Telekfelosztás = Telekmegosztás?!

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Telekalakítási eljárás

Andrea e-mailen tett fel egy kérdést egy (sarok)telek-megosztást illetően. Megkeresésében minimális információt adott, így az érdemi választ kb. csupán körüljárni tudom… Andrea kérdése, idézem Őt:

„Amennyiben a 4887-es hrsz. ingatlant a hosszanti irányba húzott vonallal megosztanánk, a kis ház mellett hány méter távolságot kell hagyni?”

Mutatom a képet is:

Akkor lássuk csak:

A telekalakítási eljárás egyik formája a telekfelosztás ( telekmegosztás). Ez esetben egy telket(ingatlant) két vagy több, önálló telekre/ingatlanra szeretnénk osztani.

Jelen esetben a majdan létrejött megosztást követően az új/önálló ingatlanok önálló helyrajzi számot kapnak majd, példánkban tehát 4887/1 és 4887/2 helyrajzi számú ingatlan keletkezik.

Fontos kiemelnem, hogy nem végezhető telekmegosztás akkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel.

Tehát, az illetékes Földhivataltól be kell szerezni a tulajdoni lapot és a térképmásolatot. Itt újabb probléma adódhat, pl. a földhivatali térképmásolaton az épület/épületek kontúrjai nem egyeznek a mai valósággal… Ha az eltérés valóban fennáll, akkor rendezni kell az ellentmondást. Ez lehet, bontás, fennmaradás, hatósági bizonyítvány kérése… attól függően, mi a tényleges „probléma”, és azt milyen eljárással lehet rendezni.

Visszatérve a 4887 ingatlanra, látjuk ez egy saroktelek.

Ránézésre az övezet talán SZ, azaz szabadon álló beépítésű, ez esetben a megosztást követően a „kis ház” –as önálló ingatlan válik saroktelekké, ez esetben az ingatlant határoló közterületek mentén (utcák) biztosítani kell az előkert EK méretét, mely általános esetben 5,0 m. A szomszédos telekhatártól pedig az oldalkertet OK, ami az építési övezetre vonatkozóan változó méret, minimálisan 3,0 m.

(És persze lehet az övezet OH, azaz oldalhatáron álló… de ugye méret/lépték nélkül nehéz ezt eldönteni…)

Viszont, alul a  —-K—- jelölés talán valamiféle védőtávolságot?területhatárt? rögzít a sötétbarna mezőben párhuzamosan futó szaggatott szürke (nyom)vonallal…?!

Andrea nem osztotta meg a térképhez tartozó jelmagyarázatot sem, sem a hivatkozást, vagy a település nevét/HÉSZ-ét, így csak gyenge itiner/találgatás az ábrám. 😉


Javaslatom: A HÉSZ elolvasása után körvonalazódhat a megoldás. Abban megtalálható az építési övezetre vonatkozó összes előírás, és az információk birtokában születhet valódi megfejtés a kérdésre. A HÉSZben biztosan szerepel:

  • minimális telekterület
  • minimális telekszélesség
  • maximális oldalhosszúság
  • ( néha még: telekalak/telekforma is! )

Ha ez önállóan, vagyis a fenti feladat nem megy!, akkor segítséget kell kérni helyben, a helyi Polgármesteri Hivatalban. Mert a 2023. évi C. törvény a magyar építészetről 81.§ (10) bekezdése rögzíti:

„A települési önkormányzat gondoskodik az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekkel kapcsolatos tájékoztatásról.”

Ha a megosztás lehetséges, akkor pedig TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS lefolytatására lesz szükség. Erről az eljárásról itt olvashatsz: 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól

A telekfelosztáshoz szükséges dokumentációt végül egy Földmérő készítheti el, már a fentiek ismeretében, és a Földhivatallal történő ügyintézést is le tudja bonyolítani ú.n. ingatlan-nyilvántartási átvezetés keretében. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.