Épület vagy építmény?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Minősítés

Folyamatosan érkeznek hozzászólások/kérdések/megkeresések az Építési Engedély nélkül című bejegyzésemhez. Itt találod:

Megjegyzem még: blogomon a bejegyzések dátumát is feltüntetem, így ha egy jogszabály változik, nem feltétlenül az eredeti bejegyzésem korrigálom, inkább teszek egy újat, ha időm engedi, vagy égetően aktuálissá válik a korrekció… vagy a dátumból látod, esetleg nem friss a bejegyzés!


Olvasói kérdésként érkezett a hétvégén:

” 6 m2 alapterületű (gerincmagassága 2,40 m), MŰANYAGBÓL készült (házilagosan kell összeszerelni) szerszám-tároló épületnek vagy építménynek nevezhető – e? Barkácsboltban vásároltuk…

Az a furcsa, hogy az építész-biblia, az OTÉK fogalomtára nem is veszkődik ezzel a két fogalommal…

Szerencsénkre az Étv., igen! Vagyis a 1997. évi LXXVIII. törvény, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szól, így definiálja ezeket, fogalommeghatározásként:

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”

Tovább olvassuk a törvényt:

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

Kimásolom még ide:

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

A fentiekből következik, hogy az építmény megjelölés egy gyűjtőfogalom.

Biztonság kedvéért, szögezzük le azt is:

Építési tevékenység:építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.”

Építmény elemezgetéséhez megemlítem még és ízlelgessük a helyhez kötöttség (stabil/nem mozgó/rögzített) fogalmat is!

Illetve a műszaki alkotást is, ami ugye nem megtermett a földben/földön, hanem mesterséges anyagok felhasználásával létesülő, emberi kéz által létrehozott/összeszerelt alkotás.

Válaszom:

Egyrészről: a vásárolt szerszámtároló építmény, mert az építmény, állagának sérelme nélkül, bármikor le/szétszerelhető, eltávolítható, áthelyezhető és másutt ismét üzembe helyezhető…, ez esetben ugye nem feltétlenül a helyhez kötöttség, hanem inkább az építtetői szándék a fontosabb tényező az adott létesítmény megítélésében!, így kerti építményként definiálom.

Másrészről, ez utóbbi kijelentésemet erősítve feltételezem, az ingatlan beépített, ahol van egy lakás céljára szolgáló főépítmény (főépület=lakóépület), ami a Kérdező otthona is egyben!

Viszont! tovább kutakodni is érdemes, mert a helyi HÉSZ és településre vonatkozó egyéb építéssel kapcsolatos rendelet(ek) olyan fogalma(ka)t is meghatározhat(nak), amelye(ke)t sem az OTÉK, sem az Étv. nem tárgyal! 🙂

Mindenek előtt tájékozódj! 😉 bármilyen, építéssel kapcsolatos ügybe kezdenél!

67 hozzászólásto Épület vagy építmény?

  1. Gyorke szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Ikerház előkertjébe szeretnék venni egy házilag is összeszerelhető „télikertet”. Vagyis az előkertben a garázs ( ez a ház elején van, e mellett van az előkert) falához rögzíteném hozzá. Üvegből és acél oszlopokból áll, zárt üveg felül is. Az előkert nincs fizikailag elválasztva a szomszéd előkertjétől, a 2 garázs között van a 2 előkert. Kérdezném hogy ilyet rakjátok e az előkertbe? 2.8x5x4 m. Ha esetleg rakhatok, szomszéd beleegyezése ke-e? Engedélyeztetni kell e? Köszönöm előre is.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Gyorke!
      Az OTÉK így fogalmaz: Az előírt legkisebb előkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat. Az előkert előírt legkisebb méretén belül (5 m) nem lehet:
      – növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház).
      Ön úgy fogalmaz, az előkertben állnak a garázsok!? Ezért a helyi előírásokat érdemes felkutatnia (HÉSZ) !
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik!

  2. DS szerint:

    Üdvözletem!
    Az autóbeállóra (lemeztető 4 oszloppal) vonatkozik a 3m-es tűztávolság? (mérete kb6mx3,6m alapterület)
    Lehet-e előkertben, kapun belül közvetlenül?

    Köszönettel:
    D.S.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Az előkertbe/oldalkertbe nem szabad építeni… az amúgy az „Építési engedély nélkül” – létesíthető építményt sem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  3. DS szerint:

    Üdvözletem!
    A pergola építmény, vagy sem? Lehet elő vagy oldalkertben? Van a tetejére vonatkozó exakt meghatározás, hogy hány százaléka lehet fedett a tető felületének? Befoglaló méretére van valamilyen meghatározás?

    Köszönettel:
    D.S.

    • a Térképző szerint:

      Üdvözlöm DS!
      Elő és oldalkertbe nem telepíthető építmény.
      A Pergola státusza mai napig vitatott kérdéskör. A település HÉSZ-e esetleg kitérhet rá. Általában beleszámítjuk a beépítettségbe „fedetlen” állapotában is!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  4. Detre Nárcisz szerint:

    Tisztelt Térképzö!
    A szomszédos telken az oldalkertben épült egy 30m² alapterületü, bebetonozott lábakon álló, fedett autóbeálló. Jeleztük az illetékes épitésügyi hivatal felé, hogy ez szerintünk szabálytalan és korlátozza a mi telkünk beépíthetöségét, mert a közös telekhatár mentén húzodik. A hatóság azt a döntést hozta, hogyha nem gépjármü áll alatta, akkor kerti mütárgy és így nem vonatkozik rá az az elöírás, hogy oldalkertben nem állhat illetve a szomszéd telek beépíthetöségét sem csökkenti. Szerintünk ez teljesen abszurd, hogy egy építmény annak függvényében szabályos vagy szabálytalan, hogy mi áll alatta. Ön ezt hogy látja? Köszönettel D.N.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Nárcisz!
      Az OTÉK kimondja az elő- és oldalkertben nem létesülhet építmény!
      Kerti műtárgy? Érdekes meghatározás, mert a MŰTÁRGY fogalma: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz…(akkor ez : út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotás?)
      „Futnék” még egy kört, ha a szomszédos beépítés, valóban gátolja a saját építési céljaimat!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  5. Szalai-Varga Sára szerint:

    Kedves Térképző,

    A telkünkön szeretnénk egy tárolót (kerti építményt) építeni. A lakóépület mellett lenne elhelyezve, több, mint 1 méterre a szomszéd és köztünk lévő kerítéstől. Ha jól látom, akkor eszerint a rendelkezés szerint ez szabályos:

    Nem kell építési engedély:
    Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.

    Amennyiben ennek teljesen megfelel a kerti építményünk (tetővel, oldalfalakkal, hogy ki tudjam telelteni a növényeket, fűnyírót tároljak benne, stb), úgy az szabályos?
    Köszönöm a választ előre is.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sára!
      Építési helyen belül kell/lehet elhelyezni az építményt, az esetben, ha nem emberi tartózkodásra szolgál és mérete nem haladja meg a 100 m³ térfogatot és 4,50 m gerincmagasságot, lapostető eseten a 3,50 m homlokzatmagasságot.
      Építési hely értelmezésére/meghatározására talál információt a honlapomon, illetve érdemes a területre vonatkozó HÉSZ-t és a Település Arculati Kézikönyvét is tanulmányozni a telepítést illetően!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  6. Kovács Mónika szerint:

    Üdvözlöm! Főépület fogalmába beletartozik a pince mely lakáson kívüli önálló bejárattal rendelkezik? Lakasbiztosítás miatt érdeklődöm. Köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mónika!
      Ha az említett pince szerkezetileg is független a lakástól, akkor nem része a főépítménynek.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  7. Fekete Zoltán szerint:

    Tisztelt Térképező!
    A kertemben egy szabadon álló téglából épített kemence, és kerti grill milyen besorolású építmény? Tető nem fedi, a szabadban van. Engedély köteles?
    Köszönöm válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Fekete Úr!
      Az Ön által felsoroltak kerti építmények, amik kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgyak körébe tartoznak.
      Általános esetben létesítésükhöz nem szükséges építési engedély.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, vagyis tereket alkot, így nincs sok köze a térképekhez!

  8. Szilágyi László szerint:

    Jó estét!A kérdésem csak annyi lenne.Van egy művelés alól kivett zárt kertem.Amin jelenleg építek egy gazdasági épületet ami a 3% -os beépíthetőséget kitölti.Mi a teendő ha van még a telken más épület is/fatároló szivattyú ház/Szemlét írtak ki így gondolom probléma lessz.Ezt muszály elbontanom?Vagy elég ha a tetőt leszedem róla?Mivel úgy nem fedi semmi.Ha jól tudom nincs teteje nem számít beépített területnek.Köszönöm válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Szép napot József!
      A beépítettségbe bizony a felszínen található építmények is beleszámítanak.
      Ön azt gondolja, hogy ha egy építmény tetőszerkezetét/fedését elbontja, azt helyszíni szemlén Résztvevők majd nem látják/nem veszik észre…?!
      Majd távozásuk után visszaépíti? És amikor a Földhivatalnál az új építmény sorsát kívánja majd rendezni: épületfeltüntetési vázrajzzal, ehhez Hatósági Bizonyítványt kell kérnie, ekkor a többi építménnyel ismételten majd ezt teszi?
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  9. Szabó Péter szerint:

    Tisztelt Térképező! Uj ház építése előtt állok, és olyan problémába ütköztem, hogy az LKe-2es besorolàsu telken nem engedik az élőkért létesítését.Az illeszkedés terve alapján történő építkezésre hivatkozva. Az utcában a házak 40%-nak van előkertje a többi utcafronti. Semmi kép nem szeretném a házat utca frontra helyezni! Van esetleg erre valami megoldás, jogszabály amire hivatkozhatnék? Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Péter!
      Egy új építésnél a település(rész) aktuális Helyi Építési Szabályzata érvényes.
      Ha abban nem engedélyezett az előkert, akkor ott az nem létesíthető.
      Építészeti megoldás lehet, ha az utcafronti határvonalra, ha egyáltalán a tájolás, utcaképi megjelenés engedi, másodlagos használatú helyiségek telepítése…, vagy az alaprajz geometriájával történő „játék”, ami pl. L-alak…stb…
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez! 😉

  10. Molnár Péter szerint:

    Üdvözlöm.

    Garázst szeretnék telepíteni előkertbe, mert a telek hátsó, egyébként is beépíthető része tele van gyümölcsfával. Van esély arra, hogy valamilyen úton-módon ezt meg tudom oldani? Nem vágnék ki ezzel a céllal 4-5 gyümölcsfát.

    Üdv, Péter

    • a Térképző szerint:

      Kedves Péter!
      Az előkert nem beépíthető!
      Az előírt legkisebb előkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  11. Várai Tamás szerint:

    Üdvözlöm,

    Két éve az oldalkertben 1 m-re a telekhatártól építettünk beton alapra rögzített 6×6 m-es lemezgarázst (100 m3 alatti).
    Még a munkálatok megkezdése előtt kértünk szakvéleményt a helyi építési hatóságtól, ahol jelezték, hogy oldalkertben (adott területen 6 m) nem telepíthető, viszont magánvéleményként megjegyezte, hogy ha a szomszédott nem zavarja, akkor ők nem fognak vizsgálódni. A szomszédtól még a munkálatok megkezdése előtt írásos hozzájáruló nyilatkozatot kaptunk a telepítésre.
    Két év után a főépület bővítésének szemlézésekor (hatósági bizonyítvány kiállítása céljából) az építési hatóság képviselője szóban jelezte, hogy nem igazán van jó helyen az a garázs.
    A főépületre a bizonyítványt megkaptuk, viszont most kaptunk egy végzést az építmények szabályosságára vonatkozó vizsgálatról.

    Kérdésem, hogy a szomszéd beleegyező nyilatkozata (jelezte, hogy ha szükséges a szemlén is lenyilatkozza ugyanezt) elegendő-e az építmény fennmaradásához?

    Köszönöm előre is a válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!
      Hm…az Ügyintéző most biztosan nem nyilatkozna arról, hogy anno Önnek ezt javasolta… 🙁 Gondolom OH beépítés van, ezért 6,0 m az oldalkert.
      A Szomszéd írásos nyilatkozata nem jelent megoldást/biztonságot, hisz bármikor történhet tulajdonosváltás…! A HÉSZ-t/OTÉK-ot be kell tartani.
      Ha már vizsgálják a garázs létét, valószínűleg engedik az építési helyen belül történő áthelyezését, ha az egyéb építési mutatók is lehetővé teszik ezt.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  12. Csabai István szerint:

    Kedves Péter,

    A 2022.05.25 05h38-kor irt válasza alapján az „ÉS” kapcsolat miatt mind a bővítés utáni 100 m3-t mind a 4,5 m magasságot meg kell hogy haladja a bővítménnyel növelt épület hogy engedély köteles legyen.
    Jól értem?

    Köszönöm a válaszát.
    Üdv

    • a Térképző szerint:

      Kedves István!
      Önálló építmény vonatkozásában írtam bejegyzésem, ami nem emberi tartózkodásra szolgál.
      Ha már Ön rendelkezik egy ilyennel, akkor az a megadott értékek mentén bővíthető építési engedély nélkül, azonban lehetséges a telepítés Településképi Bejelentést igényel. Ezt a Település helyi rendeleteiből tudja kimazsolázni.
      Üdvözlettel:
      Szabó Ibolya, a Térképző, aki nem Péter! 😉

  13. Kalocsai Kitti szerint:

    Kedves Ibolya!
    Terasz nélkül elkészült a lakóházunk. A hatóság és a földmérő is volt kint a napokban. A hatósági engedélyre és a térképen való feltüntetésre még heteket kell várni. Elkezdhetem a terasz építését a dokumentumok megérkezése előtt? Meglévő építménynek számít? A jogszabályok Július 1-től változnak ezt nem várnám meg.
    Üdvözlettel:
    Kalocsai Kitti

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kitti!
      Terasz: szerepel az eredeti terven? Milyen ez a készülő/épülő terasz, az épület mellett helyezkedik el, a talajon fekszik, a környező terepszinthez képest nem magasabb a járószintje, mint 1 m? Vagy tetőterasz?
      Lesz fedése? … sok ismeretlenes így a kérdéskör…
      Milyen/melyik jogszabály változást vizionálja Ön nehézségként?
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Kalocsai Kitti szerint:

        Kedves Ibolya!
        A terasz nem szerepel az eredeti terven. Az épület mellé épített beton pilléreken álló fa szerkezetes terasz wpc burkolattal, 30cm magas. Nem lesz oldala vagy tető felette. A hatósági bizonyítványt kiállító állítása szerint meg kell várnom még felkerül az épület a térképre. Ezt is szabályozó rendelet Július 1-el változik.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Kitti!
          Ha a vizionált terasz járószintje a környező terepszinthez képest nem magasabb mint 1,0 m, és nem kerül rá semmilyen tető/fedés, akkor nem számít bele a beépítettségbe.
          Ugyanakkor a zöldfelületből kivonandó! Tehát ennek is meg kell még felelnie. A földhivatali térképmásolaton egy talajon fekvő terasz sosem szerepel.
          „A hatósági bizonyítványt kiállító állítása szerint meg kell várnom még felkerül az épület a térképre. Ezt is szabályozó rendelet Július 1-el változik.”- ezt nem tudom értelmezni…, mi változik, ami befolyásolja egy talajon fekvő terasz meglétét/készítését…?!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  14. Sándor szerint:

    Tisztelt Térképző! Kedves Ibolya!

    Előkertbe építettünk egy – a termék megnevezése szerint – összeszerelhető gépkocsibeállót. Ez fogalmilag természetesen egy építmény, ugyanakkor úgy gondolom nincs egyértelmű jogalkalnazói álláspont abban, hogy ez a konkrét építmény épületként vagy műtárgy ként értékelendő. Ennek a tárolónak ugyanis csak két oszlopon álló lába illetőleg ahhoz kapcsolódóan tető része van, tehát két lábbal áll, egyebekben minden irányba nyitott, az épület fogalmában meghatározottak szerint teret valójában nem zár körül. A korábban Ön által is írt műtárgy fogalom példálózó definiálásánál szerepel pl az ömlesztett anyag tárolására szolgáló alkotás… Megköszönöm ha megosztja álláspontját azzal kapcsolatosan, hogy a két lábon álló, nyitott, teret nem záró tároló értékelhető-e műtárgyként?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Sándor!
      Mivel használati funkcióját tekintve ez az építmény gépkocsi tárolására szolgál, így a Műtárgy meghatározást nem tartom elfogadhatónak, mert a műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, mint például: út, híd, torony, távközlés/műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas (valamilyen vezetékrendszer) műszaki alkotások… Ezt tároló építményként definiálnám inkább.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  15. Hatvani László szerint:

    Kedves Ibolya!

    A Balaton felvidéken, konkrétan Lesencefaluban vettem egy zártkertet, ami a művelésből kivont és van rajta a helyszínrajzon egy gazdasági épület. Ezzel nincs gond, de van rajta egy 90%-ban földben levő pince is , amely nincs feltüntetve a papírokon. Ezt felújíthatom-e továbbra is pince/bortárolás, készítés céljára?
    Ha erre válaszolt, akkor alternatív kérdés: emberi tartózkodás/nyaraló céljára is felújíthatom-e?

    Nagyon szépen köszönöm megtisztelő válaszát.
    Üdvözlettel:

    H L

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      Hivatalosan a Földhivatali Térképmásolaton a felszín alatti pince felszíni lejáratát szükséges ábrázolni.
      Ha a „pince” a csatlakozó terepszinthez képest 1 m magasságig „felér”, akkor viszont teljes kontúrjával szükséges azt ábrázolni. Nem tudom mit jelent a 90 %- ez esetben! 😉
      Hogy Ön hogyan hasznosítja?!…hm…áram, vízvétel, szennyvíz…mindez megoldott?!
      Üdvözlettel:
      Szabó Ibolya, a Térképző

  16. Sipos Balázs szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Azt több helyen olvastam, hogy oldalkertbe nem szabad építményt építeni. A kérdésem az lenne, hogy ha pl. egy 50m hosszú telkem van, akkor az oldalkert a teljes telekhosszban „végigfut”, vagy csak a főépület mellett értendő? Úgy is kérdezhetném, hogy ha egy garázst szereték építeni az oldalsó telekhatár mellé, akkor az csak a főépület mellett tilos, vagy a kert hátsó részében is?

    Köszönettel:
    Sipos Balázs

    • a Térképző szerint:

      Kedves Balázs!
      Igen, teljes telekingatlan területére vonatkozik az oldalkert is. Vagyis építési helyen belül szabad építményt elhelyezni.
      „Az építési hely: az építési teleknek azon része, ami az
      – elő-,
      – oldal- és
      – hátsókerti
      építési határvonalak által körülhatárolt területrész. E területrészen belül -a védőtávolságok megtartásával- , az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig, az épület(ek) elhelyezhető(k).”
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Pencsiko szerint:

        Üdv! Az áll fent hogy épület az építési helyen elhelyezhető. Az épület defínició szerint oldalról is zárt. A talajszinten lévő terasz épületnek számít? Attól hogy a ház mellett van és keményburkolata van (térkő) már terasznak tekinthető?

        • a Térképző szerint:

          Kedves Pencsiko!
          Talajszinti terasz nem épület.
          Ha „kemény burkolata van (térkő)” már terasznak tekinthető!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

    • B I szerint:

      Tisztelt térképző! Osztatlan közös ingatlanban fele arányban vagyok tulajdonos 391 m2 telken kaphatok-e építési engedélyt 156,4 beépíthetőség mellett.Ha a szomszédom bevallása szerint 80m2-t már beépített.Az épületnek közös épületrésze és területrésze nincs.Saját vill.gáz,víz mindkét épületben.Az épületek külön-külön a csatornahálózatra kötve.Mindkét épület utcai. Közös megegyezéssel kerítéssel elválasztott.Használati megosztási szerződéssel rendelkezünk.Az építési igényem 17,5m2 Válaszát köszönöm.

      • a Térképző szerint:

        Kedves Balázs!
        Ha az ingatlanra vonatkozó beépítettség mértékét a bővítéssel létrejött/megnövekedett beépítettség nem lépi túl, akkor a bővítés lehetséges. Persze, minden más, az adott övezetre vonatkozó beépítési mutatónak a meglétét is igazolni kell majd a tervdokumentációban. A használati megosztás ellenére, a Tulajdonostárs írásos beleegyezése is kell a művelethez.
        Üdvözlettel:
        a Térképző

  17. Vargha Anita szerint:

    Tisztelt Térképző!

    A házfelújítás/átalakítás után, utólag szeretnék egy teraszt építeni a ház utca felőli oldalához (beton, kb. 50 cm magas, nem lenne oldala és teteje sem). A terasz belelógna az ún. előkertbe. A ház fala és a kerítés között most pontosan 5 m van. A helyi HÉSZ szerint az előkert 5 m. Az előkert így lecsökkenne kb. 3 m-re. Megépíthető-e ez a betonos terasz? Illetve van-e jelentősége, ha a terasz nem betonos, hanem fém lábakon álló, wpc bevonatú lenne? Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Anita!
      Az OTÉK szerint sem létesíthető terasz az előkertben, ami ott is 5,0 m-t jelent, mint ahogy Ön is idézi a helyi HÉSZ-t.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  18. L. János szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy telken található egy présház mely a szomszédos kerítéstől kb. 2 méterre helyezkedik el. Lehetséges-e a présház és eme kerítés közé a pésházhoz (szinte) az épület teljes hosszában rögzített előtetőt készíteni majd annak az alját letérkövezni ? Az előtető tartószlopai így 20-40 cm-re lennének a szomszéd kerítésétől.
    Előre is köszönöm válaszát.

    • a Térképző szerint:

      Kedves János!
      A meglévő présház építési engedély beszerzésével bővíthető akkor, ha az övezeti mutatókba belefér a megnövelt beépítettség, és eleve oldalhatáron álló a beépítés jellege!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  19. Karpati Erika szerint:

    Kedves Terkepzo!
    Kerdezni szeretnek ,kulteruleti uh 1 ovezetben 10% beepithetosegnel udulő hazat epitettunk a 10% os beepithetoseggel , a hazat elfogadtak az epitesi hatosagnal , de a telek hatuljaban levo lemez tarolo epitmenyt ,szerszamos kamrat,3×3 meteres, 24m 3 , 2m csucsmagassagu es oldal falai 1,5 m magasak ezt tulépitesnek definialtak es bontasra iteltek, Szeretnem kerdezni jogos e ,mivel ez nem epulet ez szerszamtarolo emberi tartozkodasra nem alkalmas viszont igy ellehetetlenitik,hogy akar egy biciklit vagy funyirot kulteruleten valahova elzarjak ,Tenyleg kulterulet es sufnik vannak korulottunk, csak nekunk van jogeros epitesi engedelyunk, Koszonettel Erika

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erika!
      A beépítettségbe a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bruttó alapterületét is szükséges beleszámítani. Ez a nagyságú/kubatúrájú építmény bár építési engedély nélkül létesíthető, de csakis akkor, ha az övezeti mutatókba belefér!
      Ha a 10 % beépítettséget az üdülő épület már „kimeríti”, akkor az említett tárolóként funkcionáló melléképítmény bontandó.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  20. Varga Istvánné szerint:

    Kedves Ibolya! Egy, a meglevő lakóház falához rakott, 8×3 m alapterületű télikerthez kell-e építési engedély, tervek, műszaki ellenőr? A függőleges falak fakeretes, üvegezett fix nyílászárókból, a teteje üveglapokból készülne, az üveglapok a fix nyílászárók tetejére és a ház falára szerelt tartóra kerülnének.

    Köszönöm szépen! Varga Istvánné

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ilona!
      Ha ez új épületrész a lakóépületből elérhető, azaz onnan (is) nyílik, akkor lakóépület bővítése történik, ez Egyszerű Bejelentéssel valósulhat meg.
      Ha a lakóépülethez csatlakozik, de csupán kívülről közelíthető meg, akkor toldaléképítésnek minősül, Építzési engedéllyel valósítható meg.
      Mindkét esetben tervek szükségesek!
      Üdvözlettel:
      a Tárképző

  21. Milovecz Józsefné szerint:

    Kedves Térképező! szeretném megkérdezni, hogy a hétvégi házam teraszán fémlábakon álló, súllyal rögzített 9 négyzetméteres kerti pavilon építménynek minősül -e?
    Válaszát várom , és köszönöm.
    Tísztetlettel:
    Milovecz józsefné

    • a Térképző szerint:

      Kedves Milovecz Józsefné!
      Igen, építmény.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így tereket alkot és nincs sok köze a térképekhez! 🙂

  22. Szabó Ádám szerint:

    Kedves Térképző!
    Megörököltem egy házat, aminek alagsorában működési engedéllyel rendelkező autószerelő műhely működik. Földszintjén lakás, tetőterében kb 30 éve engedély nélkül történt tetőtér beépítés van. Az oldalkertben 15 éve egy engedély nélkül épült műhely helyiség van. A helyi szabályozás 1 önálló rendeltetést enged a telek méretének függvényében. De ha jól értelmezem jelenleg is 2 van. Mire kell számítani, ha szeretném a tetőtér beépítést hivatalossá tenni? Pl az oldalkertbe épült műhely részt el kell bontani? Vizsgálják, hogy hány rendeltetés van? Bevonhatnak ezért működési engedélyt?
    Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel: Szabó Ádám

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ádám!
      Konkrét adatok ismerete nélkül, általánosságban úgy gondolom, hogy a tetőtér 30 éve történt beépítését bejelenteni nincs hova…, úgy értem, ha esetleg a bruttó szintterületi mutató szerint nem felel meg a beépítés, vagy az épület/építmény-magassággal van bibi, az nem korrigálható, hisz valószínűleg 30 évvel ezelőtt teljesen más szabályok voltak érvényben…
      Ugyanígy, a működési engedély birtokában üzemelő (szolgáltató)egység is egy kialakult állapot, aminek korábban hivatalos engedélyeket szereztek be működéséhez, az akkor érvényben lévő szabályozás szerint, gondolom.
      Ha a teljes ingatlanhoz Ön „hozzányúl” átalakítási/bővítési szándékkal, onnan keletkezik valódi „építési” ügy. Ugyanez vonatkozik az oldalkertben lévő építményre is, bár ha a földhivatali térképen nem szerepel, akkor az jogilag nem létezik…, erre valószínűleg fennmaradási engedélyt sem kapna!, így bármikor érkezhet felszólítás annak ‘szabályossá tétel’-ére, vagy bontására.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Szabó Ádám szerint:

        Kedves Térképző!
        Köszönöm a kimerítő válaszát. Elvileg a ház megfelel az előírásoknak, csak az oldalkerti építmény nem. Az nem világos számomra, hogy amennyiben például szeretnék a padlásfeljáró meredekségű belső lépcső helyett egy kényelmeset csinálni, és ehhez födémet áttörni, akkor ebből keletkezik-e „építési ügy”. Persze kell majd statikus, csak nem világos, hogy a tetőt és homlokzatot nem változtató beavatkozást hivatalos útra kell-e vinni, vagy nem. Az sem tiszta, hogy a 30 éve megnövekedett alapterületet be kell-e valahová jegyeztetni, hogy pl eladás esetén ez ne jelentsen problémát és a tényleges négyzetméterekkel tudjam eladni.
        Tisztelettel:
        Szabó Ádám

        • a Térképző szerint:

          Kedves Ádám!
          Tartószerkezeti beavatkozás építési engedéllyel valósulhat meg.
          A Földhivatal nem tartja nyilván az épületegyüttes szintszámát, bruttó (szint)területét sem!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  23. Pintér Tibor szerint:

    Tisztelt Cím!
    A szomszéd garázst épített a telekhatár mellé és hosszú időn keresztül nem tett fel csatornát! Szóltam neki, hogy csináljon valamit a víz elvezetésére mert alámossa a kerítés alapját nálunk! Most amikor beigazolódott, hogy aláázott a kerítés most a szomszéd felesége szólt, hogy dől ki a kerítés. A kerítés egy nem túl mély betonalapon vasoszlopokhoz erősített drót kerítés. Kérdésem az lenne, hogy van – e és mennyi védőtávolság a telekhatár mellett, köteles e gondoskodni a szomszéd, hogy a megóvja a már meglévő építmény állagát? A kerítés máshol nem dőlt ki, tehát nem az elhasználódás következtében került ilyen állapotba! Köszönöm a segítséget. Tisztelettel:
    Pintér Tibor

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tibor!
      Telekhatártól számított „védőtávolság”-ot az övezeti mutatók határozzák meg. Oldalkert esetén ez általános esetben, vagyis szabadonálló beépítés esetén: 3,0 m.
      Oldalhatáros beépítés esetén lehet 0! m is akár, de ez esetben is az építményen keletkező csapadékvizet az építmény saját telkén kell „kezelni”!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  24. Róbert szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Az iránt érdeklődöm, hogy ha egy meglévő, földszintes-nyeregtetős, beépítetlen tetőtérrel rendelkező épületből a hátsókert felé kinyúlik egy szintén földszintes, de lapostetős épületrész, és a lapostetős rész tetejére engedély nélkül kerül egy fa oszlopokon (kb. 2,20 m magasak az oszlopok) álló magastető, mert a lapostető beázik, és a lapostetős részt nem építjük be akkor azzal szabálytalanságot követünk-e el? Valamint azt, hogy ilyenkor az épületmagasságba és a homlokzatmagasságba beleszámít-e a lapostető feletti, lábakon álló tetős rész is, ami ugye „lukas”, hiszen csak fa oszlopokon áll.

    Válaszát előre is köszönöm:
    Róbert

    • a Térképző szerint:

      Kedves Róbert!
      Igen! beleszámít! hisz fedett épületrész jön létre! ami térfogatnövekmény is egyben.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  25. Mikó Ágnes szerint:

    Tisztelt Térképező!

    A homlokzatmagassággal kapcsolatban lenne kérdésem. Amennyiben az emeleti alapterülete nagyobb, mint a földszinti, akkor a homlokzatmagasságba beszámít a az emeleti „kinyúló” rész alatti felület?
    Válaszát előre is köszönöm:

    Ágnes

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ágnes!
      Homlokzatmagasságnál függőleges/ferde homlokzati felület vetületével számolunk, a beépítettség vonalán.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki tereket képez, így nincs sok köze a térképhez!

  26. Márton szerint:

    Kedves Térképző!

    Oldalkertben létesítenék fa szerkezetű, földhöz nem rögzített, lábakon álló tyúkólat (~1,5m3). Kérdésem, hogy ez építménynek számít-e, és lehet-e az oldalkertben elhelyezni?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Márton

  27. Bernadett szerint:

    Kedves Térképző!

    Oldalkertben áll egy filagória. A tartószerkezet (2 db fal merőlegesen és tartóoszlop) már több, mint 10 éve megépült, tető 9 éve került rá. Kaptunk hatósági ellenőrzést (ezért hála és köszönet a „jószomszédnak”) és el akarják velünk bontatni. Ha több, mint 10 éve ott lenne, akkor nem is vizsgálnák az épületet.

    Az Étv szerint Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
    A törvény szerint nem több, mint 10 éve áll ott az épület? Mindenképp el kell bontanunk? Egyébként az ingatlan már úgy vettük, hogy ott állt a filagória.
    Válaszod előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadett!
      Az oldalkertbe nem telepíthető építmény.
      Gondolom, ez engedély nélkül létesült, és a földhivatali térképmásolaton nem szerepel…
      Bontási kötelezettség bontási határozat útján keletkezik.
      Viszont, ha a beépítettségbe belefér, akkor érdemes végiggondolnia, hogy építési helyen belül máshová áttelepíthető-e?!
      Ha erre van mód, valszeg Településképi Bejelentést kell tenni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  28. Balázs szerint:

    Kedves Térképző!

    A kertem utcafronti oldalán áll egy tömör téglakerítés. Szeretném kibontani kb. 2,5m szélességben és egy befele nyíló 1,8m magas kaput beépíteni, hogy járművel be lehessen hajtani.
    Van terv, bejelentési, vagy engedélyszerzési kötelezettségem?
    Válaszod előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Balázs!
      Valószínűleg itt is elegendő a Településképi Bejelentés megtétele.
      Ezt az ügyet a helyi Polgármesteri Hivatalban tudja intézni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .