerint:

    Kedves Térképző!

    Kicsit elvesztem az információk rengetegében, és lehet, hogy már most „megcsúsztunk” a teendőkkel…

    Lebontottuk (mi magunk) az udvarunkon a régi téglaépítésű műhelyt, ami 3 fallal kerített egyetlen tér volt (mivel a negyedik fal a saját házunk fala volt). Az alap jó, csak a falak voltak vállalhatatlanok, veszélyesek, ezért kellett lebontani. Ugyanide, ennek a helyére szeretnénk új falakat, ugyanezekkel a paraméterekkel. (Nem tudom, számítana-e, ha a jelenlegi alapot kicsit kibővítenénk egy kb 1×5 méteres csíkkal, de ez nem olyan fontos). Jelenleg kb 3,5×5 méter, tehát 20 m2 alatt lesz. (kb. 260as belmagassággal tervezünk)

    Víz, csatorna, gáz, stb. eddig se volt benne és nem is tervezünk, villany már eleve ott volt a házból „kihúzva”. Szigetelt tetőt és falakat szeretnénk nyilván, hogy bármit csinálunk benne, kellemes legyen.

    Ami a felhasználását illeti, nem teljesen világos az, hogy „Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény”. Ha műhely, akkor már tartózkodom benne. Vagy hobbiszoba, vagy ha kiviszem a dolgozószobát, akkor is tartózkodom benne x ideig, de semmilyen evési-alvási-tisztálkodási stb. tevékenységre nem alkalmas…

    A fent vázolt esetben kell nekünk engedélyt kérnünk? (Elméletileg a tullapon gazdasági épületként már szerepel.)

    Előre is köszönöm a választ!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Anita!
      Az építmény-bontás bejelentés nélkül hiba volt, még az esetben is, ha esetleg fennállt az életveszély állapota…
      Az új építmény létesítése Építési engedély megkérésével valósítható meg! Befoglaló méretét a Település Helyi Építési Szabályzatának beépítési mutatói határozzák meg.
      Ha ez az új helyiség a lakóépületből közelíthető meg, mint pl. dolgozó szoba, ahogy pl. Ön is elnevezi, úgy az már lakóépület-bővítésnek felel meg, és Egyszerű Bejelentéssel (csupán nevében egyszerű!!!) létesülhet.
      Érdemes tisztázni a helyi Építéshatósággal a kialakult helyzetet, és a szükséges további lépéseket.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Anita szerint:

        Ahogy eddig, úgy a továbbiakban sem lenne megközelíthető a lakóépületből. Udvarra nyíló ajtaja volt/lenne, ráadásul egy fél emeletnyi szinttel lejjebb is van, mivel a ház meg van emelve a pince miatt.

  166. L.Ágnes szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Adott egy ingatlan, bejárata előtt egy 1,5*1,5 m kis „belépő terasz”, e fölött volt egy fém szerkezetű tető, amely a homlokzathoz volt rögzítve,illetve a másik fele lábakon állt.
    Ezt elbontottuk, a belépő teraszt kicsit megtoldottuk (1,5*2,8m lett).

    E fölé szeretnénk egy másik előtetőt építeni, majd ezt szeretnénk később felfalazni (a homlokzat lenne az egyik oldala) és szélfogóként, valamint kabátok, cipők tárolására használni.
    Ez így nem emberi tartózkodásra szolgáló építménynek számít?

    Ha ez így nem járható…
    Ha nem a homlokzat lenne az egyik oldala, hanem mind a négy fal épített (tehát külön építmény?) és utána az eredeti épület szigetelése rá lenne engedve?

    Köszönöm a választ!
    Ági

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt L. Ágnes!
      A kívánt kialakítás: szélfogó (bizony emberi tartózkodású tér!) a lakóépület helyiségévé válik, így bővítésről beszélünk, plusz már a korábbi alapterületet Önök megnövelték.
      Lakóépület bővítése Egyszerű Bejelentéssel (csak nevében egyszerű!) intézhető.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez! 😉

  167. Nyilas Marcella szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Adva van egy társasházban egy 29nm-es kis lakásom ,amihez egybe építve tartozik egy raktár helyiség, közös falakkal ,tetővel villannyal ,tarolónak használtam kizárólagosan. A közös falon egy ajtót nyitottam és kialakítottam egy szobával többet így a lakás mérete 41nm-es lett. Hogyan tudom realizálni és a földhivatalnál bejegyeztetni .Nem történt új építés ,csak ablak csere és ajtó nyitás. A helyiség és a kis lakás kb 40 éve épült.
    Köszönöm a válaszát!
    Marcella

    • a Térképző szerint:

      Kedves Marcella!
      Társasházi lakás területi növekménye az alapító okirat módosítását is megköveteli!
      Földmérő segítségével tudja realizálni a lakás módosult alaprajzát és területét, ha amúgy az övezet építési előírásoknak és az OTÉK-nak is mindenben megfelel.
      A Földmérő pedig kérni fog egy Hatósági Bizonyítványt, amit az illetékes építésügyi hatóság tud kiadni, helyszíni szemlét követően, ha az érvényes előírásoknak a teljes lakás megfelel.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  168. Fatboy szerint:

    Tisztelt Térképező!

    2002-ben engedély lett a lakóház mellett 3 „melléképületre” amik egyben lettek volna megépítve de külön bejáratokkal.
    A 3 épületből 1 db került megépítésre és egy is szerepel a térképeken, de a másik kettőnek is lett kiöntve beton csak nem lett rá építve semmi akkor mikor engedélyt kapott.
    Viszont az előző tulajdonosa a háznak lemezből, osb lapból megépítette a másik 2 melléképületet, de ez a 2 épület nincs feltüntetve sehol.
    Na most abból a másik 2 épületből amik jelenleg garázsként üzemelnek szeretnék autószerelő műhelyt kialakítani, ami engedélyköteles, megtudom ezt oldani anélkül, hogy újra kéne terveztetni és engedélyeztetni azt a 2db épületet vagy 0ról kell kezdeni az egészet?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Fatboy!
      Amennyiben a 2 említett épület a tulajdoni lapon nem szerepel, akkor az jogilag nem is létezik!
      Az autószerelő.műhely létesítése Építési engedélyhez is kötött. 2002 óta 21 év eltelt! elképzelhető a Településre vonatkozó építési szabályok is megváltoztak, így új eljárás lefolytatását javaslom!
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  169. Kovács József szerint:

    Kedves Térképző!

    Adott egy ingatlan amihez hozzá van építve egy épület aminek az első része hátsóbejárat a továbbiakat melléképületként használták.A két melléképület az udvarról nyilik. Mi szeretnénk az egészet belenyitni a meglévő ingatlanba és hasznos alapterületté alakítani. A két ajtót meg is szeretnénk szüntetni. Ehez szükséges bármilyen engedély/bejelentés?
    Köszönöm válaszát

    • a Térképző szerint:

      Kedves József!
      Ha a melléképítmények a földhivatali térképmásolaton is szerepelnek, valszeg nincs akadálya az összenyitásnak, ha az nem jelenti pl. új lakóegység (új önálló lakás) létrejöttét!
      Ha ez így van, és csupán a homlokzati nyílászárók megszüntetése/változása jelenik meg „kívülről”, elegendő lehet Településképi Bejelentést tenni.
      Mindenek előtt érdemes a helyi építéshatósági előírásokat is tanulmányozni, és az illetékes Építéshatósággal egyeztetni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  170. Rgnr11 szerint:

    Tisztelt Térképező!

    A 100 m3, nem emberi tartózkodásra hasztnált épülettel kapcsolatban szeretném a véleményét kérni.

    Jelenleg az épület 100m3 felett van, de kb 50m3-es lesz az átalakítás után. Ilyenkor is kell engedélyt kérni vagy csak az számít, hogy az átalakítás után nem lesz akkora.

    A főépítész kért tervet az új épületre. Tárolóként szeretném az épületet használni, aminek van négy fala és teteje. Komolyan egy ilyen épületet terveztessek meg? Az nem elég, ha csak az épület meg fog felelni a követelményeknek (tetőhajlásszög stb).

    Segítségét előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Rgnr11!
      Az esetben, ha az átalakított építmény nem emberi tartózkodásra szolgál és mérete nem haladja meg a 100 m³ térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot, lapostető eseten a 3,50 m homlokzatmagasságot, akkor létesítése nem Építési engedélyhez kötött tevékenység! DE!!!, könnyen lehet, hogy Településlépi Bejelentést szükséges megtennie (erre konkrét utalást a Település helyi Rendeleteiben találhat!). Ezt még azzal „cifrázzák”, hogy szakmai konzultációt kell lefolytatni a Település Főépítészével. Ha a Főépítész is támogatja a létesítmény létrejöttét a mini tervdokumentáció szerint, akkor valszeg a Településképi Bejelentés is sikeres lesz!
      Amúgy, Településképi Bejelentési dokumentáció elkészítést is vállalok! 😉
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

      • Rgnr11 szerint:

        Köszönöm szépen a gyors visszajelzést!

        Elnézést, azt hittem az előző post nem ment át és újra post-oltam 2023-05-12 13:06 – kor.

        Az történik pontosan amit Ön a válaszában leírt. Helyi településképi rendeletben mindenhez kérnek konzultációt. Ami részemről rendben lenne, de hogy egy tárolót terveztessek meg ( 6m x 4,4m hosszabbik falak tartanák a tetőt, így az 5,4m támaszköz sem alkalmazandó ha jól értem) azt nehezen tudom lenyelni. A bejelentési dokumentáció elkészítésével kapcsolatban lehet a közeljövőben keresni fogom (privátban). Feltételezem ebben az esetben, a bejelentési dokumentációnak elegendőnek kellene lennie (hiába ágaskodik a főépítész), nem kell hogy megterveztessem és nem is jár akkora költséggel?

        Kösznöm szépen a segítségét!

        • a Térképző szerint:

          Kedves Gábor!
          A hozzászólásokat szűröm megjelenésük előtt. Ne legyen az oldalamon reklám, trágárság… stb…
          Konzultálást is tervekkel lehet lefolytatni, a Covid óta, egyetlen Főépítésszel sem találkozom személyesen, csakis e-mail/telefon a kapcsolattartás.
          Településképi Bejelentést egy Polgármester szakmailag nem hivatott bírálni, ezért szükséges a Főépítész pozitív/támogató véleménye írásban. Mindehhez pedig tervdoksi szükséges! Műszaki leírás: benne részletesen igazolva a helyi és országos építési szabályoknak való megfelelést, telepítési helyszínrajz, alaprajzi kialakítás, jellemző metszetek, homlokzatok, néhol még látványterv is! A Főépítész az érvényes rendeletek/jogszabályok szerint köteles eljárni, a Polgármester szintén! Ahol még a település kiemelt helyen áll, ott akár országos/régiós megmérettetés is lehetséges! pl: https://www.pixplan.hu/sufnituning_1-resz/ illetve: https://www.pixplan.hu/sufnituning_2-resz/
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  171. Tamás szerint:

    Szomszédunkban telekhatáron álló ház bővítése történik a telekhatárunk mellett! Lehet, hogy nem az Ön témaköre, de nem találtam a kérdésemre joghelyet (előírást)!
    Kérdésem: alapozáskor a beton alaptest föld alatti része átnyúlhat-e a telkünk területére, ha igen, akkor milyen mértékben, és feltételekkel?
    Az is segítség lenne, ha meg tudná írni, hogy hol tudok a fenti kérdésemre választ találni, mert az OTÉK-ban nem találtam információt!
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!
      OH esetén az OTÉK 35. § (1) így szól: Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat.
      Alaptest nem „lóghat át” az Ön telkére.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  172. Márton Emese szerint:

    Tisztelt Térképző! Könnyen lehet hogy nem az Ön asztala, amit kérdezni fogok, de remélem legalább tanácsot kaphatok hova fordulatok. A XX.kerületben vettünk házat. Az elképzelésünk, hogy másik autóbehajtót szeretnénk csináltatni, tehát már van egy. Ez a szomszéd behajtója mellett lenne, azzal összhangban, és aszfaltozva. Tehát áthaladna a járdán és a járda szegélyét felszedve lejtő lenne. Az úthoz nem érnénk. Hol, kivel, hogyan kellene ezt engedélyeztetési? Másik kérdés, hogy fedett kocsibeállót szeretnénk, amin maximum redőny van, de oldalfala nincs. Az is engedély köteles?
    Válaszát előre is nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Emese!
      A Polgármesteri Hivatalban kell érdeklődnie, hogy egyáltalán létesíthető-e?! Ha igen a válaszuk, akkor adnak útmutatót is, milyen tervlapot kérnek be!
      Akkor létesíthető fedett beálló, ha a beépítési százalékba belefér, és építési helyen belül elhelyezhető. Mérete határozza meg, illetve a helyi rendeletek, hogy Településképi Bejelentést kell-e tenni, vagy Építési engedélyt kell-e kérni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  173. Bernadett szerint:

    Kedves Térképző!
    Társasház hátsó kertjének nappalinkból nyíló ajtaja elé szeretnénk környező terepszinthez képest max 40cm magas betonplaccot kiülőnek, műanyag tetejű, fémvázú, oldalain nyitott, de pilléreken álló előtetővel, a ház oldalfalától kiindulva, kerítésig legalább 6 méter meghagyott füves területtel. Kérdésem az, hogy építési engedély, vagy bejelentésre köteles – e, lakóktól engedély kell e, ha az alapító okirat szerint kertkapcsolatos 1 oldal telekrésszel járó lakásnak vettük, és az eredeti építményen belüli 2 erkély össz méreténél 5m3-rel többet fizettünk ki, továbbá megsüllyedés miatti vizesedés okán saját költségen földdel már feltöltöttük a kertet? Növeli e ezen adottságokkal (azaz oldalt nem fedett kiülő) a lakásunk értékét, mely többlet közös ktg-gel járna így?
    Válaszát előre is köszönöm
    Tisztelettel

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadett!
      Ha fix lábakon áll majd a betonplacc=talajon fekvő terasz fedése, akkor beleszámít a beépítettségbe, ezáltal a Lakóközösség „beleszólhat” a létesítésbe.
      Településképi bejelentés elegendő lehet, de érdemes az illetékes Építéshatóságot megkeresni, mivel a meglévő épülethez kívánja csatlakoztatni. Ha lábon áll, akkor az már nem előtető!
      https://www.pixplan.hu/terasz-fedese/
      Értéknövelésben nem tudok nyilatkozni…tájolás…nappali árnyékolása…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  174. Bixy szerint:

    Kedves Térképező!

    Balatonkenesén 30 éve várjuk, hogy a Berek utcát leaszfaltozzák. Erre tavaly októberben került sor, azonban az út szintje jóval az eddigi alá (kb 1-1,5 méter )került.
    Ennek következtében nem tudunk felhajtani az ingatlanhoz a kocsifelhajtón.
    Az önkormányzat azt a megoldást tette, hogy 50-50%-os részvállalással helyreállítják a felhajtót. Ennek feltétele volt, hogy befizessük a ránk eső részt. Ez bizonyítottan megtörtént, a munkák elvégzésének határideje április vége volt, de nem történt semmi. Írtam nekik egy emailt, hogy mikor szándékoznak megcsinálni a felhajtót, mivel közeleg a nyári szezon és szeretnénk bejutni a telekre. A válasz az volt, hogy elnézést kérnek, de elromlott a munkagép és annak megjavítása után tudják megkezdeni a munkát. Ennek lassan 1 hónapja és gondolom mondanom sem kell, hogy nem történt semmi.
    Kérdésem, 1. Volt -e joga az önkormányzatnak pénzt kérni a helyreállításért, vagy ezt saját hatáskörben kellett volna elvégezniük? 2. Milyen lépéseket lehet tenni, ha a határidőt többször is megsértve nem csinálnak semmit, 3. Vissza lehet-e kérni a pénz?
    Előre is köszönöm a segítségét.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bixy!
      1/Hmm… ez inkább jogi kérdés, az Ön 50 %-os rész vállalásával elfogadta ezen feltételt.
      2/Ha írásban is született szerződés/megállapodás, abban kell lenni utalásnak késésre: kötbér formájában, vagy egyéb felmerülő problémára, mint pl. megkiúsulás…és rögzített határidőnek is.
      3/Visszakérni akkor van értelme, ha abból Ön meg tudja oldani a felhajtó kivitelezését az Önkormányzat nélkül. De ezzel óvatosan, hiszen ez a felhajtó közterület, nem az Ön tulajdona.
      Inkább a többi Lakóval szövetkezve, együtt tudnának nyomást gyakorolni az Önkormányzat felé, hogy a behajtók elkészüljenek.
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  175. Krsztián szerint:

    Tisztelt Térképező.

    Meglévő ingatlanunkhoz szeretnénk kerítést és kocsibejárásra alkalmas nagykaput tenni.Nekem annyi kérdésem lenne hogy a szomszéd telek határától jogilag mennyit kell elhagynom ha a nagykaput a szomszéd telekhatárához közel szeretném tenni?

    Válaszát előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Krisztián!
      Utcai kerítés építése a legtöbb településen bejelentés köteles tevékenység! A kerítésre vonatkozó előírásokat a Település Helyi Építési Szabályzata tartalmazza.Érdeklődjön a Polgármesteri Hivatal Műszaki/Beruházási osztályán!
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  176. Pfeiffer Anita szerint:

    Kedves Attila!

    Ház előtti területen 65m2 betonos parkoló kialakításához milyen bejelentés és papírok szükségesek? A ház és az út közötti szintkülönbség 2,5 m. Későbbiekben taroló vagy garázs kialakítása a végcél, bár ez még idén nem valósul meg.3 oldalon 3 különböző bejelentési módot találtam. Köszönöm válaszát!

  177. Dominika szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Adott egy 880 m2 művelési ág alól kivett zártkerti üres telek. A beépíthetősége 7%, tehát kb 60 m2.
    Szeretnénk egy 60 m2-s alapterületű könnyűszerkezetes/konténer gazdasági épületet építeni. A tér növelése miatt szeretnénk egy kb 40 m2-s pincét is. Ilyen esetben milyen engedélyezések szükségesek az építkezéshez, mert ezzel meghaladnánk a 100 m3?
    Köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Dominika!
      Építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtásával tud gazdasági építményt létesíteni.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  178. Szabó Dénes szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Vásároltunk egy művelés alól kivont zártkerti ingatlant, amin egy 30 m2-es ház van. Szeretnénk ezt a házat 15 méterrel arrébb helyezni. Az volna a kérdésem, hogy ez engedélyköteles-e. Köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Kedves Dénes!
      Ha a földhivatali térképmásolaton is szerepel az építmény, akkor Településképi Bejelentéssel elvileg arrébb „tehető”, persze építési helyen belül! És egyéb beépítési mutatóknak is szükséges megfelelnie.
      Ha a földhivatali térképmásolaton nem szerepel: építési engedéllyel létesíthető építmény, ez esetben is: építési helyen belül! És egyéb beépítési mutatóknak is szükséges megfelelnie.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez

  179. Maja szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Családi házunk egyik oldala közös a garázséval. Azon gondolkodtunk, hogyha férjem szüleit netán magunkhoz kellen vennünk, akkor abból kialakíthatnánk egy szoba-konyha fürdőszobát. Kb. 15-16 nm-es a helység, megközelítőleg 60 m3. Engedély köteles-e és ha igen milyen engedély kell hozzá? Ablak mérete számít-e? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel. Maja

    • a Térképző szerint:

      Kedves Maja!
      Ha a garázs szerepel a földhivatali térképmásolaton, akkor funkcióváltás elvileg egy rendeltetésmód váltással kiváltható, ha az építési övezet engedi pl. egy telken két lakóingatlan létesítését. Mégis arra tippelek, Egyszerű Bejelentéssel lehet legalizálni ezt a változást, de ez, csupán elnevezésében egyszerű!
      A Helyi Építési Szabályzat egyéb előírásait kell tanulmányozni, mert lehetséges hogy más megoldandó feladat is keletkezik: pl. telken belüli parkolás, Településképi véleményezési eljárás… Főépítésszel történő szakmai konzultáció…stb…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  180. K. Zoltán szerint:

    Üdvözlöm!

    A 60-as évek végén épült kb. 40 nm alapterületű lapostetős melléképületet (különálló „kis ház”, térképen a körvonala szerepel) szeretnénk rendbe hozni. Első és legfontosabb, hogy a tető több helyen beázik, minimális lejtése sincs meg egy új, korszerű anyagú bitumenes lemez fedéshez.
    Egy faszerkezetű, kisdőlésszögű, trapézlemez fedésű félnyeregtető felépítése erre a lapostetőre engedély köteles? Köszönöm előre is! Üdv. Zoltán

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zoltán!
      Inkább Településképi Bejelentés kötelesnek tartom e tevékenységet.
      Ami, picit egyszerűbb eljárás, mint az Építési engedély kérelme.
      Javaslom, érdeklődjön a helyi Polgármesteri Hivatalban, mert pl. a fémlemez fedés sok esetben tiltó-listás lakóövezetben, akár melléképítmények fedése esetében is, ahogy a tetőidom formája/hajlás-szöge is tól/ig határig előírt is lehet!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  181. Tóbiás Attila szerint:

    Szép jó napot !

    Én egy 4 lakásos udvaros/kertes/ társasházban lakom ami osztatlan közös tulajdonú.
    Az egyik lakást megvették/18nm-es/a többi 3 lakás külön-külön átlag 50-60nm.A tulaj elkezdte újítani a külső részét amivel csak az a problémánk/többi lakónak is/ hogy csináltatott egy kb.8-10 nm-es beton alappal ellátott,minden irányból zárt teraszt magának,amihez viszont senki engedélyét a ház beleegyezését nem kérte,vagyis önhatalmúlag leválasztotta .Ezen felül az építménybe került ily módon a közös villanyóra,az egyik gerendával rátakarták a kinti /áram/vezeték kötődobozára ami ismételten így már nem hozzáférhető.
    Az építmény tető eső elvezetését a közös járda felé irányították,a szennyvíz csatornára/két lakóé/ betonoztak ami amúgy elég magasan van.
    Ma napon pedig mint megtudtuk az oromfal alatti főfalat/teherhordó udvarra néző/megbontják mert még egy ajtót szeretne magának a teraszára mint kijárat.Maga az a fal elég régi repedezett,illetve kb. 4 éve kellett az ott lévő oromfalat megcsináltatni,veszélyes volt mert már ki volt dőlve a tégla.Az lenne a kérdésem hogy ezt jogilag megteheti e,mit tehetünk ez ellen,és hogy a fő falat/ami egyik szomszédjával közös/nem e kellett volna egy statikusnak megnéznie mielőtt bontanak belőle?
    Előre is köszönöm válaszát!
    Tisztelettel !
    Tóbiás Attila

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      Osztatlan közös tulajdonnál: az ingatlan használata mindenki számára megengedett, ugyanakkor a tulajdonosok ezt a jogukat nem gyakorolhatják a többi tulajdonos jogainak a kárára.
      A tulajdonosok a közös ingatlannal kapcsolatos kérdésekben közösen döntenek, vagy többségi szavazással, vagy egyhangú határozattal.
      Az ingatlan birtoklása, a hasznosítás, illetve a használat kérdéseiben elegendő a többségi szavazás, ilyenkor a tulajdonosok szavazata a tulajdoni hányaduknak megfelelően számít.
      Jogorvoslat:
      1. Szép szó, hogy ne jószomszédi iszony keletkezzen!
      2. Ha 1. pont nem segít: helyi önkormányzat Jegyzőjéhez fordulva, úgynevezett birtokvédelmi eljárást tud megindítani. Pár ezer Forint díjjal. Ha a Jegyző (Képviselője) a helyszíni szemle alapján megállapítja a jogsértést, elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, illetve a birtoksértőt eltilthatja a birtoksértő magatartástól!
      3. Bíróság előtt polgári peres eljárást lehet indítani, ez esetben akár kártérítést is követelhetnek az új Tulajdonostárstól.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  182. Tóbiás Attila szerint:

    Tisztelt Térképző !

    Először is köszönöm gyors válaszát.
    Amit leírtam azok már megtörténtek az ajtóberakás is,így a szép szó már sajnos „nincs velünk”
    Engem /minket/jelenleg az a kérdés foglalkoztat hogy az említett falat egy statikusnak nem e kellett volna látnia mielőtt egyáltalán hozzányúlt volna,illetve van e joga azon kérdés nélkül változtatni /?/ mivel a tevékenység roncsolhatta a ház szerkezetét stabilitását mivel teherhordó aminek állapota ugye mindenkire „hatással” van.
    A jogi része az tiszta számunkra de ugye ez nem egy napos,a biztonságunk viszont a legelső.
    Egy másik kérdésem az lenne még az első „levelemben” leírtakban
    ezt a fedett zárt „terasz”mint területfoglalás hivatalosan hogy lehet megnevezni?
    Minek minősül?Lakásbővítés/?/,hisz a zárt teraszára nyílik az új lakásajtó így most ennek jellege nem tisztázott nekünk ezáltal kérdés hogy kellett volna rá építési engedély?Mert ugye egy sima „nyílt” teraszra gondolom csak bejelentenie kellett volna magát az építést,de azt is csak a mi bele egyezéssünkel,mármint szerintem…..
    Még egyszer köszönöm az eddigieket is !
    Tisztelettel !
    Tóbiás Attila

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      Teherhordó falszerkezet változtatása, vagyis épületszerkezeti beavatkozás Építési engedély-köteles tevékenység.
      „Minden oldalról zárt terasz” is. Ha nincs a terasznak fedése, akkor nem lakásbővítés. Településképi bejelentés inkább, de látatlanban nehéz ezeket a dolgokat építészetileg értelmezni.
      A Birtokvédelmi eljárás helyszíni vizsgálattal kezdődik, ott ezen kérdéskör azonnal tisztázásra kerül!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  183. Tóbiás Attila szerint:

    Tisztelt Térképző !
    Köszönöm újfent a gyors válaszát.
    Fedés van rajta hisz tető /zsindely/lett ráépítve,alatta vízelvezető csatorna amit az udvarra/közös járda/ irányították.
    További szép napot .
    Tisztelettel !
    Tóbiás Attila

  184. Kiss Róbert szerint:

    Kedves Térképző!

    Belterületen üdülő övezetben a tulajdoni lapon „kivett üdülő és udvar” megnevezésü ingatlanom van.
    Az üdülőt szeretném bővíteni egy szobával. Ha jól tudom ez egyszerű bejelentéssel nem lehetséges hanem építési engedély és e-napló kéne hozzá, ami saját kivitelezés mellett nem igazán lehetséges.
    Ezt meg tudná erősíteni?
    Második kérdésem pedig az lenne, hogy ha fel van tüntetve az üdülő a térképen, de a tulajdoni lapon nem szerepel alapterület, akkor hogyan tudják később bizonyítani, hogy hozzáépítettem?:)

    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdv:
    Kiss Róbert

    • a Térképző szerint:

      Kedves Róbert!
      Építési engedéllyel bővíthető, igen.
      E -napló nem kötelező.
      Vannak Önnek Szomszédai…, illetve a helyi Építéshatóság ortofotókon tartja nyilván a ‘saját területét’, amit évenként vissza tud nézni/azon keresni… És van, mikor drónnal is keresnek/kutatnak… Sok esetben közterületről is észrevesznek építkezést/bővítést. A földhivatali térképmásolat is a jelenlegi állapotot mutatja, az pedig mérhető!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Kiss Róbert szerint:

        Kedves Térképző!

        Köszönöm szépen a válaszát!
        Kifejtené, hogy az e-napló miért nem kötelező? Korábbi válaszaiból is úgy látom, hogy építési engedélyes építkezéshez kötelező, illetve egyéb forrásból is így találtam.
        Történt ennek a szabályozásában valami változás?

        Köszönettel:
        Róbert

        • a Térképző szerint:

          Kedves Róbert!
          Elnézést! Szükséges az építési napló.
          Üdülőterületen Építési engedélyeztetést kell lebonyolítani!, és az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan lehet majd elkezdeni!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  185. Laszló szerint:

    Kedves Térképező,

    Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz.
    Adott egy felújítás, egy 25 nm-es épület bővítéssel tervvel, engedéllyel mindennel. A munka befejeződött. Szerepelt a terven egy fedetlen terasz is (25 nm közvetlenül a ház mellett), mely végül fedést kapott. A tervező sajnos időközben elhunyt. A használatba vételi engedély még nincs meg. Most felvettem a kapcsolatot egy másik tervezővel, és bizony elmondása szerint nem kicsi a baj. Így, hogy ugyan a bővítés tervezve volt, de a terasz fedése nem, illetve az a használatba vételi engedély kiadása előtt elkészült.

    Milyen megoldás lehet itt a problémára?
    1.Tervmódosítás?
    2.Fedés visszabontása „pergola” szintig, használatbavételi engedély kikérése, majd újra fedés?
    3.Fennmaradási engedély, büntetéssel?

    Amennyiben az utolsó úgy milyen nm árral lehet számolni a büntetést?
    Nem egyértelmű számomra, hogy mely kategóriába tartozik egy terasz.

    Amennyiben hagyom az egészet, és bízom benne, hogy nem kapok büntetést akkor milyen hátrányok érhetnek a használatba vételi engedély nem léte miatt? Illetve a 10 éves időintervallum letelte után hivatossá tehetem a hozzáépítést a meglévő tervek segítségével, illetve a teraszt a fennmaradási engedéllyel?

    Köszönöm válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      A terasz fedéssel a jellemző beépítési mutatókat megváltoztatták:
      – beépítettséget;
      – épületmagasságot.
      Ha a fedéssel készült teraszrész belefér a helyi előírásokba, akkor nem szükséges bontani. De tervmódosítást el kell végezni a helyszíni szemle előtt.
      Ha a fedéssel készült teraszrész nem fér bele a helyi előírásokba, akkor bontandó ez az épületrész. A pergola is beleszámít a beépítettségbe!!!- tehát ez sem megoldás.
      Büntetés: légköbméterre számolódik, és készültségi fok a plusz szorzószám.
      Alapban: építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 260.000 Ft,+ Lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület, épületrész: 180.000;- Ft (nettó alapterület / m2).
      A bírság ismételhető! – ezt a bontásra/visszaépítésre válaszolom!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!

  186. László szerint:

    Kedves Térképező,

    Először is köszönöm válaszát.

    Nem tudom jól értem e, amennyiben a terasz belefér a beépítettségi százalékba, és megfelel a helyi építési előírásoknak, akkor a tervet lehet módosítani?
    A büntetés ez esetben fizetendő, avagy sem?

    A használatba vételi engedély nem léte milyen hátrányokat szül?

    Üdvözlettel

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      Használatbavételi engedély alapján vehető használatba az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény, építményrész, amelyre az Építtetőnek az építést megelőzően építési engedélyt kellett kérnie.
      Ha Ön lakóházat bővített, akkor Hatósági Bizonyítványt kell beszereznie.
      Amíg nem tekinti befejezettnek az építkezést, nem jelenti készre a Hatóság felé, addig van tervmódosításra lehetősége, büntetés nélkül.
      Jogilag nem létezik a bővítménye, ha nem szerzi meg a hatóság ‘jóváhagyását’. Földhivatalban sem tudja átvezettetni. És előbb-utóbb úgyis kiderül, lakossági bejelentés/drónok/nézelődők által, így akkor érik be a büntetés.
      Még mindig és Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!

  187. László szerint:

    Kedves Térképező,

    Köszönöm ismét a válaszát. A célom nyilván az, hogy szépen rendben legyen minden ahogyan az illik.
    Már csak azt nem értem, hogy akkor a tervező akivel most beszéltem miért riogat büntetéssel.
    Ugyanis a leírtak alapján a terv akkor módosítható.
    Amennyiben nagyon elakadnék itt az ügyintézésben tudnék Öntől egy árajánlatot kérni az ügyem megoldására? Ebben az esetben e-mailen vagy telefonon történik a kapcsolatfelvétel?

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      😉
      Talán, a megbízott Tervező a konkrét feladatot látja/ismeri. Válaszaim általános válaszok, csupán a rendelkezésemre álló szűkös infók adnak némi támpontot.
      Természetesen, e-mailben, hisz: ott lehetséges csatolni tervdokumentumot és fényképeket.
      Még mindig és Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, nem sok köze van a térképekhez!

  188. Németh Ágnes szerint:

    Kedves Térképező,

    A térképmásolaton szereplő házrészt szeretnénk lebontani, és újraépíteni. Ugyan akkorára szeretnénk megcsinálni mint a hivatalos okmányon szerepel. Kell ebben az esetben építési engedélyt kérni?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Ha a házrész: lakóház, akkor Egyszerű Bejelentéssel lehet hozzányúlni. Ez au eljárás csupán elnevezésében egyszerű!
      Ha a házrész más funkciójú, akkor Építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Sok esetben ezek előtt még Településképi megjelenést is egyeztetni kell a Főépítésszel.
      Helyi építéshatóságnál tud érdemben tájékozódni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így nem sok köze van a térképekhez! 😉

  189. Ádám Markó szerint:

    Tisztelt Térképező!

    egyszerű bejelentéssel épült a teraszom tetőszerkezete, nem kivitelezővel csináltattam, hanem sajátkezűleg. Az igaz hogy az elkészültség bejelentéséhez kell egy kivitelezői és egy felelős műszaki vezetői nyilatkozat?

    Köszönöm előre is

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ádám!
      Elvileg igen, mert ezek biztosítják a létesítmény „szakszerűségét”. Ha Ön kivitelezte, és szakmailag nem jogosult erre, akkor inkább Felelős Műszaki Vezető általi közreműködésre lett volna szükség.
      Ennek beszerzése eléggé nehézkes lehet… (felelősség vállalása_valamilyen nagyobb összegért?!)…
      Talán, egy másik „alternatíva” lehet, hogy Műszaki Szakértőt keres, aki hivatalosan képes pótolni a hiányzó dokumentumokat.
      Érdemes a helyi Építéshatóságnál érdeklődni, vagy megindítani a Hatósági Bizonyítvány kiadásának a folyamatát, és egyből kiderül, milyen dokumentumokat szükséges beszerezni/pótolni!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti tereket alkot építészként, nincs sok köze a térképekhez!

  190. Kovács Áron szerint:

    Üdvözlöm, régi társasház, tűzfalára néző 130 magas x 120 széles világító ablakot, 160 magas X 120 szélesre cserélnék, tehát lefelé kivennék kb 3-4 téglasort. Ehhez kell bármiféle engedély?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Áron!
      Elképzelhető, hogy Településképi Bejelentést kell tenni.
      A helyi Építéshatóságnál érdemes érdeklődnie, van-e az övezetre egyéb betartandó előírás/szabály.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Kovács Áron szerint:

        Köszonöm a válaszát, igazából ezt az ablakot senki sem látja rajtam
        kívül, belső, téglás, licthofra néz, viszont a több fény miatt fontos lenne a méret növelése… tartó szerepe nincs mivel nem oldalirányba, hanem, lefelé megyek.

  191. Zolt szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Ha valamihez nem kell építési engedély a rendelet szerint. Pl. egy 3×4 m es 2m magas kis kerti szerszámos sufni ami bele fér a paraméterekbe és a beépítettségbe ráadásul az építési helyen belül épülne különállóan semmivel sem egybeépítve. 3m fesztávval téglából. Még a HÉSZ sem tiltja. Ha egy szép tavaszi napon nekifogok gyanútlanul építeni hol fogok megbukni?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zolt!
      Például ott, hogy Településképi Bejelentést elmulasztotta!
      Általános esetben ez bizony bejelentés köteles tevékenység.
      Így lesz esély arra, hogy elkészülte után Hatósági Bizonyítvánnyal igazolhatja valós létét.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így tereket alkot és nincs sok köze a térképekhez! 🙂

  192. Zsolt szerint:

    T. Térképző,

    azt szeretném megkérdezni, hogy kell-e engedély ahhoz, hogy a házunk utcafronti homlokzatán egy kis spájz ablak helyett ajtót építsünk be ? Bár az ablak nem túl széles, remélhetőleg az áthidalót nem kell változtatni és a nyílást csak lefelé szükséges bővíteni.
    További hasonló kérdésem lenne, új, nem a tető-, hanem függőleges síkba helyezett tetőablakok ( „kutyaól” ) beépítésével kapcsolatban. Nem az utcafrontra néznének, hanem oldalra, a telekhatártól bőven 3+ méter távolságban.

    Köszönettel:

    Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Településképi Bejelentéssel a „spájz-ablak” átváltoztatásának törekvése teljesíthető!
      De ez is tervdokumentációt jelent!
      A tetőtéri „kutyaól” kényesebb probléma! Szerintem az már Egyszerű Bejelentés témaköre, mert térfogatnövekedést eredményez.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Zsolt szerint:

        T. Térképző,

        köszönöm a válaszát.
        Jól értem, hogy akkor egy építész tervezővel meg kell terveztetnünk az új utcafronti homlokzati képet és beadni az Építési Hatósághoz, Településképi Bejelentés-ként ? Belső tervek ugye nem kellenek ?
        Ha a másik eset kényesebb, akkor talán nevével ellentétben mégsem olyan Egyszerű (a) Bejelentés. Ahhoz is kell tervdokumentáció ?
        Elnézést, ha nagyon tájékozatlan vagyok, hogy melyik bejelentés mit is jelent pontosan.

        Köszönettel:

        Zsolt

        • a Térképző szerint:

          Kedves Zsolt!
          Egy olyan dokumentációt kell benyújtani, ami megmutatja a jelenlegi állapotot és tervezettet is (fénykép/rajz), magyarázattal: vagyis szöveges (műszaki) leírással, ha valóban egyéb teherhordó szerkezetet érintő beavatkozás nem történik.
          Egyszerű Bejelentés nagyobb ügy. 8 éve (is) írtam róla: https://www.pixplan.hu/uj-lakoepulet-epitesenek-egyszeru-bejelentese/
          De mindenek előtt tájékozódjon a helyi Építéshatóságnál!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Zsolt szerint:

            T. Térképző,

            köszönöm szépen.
            Ebben a témában már csak egy kérdésem lenne, mégpedig a második esethez: jól tudom, hogy ellentétben a „kutyaházzal”, tetősík (pl. Velux) ablak beépítése esetén nem kell engedély, bejelentés, amennyiben az nem jár szarufák, gerendák áthelyezésével ?

            Köszönettel:

            Zsolt

          • a Térképző szerint:

            Kedves Zsolt!
            Mivel homlokzati változás, Településképi Bejelentést valószínűleg szükséges tenni.
            Üdvözlettel:
            a Térképző

  193. Bence szerint:

    Üdvözlöm,
    Olyan kérdésem volna, hogy van egy régi garázs, amit szeretnénk beépíteni lakóépületté, eltűntetni a nagy garázsbeálló kaput, szobákat kialakítani. Szeretnénk bevezetni vizet, csatornát, fűtést és az áramot is korszerűsítenénk.
    Ehhez esetleg van szükség valami engedélyre?
    Köszönöm a válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bence!
      A meglévő tároló épület lakássá akkor válhat, ha az átalakítás során teljesíthetők a lakásra vonatkozó kritériumok, vagyis az OTÉK-ban és a Helyi Építési Szabályzatban foglalt előírások maradéktalanul teljesíthetők!
      Lakóépület létesítése Egyszerű Bejelentéssel történhet, ami csupán elnevezésében egyszerű!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  194. Alfonz szerint:

    Üdvözlöm!
    Ha én egy ÜH-1 besorolású telekre szeretnék egy 100 m3 alatti tároló épületet épiteni, akkor meg van határozva, hogy azt milyen anyagból epithetem engedély nélkül? Lehet akár ytongból is? Fontos, hogy mobil legyen az épület, vagy lehet fix?
    Előre is köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Kedves Alfonz!
      Nincsen meghatározva a szerkezetként használni kívánt építési termék. De megjelenésében a Helyi Építési Szabályzat tehet bizonyos korlátozásokat, homlokzati megjelenésben preferált anyaghasználatot írhat elő.
      Fix lehet, gyakran a mobilt tiltják!
      Még egy dolog: valószínűleg Településképi Bejelentést viszont tennie kell!
      Érdeklődjön a helyi Építéshatóságnál is, mielőtt a projektbe kezd!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  195. Kálmán szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Véleményét szeretném kérni a következő ügyben.
    Adott egy 60-as években épült vályogház (nagyszülői, 50 nm), melyhez a 2000-es években épült egy hivatalos bővítés (45 nm, valójában önálló lakás).
    A régi részt (50 nm-est) szeretnénk lebontani. Az önkormányzatnál azt az információt kaptuk, hogy részleges bontás esetén ezt be sem kell jelenteni. Ezt szeretnénk is elkerülni, mivel utólag létesült egy konyha a bővítés mellé, mely sehol nem szerepel (sajnos csak kivitelezhetetlen tűzfalakkal lenne szabályos, illetve több mint 10 éve épült, de ortofotón szinte láthatatlan, így ennek sikeres bizonyítása kétséges).
    Kérdésem tehát, hogy a régebbi házrész lebontásának bejelentése valóban elkerülhető e, vagy ez a későbbiekben büntetést vonhat maga után?
    Segítségét előre is nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kálmán!
      Ha a helyi Építéshatóság jól ismerve a helyi rendeleteket/szabályokat ezt tanácsolta, tegyen így.
      Ugyanakkor a földhivatali térképmásolaton úgy tudja majd átvezettetni a változást,hogy az Építéshatóságtól Hatósági Bizonyítványt kér, hisz a Földmérő ezzel együtt tudja a átvezetést benyújtani.
      Ez esetben kiderül az utólagos konyha „jelenléte”.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .