Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Telekalakítási eljárás

Angéla e-mailen tett fel egy kérdést egy (sarok)telek-megosztását illetően. Megkeresésében minimális információt adott, így az érdemi választ kb. csupán körüljárni tudom…, idézem Őt:

„Amennyiben a 4321-es hrsz. ingatlant a hosszanti irányba húzott vonallal megosztanánk, a kis ház mellett hány méter távolságot kell hagyni?”

Mutatom a képet is:

Akkor lássuk csak:

A telekalakítási eljárás egyik formája a telekfelosztás ( telekmegosztás). Ez esetben egy telket(ingatlant) két vagy több, önálló telekre/ingatlanra szeretnénk osztani.

Jelen esetben a majdan létrejött megosztást követően az új/önálló ingatlanok önálló helyrajzi számot kapnak majd, példánkban tehát 4321/1 és 4321/2 helyrajzi számú ingatlan keletkezik.

Fontos kiemelnem, hogy nem végezhető telekfelosztás akkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel.

Tehát, az illetékes Földhivataltól be kell szerezni a tulajdoni lapot és a térképmásolatot. Itt újabb probléma adódhat, pl. a földhivatali térképmásolaton az épület(ek) száma, és/vagy épület(ek) kontúrjai nem egyeznek a mai valósággal…

Ha az eltérés valóban fennáll, akkor előbb rendezni kell az ellentmondást. Ez lehet: bontás, fennmaradás, hatósági bizonyítvány kérése… attól függően, mi a tényleges „probléma”, és azt milyen (hatósági) eljárással lehet rendezni.

Visszatérve a 4321 ingatlanra, látjuk, ez egy saroktelek.

Ránézésre az övezet talán SZ, azaz szabadon álló beépítésű, ez esetben a megosztást követően a „kis ház” –as önálló ingatlan válik saroktelekké, ez esetben az ingatlant határoló közterületek mentén (utcák) biztosítani kell az előkert EK méretét, mely általános esetben 5,0 m. A szomszédos telekhatártól pedig az oldalkertet OK, ami az építési övezetre vonatkozóan változó méret, minimálisan 3,0 m.

(És persze lehet az övezet OH, azaz oldalhatáron álló… de ugye méret/lépték nélkül nehéz ezt eldönteni…)

Viszont, alul a  —-K—- jelölés talán valamiféle védőtávolságot?területhatárt? rögzít a barna mezőben párhuzamosan futó szaggatott szürke (nyom)vonallal…?!

Angéla nem osztotta meg a térképhez tartozó jelmagyarázatot sem, sem a hivatkozást, vagy a település nevét/HÉSZ-ét, így csak gyenge itiner/találgatás az ábrám. 😉

Javaslatom: A HÉSZ elolvasása után körvonalazódhat a megoldás. Abban megtalálható az adott építési övezetre vonatkozó összes előírás, és az információk birtokában születhet valódi megfejtés a kérdésre. A HÉSZ-ben biztosan szerepel:

• minimális telekterület
• minimális telekszélesség
• maximális oldalhosszúság
• ( néha még: telekalak/telekforma is! )
• egyéb beépítési mutatók…

Ha ez önállóan, vagyis a fenti feladat nem megy!, akkor segítséget kell kérni helyben, a helyi Polgármesteri Hivatalban. Mert a 2023. évi C. törvény a magyar építészetről 81.§ (10) bekezdése rögzíti:

„A települési önkormányzat gondoskodik az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekkel kapcsolatos tájékoztatásról.”

Ha a megosztás lehetséges, akkor pedig TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS lefolytatására lesz szükség. Erről az eljárásról itt olvashatsz: 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól

A telekfelosztáshoz szükséges dokumentációt végül egy Földmérő készítheti el, már a fentiek ismeretében, és a Földhivatallal történő ügyintézést is le tudja bonyolítani ú.n. ingatlan-nyilvántartási átvezetés keretében. 🙂

Kövess, lájkolj, oszd meg!