Épület vagy építmény?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Minősítés

Folyamatosan érkeznek hozzászólások/kérdések/megkeresések az Építési Engedély nélkül című bejegyzésemhez. Itt találod:

Megjegyzem még: blogomon a bejegyzések dátumát is feltüntetem, így ha egy jogszabály változik, nem feltétlenül az eredeti bejegyzésem korrigálom, inkább teszek egy újat, ha időm engedi, vagy égetően aktuálissá válik a korrekció… vagy a dátumból látod, esetleg nem friss a bejegyzés!


Olvasói kérdésként érkezett a hétvégén:

” 6 m2 alapterületű (gerincmagassága 2,40 m), MŰANYAGBÓL készült (házilagosan kell összeszerelni) szerszám-tároló épületnek vagy építménynek nevezhető – e? Barkácsboltban vásároltuk…

Az a furcsa, hogy az építész-biblia, az OTÉK fogalomtára nem is veszkődik ezzel a két fogalommal…

Szerencsénkre az Étv., igen! Vagyis a 1997. évi LXXVIII. törvény, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szól, így definiálja ezeket, fogalommeghatározásként:

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”

Tovább olvassuk a törvényt:

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

Kimásolom még ide:

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

A fentiekből következik, hogy az építmény megjelölés egy gyűjtőfogalom.

Biztonság kedvéért, szögezzük le azt is:

Építési tevékenység:építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.”

Építmény elemezgetéséhez megemlítem még és ízlelgessük a helyhez kötöttség (stabil/nem mozgó/rögzített) fogalmat is!

Illetve a műszaki alkotást is, ami ugye nem megtermett a földben/földön, hanem mesterséges anyagok felhasználásával létesülő, emberi kéz által létrehozott/összeszerelt alkotás.

Válaszom:

Egyrészről: a vásárolt szerszámtároló építmény, mert az építmény, állagának sérelme nélkül, bármikor le/szétszerelhető, eltávolítható, áthelyezhető és másutt ismét üzembe helyezhető…, ez esetben ugye nem feltétlenül a helyhez kötöttség, hanem inkább az építtetői szándék a fontosabb tényező az adott létesítmény megítélésében!, így kerti építményként definiálom.

Másrészről, ez utóbbi kijelentésemet erősítve feltételezem, az ingatlan beépített, ahol van egy lakás céljára szolgáló főépítmény (főépület=lakóépület), ami a Kérdező otthona is egyben!

Viszont! tovább kutakodni is érdemes, mert a helyi HÉSZ és településre vonatkozó egyéb építéssel kapcsolatos rendelet(ek) olyan fogalma(ka)t is meghatározhat(nak), amelye(ke)t sem az OTÉK, sem az Étv. nem tárgyal! 🙂

Mindenek előtt tájékozódj! 😉 bármilyen, építéssel kapcsolatos ügybe kezdenél!

10 hozzászólásto Épület vagy építmény?

  1. Gyorke szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Ikerház előkertjébe szeretnék venni egy házilag is összeszerelhető “télikertet”. Vagyis az előkertben a garázs ( ez a ház elején van, e mellett van az előkert) falához rögzíteném hozzá. Üvegből és acél oszlopokból áll, zárt üveg felül is. Az előkert nincs fizikailag elválasztva a szomszéd előkertjétől, a 2 garázs között van a 2 előkert. Kérdezném hogy ilyet rakjátok e az előkertbe? 2.8x5x4 m. Ha esetleg rakhatok, szomszéd beleegyezése ke-e? Engedélyeztetni kell e? Köszönöm előre is.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gyorke!
      Az OTÉK így fogalmaz: Az előírt legkisebb előkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat. Az előkert előírt legkisebb méretén belül (5 m) nem lehet:
      – növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház).
      Ön úgy fogalmaz, az előkertben állnak a garázsok!? Ezért a helyi előírásokat érdemes felkutatnia (HÉSZ) !
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!

  2. DS szerint:

    Üdvözletem!
    Az autóbeállóra (lemeztető 4 oszloppal) vonatkozik a 3m-es tűztávolság? (mérete kb6mx3,6m alapterület)
    Lehet-e előkertben, kapun belül közvetlenül?

    Köszönettel:
    D.S.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Az előkertbe/oldalkertbe nem szabad építeni… az amúgy az “Építési engedély nélkül” – létesíthető építményt sem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  3. DS szerint:

    Üdvözletem!
    A pergola építmény, vagy sem? Lehet elő vagy oldalkertben? Van a tetejére vonatkozó exakt meghatározás, hogy hány százaléka lehet fedett a tető felületének? Befoglaló méretére van valamilyen meghatározás?

    Köszönettel:
    D.S.

    • a Térképző szerint:

      Üdvözlöm DS!
      Elő és oldalkertbe nem telepíthető építmény.
      A Pergola státusza mai napig vitatott kérdéskör. A település HÉSZ-e esetleg kitérhet rá. Általában beleszámítjuk a beépítettségbe “fedetlen” állapotában is!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  4. Detre Nárcisz szerint:

    Tisztelt Térképzö!
    A szomszédos telken az oldalkertben épült egy 30m² alapterületü, bebetonozott lábakon álló, fedett autóbeálló. Jeleztük az illetékes épitésügyi hivatal felé, hogy ez szerintünk szabálytalan és korlátozza a mi telkünk beépíthetöségét, mert a közös telekhatár mentén húzodik. A hatóság azt a döntést hozta, hogyha nem gépjármü áll alatta, akkor kerti mütárgy és így nem vonatkozik rá az az elöírás, hogy oldalkertben nem állhat illetve a szomszéd telek beépíthetöségét sem csökkenti. Szerintünk ez teljesen abszurd, hogy egy építmény annak függvényében szabályos vagy szabálytalan, hogy mi áll alatta. Ön ezt hogy látja? Köszönettel D.N.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Nárcisz!
      Az OTÉK kimondja az elő- és oldalkertben nem létesülhet építmény!
      Kerti műtárgy? Érdekes meghatározás, mert a MŰTÁRGY fogalma: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz…(akkor ez : út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotás?)
      “Futnék” még egy kört, ha a szomszédos beépítés, valóban gátolja a saját építési céljaimat!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  5. Szalai-Varga Sára szerint:

    Kedves Térképző,

    A telkünkön szeretnénk egy tárolót (kerti építményt) építeni. A lakóépület mellett lenne elhelyezve, több, mint 1 méterre a szomszéd és köztünk lévő kerítéstől. Ha jól látom, akkor eszerint a rendelkezés szerint ez szabályos:

    Nem kell építési engedély:
    Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.

    Amennyiben ennek teljesen megfelel a kerti építményünk (tetővel, oldalfalakkal, hogy ki tudjam telelteni a növényeket, fűnyírót tároljak benne, stb), úgy az szabályos?
    Köszönöm a választ előre is.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sára!
      Építési helyen belül kell/lehet elhelyezni az építményt, az esetben, ha nem emberi tartózkodásra szolgál és mérete nem haladja meg a 100 m³ térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot, lapostető eseten a 3,50 m homlokzatmagasságot.
      Építési hely értelmezésére/meghatározására talál információt a honlapomon, illetve érdemes a területre vonatkozó HÉSZ-t és a Település Arculati Kézikönyvét is tanulmányozni a telepítést illetően!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .