Bruttó vagy nettó?

meroszalag

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: számtan és mértan, az alapterületek tekintetében


Tudom, a födémeket kellene tovább ismertetnem, de szembe jött velem ismét egy új, és felettébb érdekes téma! 😉 Az alapterületek bruttó és nettó mivolta!
 
Szóval, egy épület ugye rendelkezik bruttó és nettó alapterülettel is!
 
Bruttó alapterület: A külső falak által határolt alapterület, így ebben benne vannak a külső falakon túl a belső falak, sőt összes belső helyiség alapterülete is.
 
Nettó alapterület: Az épület összes helyiségének. a helyiséget határoló falak belső síkjától mért összes (hasznos) alapterülete.


Kis kitérő: mert felelevenítjük a hasznos alapterület jelentését is, ami a nettó alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m (lépcsőkarok alatt és tetőtereknél számolunk ezzel).
A valódi kérdés az, milyen arányban álla két alapterületi mutató egymással, van-e valamilyen szabály, valamilyen arány?
 
Aki házat terveztet, az a helyiségek hasznos (falak nélküli) alapterületét veti először „kockás”-papírra, és a falakat, az általa használt toll-, vagy ceruzavonal vastagsága adja, ami általában ezeken a rajzokon egy vonalnyi kiterjedésű. :) Vagyis, a falaknak gyakorlatilag nincs is alapterülete! Pedig tudjuk, hogy van!
 
1. Amikor építési telket keres a leendő Építtető, a telek beépítési mutatói is a bruttó alapterületre vannak vonatkoztatva.
 
2. Amikor pedig árajánlatot kap a tervezésre, abban is bruttó alapterületre vonatkozó adatot fog találni. Egyszerűen azért, mert a Tervező és később a Kivitelező is számol a falak szükséges alapterületével, hiszen fizikailag így valósítható meg az épület!
 
Egyetlen ökölszabály és/vagy egyetlen szorzó nincs e két fontos adat egymáshoz való viszonyára! Csak becsülni lehet, hogy egymáshoz való viszonyuk cca, 1,1 és 1,6 -os szorzóval számítható!
 
Kis számtan példa:
100 m² nettó alapterület = 100 m² x 1,1 szorzóval és 100 m² x 1,6 szorzóval =110 m² – 176 m² bruttó alapterülettel számítódik!
 
Miért van ilyen nagy szórás? Mert igen hosszú azon tényezők listája, ami ezt az értéket befolyásolja, például:
– épületszerkezeti rendszer,
– szerkezeti traktusméretek;
– helyiségek száma;
– összetett geometriai formájú alaprajz…
 
Kis mértan példa: Egy nagyon egyszerű megoldást mutatok, aminek most két változatában a szorzók között jelentős eltérés lesz!
 
Mini példám esetében is legyen a ház alapterülete: bruttó 100 m²!
 
1. megoldás: klasszikus magyarországi épületformával egy 10 m oldalhosszúságú négyzetet rajzolok, mert 10 m x 10 m =100 m²! A falak vastagsága 30 cm.


2. Megoldás: nyújtott épületformával egy 5 m-szer 20 m oldalhosszúságú téglalapot rajzolok, mert 5 m x 20 m =100 m²! A falak vastagsága 30 cm.


De nézd csak meg, hogyan alakultak a nettó alapterületek?! :)
 
A 10 m oldalhosszúságú négyzetnél ez a szorzó: 1,13 ! (100 m² osztva 88,36 m²).
A téglalapnál ez a szorzó: 1,17 ! (100 m² osztva 85,36 m²).
 
Látod, ez a valóság! Kísérletezz tovább! Ha rajzolnál egy téglalapot, ami 2,5m- szer 40 m oldalhosszúságú?
 
Ellenőrizd le, a szorzó itt már 1,335 ! És ezek végtelenül egyszerű formái a bruttó 100 m² alapterületű épületnek! 😉

Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestEmail this to someone

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..