Építési engedély nélkül lehet építeni?
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti átváltozás: Építési engedély nélkül…
Persze, hogy lehet! 🙂 De nem mindegy, hogy mit szeretnél építeni!? No meg, hogy hova?!
Amibe most minden leendő Építtető(m) kapaszkodik, az az, hogy a 312/2012. (XI.8) Korm. rendelet 8. pontja szerint:
„ Építési engedély nélkül végezhető tevékenység:
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot. „
Vagyis, melléképítményként valóban elhelyezhető ilyen építmény, ha a fenti ismérveket teljesíti:
– nem emberi tartózkodásra alkalmas tér lesz!;
– nettó, tehát falak és tetőhatároló szerkezet nélküli nettó térfogata, kisebb/egyenlő 50 m³ ;
– tetőszerkezetének gerincmagassága kisebb/egyenlő 3 m.
Viszont ezen építményeknek is be kell tartaniuk az építési telekre vonatkozó beépítési mutatókat!
Vagyis a telken belüli elhelyezésnél ez az új építmény csak az építési helyen belül helyezhető el. Így például szabadonálló beépítési módnál nem rakhatod a – hátsókertbe,
– előkertbe,
– oldalkertbe,
mert azzal a Szomszédod meglévő és esetleges/majdani építési jogát korlátoznád!
Nézd meg az ábrácskát, bejelöltem, hova nem szabad építeni:
Igen, azzal korlátoznád, hogy a Te új építményed és akár a Szomszédod – már meglévő – építménye közötti tűztávolságot csökkentenéd le.
Ez a bizonyos tűztávolság:
– a tűz átterjedését korlátozza,
– a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét biztosítja,
– ill. az épületből menekülő és/vagy menekítendő személyek megfelelő, biztonságos helyre való eltávozását vagy eltávolítását biztosítja.
Ez a bizonyos tűztávolság általános esetben az épületmagassággal azonos mértékű, és összefügg a beépítési módokkal is.
De a lehető legkisebb mérete általában min. 4 m!
Tehát, csak óvatosan az építési engedély nélküli építéssel! 😉
Kedves „Térképző”!
Az előkerti részen semmi nem lehet? Pl egy előtető vagy oldalról teljesen nyitott, de fedett kocsibeálló?
Létezik valamilyen lehetőség az előkertben elhelyezni valamit?
köszönöm: I
Kedves István!
Előtető belelóghat az előkertbe, ha az valóban előtető, vagyis az épület (fő)bejáratnál létesül és a homlokzathoz „illesztett” védőtetőként funkcionál és konzolos, azaz nem „lábakon” áll!
A fedett gk.tároló azonban már tárolásra szolgáló építmény, így az nem építhető meg az előkertben.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Kiindulva abból, hogy az OTÉK 35. § (6) pontja meghatározza, hogy az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül mi nem lehet, akkor ha azt a HÉSZ nem tiltja, vajon építhető az előkertbe 100 légköbméter, 4,5 méter gerincmagasság alatti, az épülettől független szerkezetű, lábakon álló fedett autóbeálló?
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Kovács Tamás
Kedves Tamás!
Nem építhető fedett beálló előkertbe/oldalkertbe.
Hiszen, az OTÉK egyértelműen fogalmaz:
Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
– növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
– tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
– árnyékszék,
– kemence, húsfüstölő,
– állatkifutó,
– trágyatároló, komposztáló, továbbá
– siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, valamint a helyi építési szabályzatban nem megengedett egyéb tárolóépítmény.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így leginkább tereket alkot és nincs sok köze a térképekhez! 😉
A mi HÉSZ-ünk nem tartalmaz semmilyen korlátozást, az OTÉK-hez képest további tiltást az elő-, oldalkertben elhelyezhető nem megengedett tárolóépítményekkel kapcsolatban. Tehát a jogi értékelés szerint – a mi esetünkben – kizárólag az OTÉK-ben felsorolt építmények vannak tiltólistán.
Tekintettel arra, hogy a csak tartólábakon álló, fedéssel ellátott, oldalainál semmilyen határoló szerkezettel nem rendelkező építmény nem épületnek, hanem építménynek minősül, így álláspontom szerint az ilyen szerkezeti kialakítású, műszaki jellemzőjű építmény az elő- és az oldalkertben elhelyezhető. Kieg: ehhez még az is szükséges, hogy az építmények elő-, oldalkertben elhelyezhetőségére vonatkozó esetleges általános/további korlátozás ne legyen a HÉSZ-ben (nem szokott).
Kedves László!
„Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.” (Építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Egyes HÉSZ-ek megengedik a kapuépítménnyel egybeépített hulladékedény tároló építését, de méret/kubatúra/megjelenés formában. Az elő- és oldalkertben nem létesülhet tartólábakon álló, fedéssel ellátott, oldalainál határoló szerkezet nélküli építmény.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Címzett!
Sámsonkert építkezésünk a végéhez közeledik, viszont az utcában sajnos nincsen vezetékes víz. Ezt a problémát orvosolva, az előkertbe került egy fúrott kút, amire két nagy méretű ipari víztisztító lesz rákötve. Viszont ez nem a házban, hanem az előkertben létesített, használok melléképület szót, lesz elhelyezve. Na most rengeteg mindent eolvastam, utánajártam, sem az OTÉK sem hely HÉSZ, nem tér ki ilyen tiltásra. Közmű becsatlakozási műtárgy, vagy zárt közműpótló műtárgy megnevezést adnám neki.
Maga ez a helyiség nem szerepel a látványterven, mivel, ahogy én olvastam nem is kell ehhez engedély.
Mit gondol, befolyásolhatja a használatbavételi engedélyt ez az épület?!
Köszönöm megtisztelő válaszát!
Kedves András!
A leírtakat úgy értelmezem, hogy az ipari víztisztítók „házikót” kapnak. Ön helyiségként is definiálja. Építmény, amiben tárolja a két víztisztító berendezést…
Az OTÉK (6) * Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet: terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, valamint a helyi építési szabályzatban nem megengedett egyéb tárolóépítmény.
Célszerű a helyi Építéshatóságon is érdeklődni, írásban.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző,
Sorházi társasháznál előtető készült, ez oldalra kb 10 cm-re átlóg a szomszédba, de még az én falamra van rögzítve. A lakásom is sajnos átlóg a szomszédba a kerítéstől kb 35cm.
Ez egy osztatlan közös tulajdonú telken helyezkedik el. A régi kerités nyomvonalát áthelyeztük ezért lóg át az előtető.
Leakarja velem szedetni, hogy csak és kizárólag a kerítés vonalon lehet az előtető.
Kérdésem az, hogy tényleg lóghat át.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm
Ági
Kedves Ágnes!
„A lakásom is átlóg… ” ezt nem igazán értem!
Osztatlan közös teleknél akkor van valódi határvonal, ha használati megosztás is elkészült, határokkal rögzítve.
Sorház esetében nem lóghat át épületrész a szomszédos területre.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező,úgy vettem meg a lakást,hogy volt kerítés de a telek osztatlan közös tulajdonú (24 lakás,5 épület) A kerités nem pont a lakás vég falánál van. A szomszéd használatában lévő kertrészbe lóg be az én lakásom 35-40 cm ezt a részt nem engedi leszigetelni és ide lóg be az előtető.
Sajnos azóta is megkeseríti az életemet.
Ágnes
Kedves Ágnes!
Az osztatlan közös tulajdon esetében gyakran használati megosztás is készül. Ha az Önöket elválasztó kerítés e használati megosztáson alapul, először azt kell ellenőrizni, jogos „határon” fekszik-e az a bizonyos elválasztó kerítés.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket képez, és nincs sok köze a térkép-hez! 😉
Kedves Térképző!
Egy oldalhatáros építésű házunk van, ami egy nyeles telken helyezkedik el. A „nyél” 26m hosszú és 4m széles, ez kapcsolódik az utcára, ezen keresztül tudunk ki-be járni a telkünkön. Mivel maga a telek nem túl nagy és szeretnénk egy kocsibeállót, amelynek oldala nem, csak teteje lenne, azt gondoltuk, hogy a „nyélre” építenénk rá, hogy ne a használható telek részből vegyen el helyet. Én személy szerint tartok attól, hogy oda nem szabadna építeni még csak egy tetőt sem, de a férjem szerint meg ne foglalkozzak vele, mert az összes szomszédunk udvara úgy néz ki, hogy az egész udvar be van építve melléképületekkel, mondhatni nincs is zöld felületük, így a miénk nem is lenne olyan szembetűnő.
De Ön mit mond, szabad oda kocsibeállót építeni és amennyiben nem, lebontatnák velük vagy csak bírságot kapnánk érte?
Voltunk már bent a hivatalban is megérdeklődni ők mit mondanak, de csak annyit kaptunk válaszul, hogy „mindent lehet, de nem biztos, hogy szabályos, ő nem mondhatja meg nekünk, hogy építhetünk oda vagy sem”.
Kérem segítsen!
Kedves Brigitta!
Nyeles telek: „nyúlványos telek: a telektömbön belüli olyan telek, amely csak – elsődlegesen ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas – nyúlványos résszel, nyéllel kapcsolódik a közterülethez vagy magánúthoz”. Az ingatlan ezen része nem beépíthető!!!
Bírság mellé jár a bontási felszólítási felszólítás is!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
Könnyűszerkezetes házunk építésekor – tervek és engedélyek alapján – félig nyitott garázs és tároló lett kialakítva a lakóházzal közös nyújtott tetővel és közös alappal. Most szeretnénk a nyitott oldalt beépíteni és leszigetelni. Szükséges ezt engedélyeztetnünk?
Válaszát köszönöm.
Kedves Gyöngyi!
Valószínűleg Településképi Bejelentéssel tudják ezt megoldani. Mindenképpen a helyi Építéshatóságnál érdeklődjenek, ez év elején rengeteg szabály és az eljárásrend is változott!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészként tereket képez (alkot), így nincs sok köze a térkép(ek)-hez! 🙂
Tisztelt Térképző!
Az előkertben a föld alatt elhelyezhető-e esővízgyűjtő ciszterna?
Üdvözlettel:
Roland
Kedves Roland!
Nem helyezhető el.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező!
– Szomszédom az oldalkertbe a garázsa mellé (annak vélhető bővitése érdekében) vasbeton lemez alapot készített. Ép.felügy.hatóságnál bejelentettem, de 2 hónapja semmi reakció. Felépítmény ugyan még nincs, a beton alap maradhat?
– Másik történet, szintén vasbeton lemezalap az oldalkertbe amire merev falú (acél) kerti medencét kívánnak telepíteni. Azt gondolom igy már az is helyhez kötött építménnyé válna. Szabályos?
Kedves Róbert!
Esetleg érdemes lenne a Szomszédtól is érdeklődni a szándékáról!
Egy vasbeton lemezalap = megkezdett építkezésnek minősül…
Ha jelezte ezt a Hatóságnál, járjon utána, mi történt az elmúlt 2 hónapban!
Elvileg lehetséges a telepítése a medencének, ha helyi előírás nem tiltja.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészként építészeti tereket alkot, és nincs sok köze a térkép-hez 😉
Kedves Térképző!
A kerti medence telepítése oldalkertbe (és hátsó kertbe) melyik előírás szerint lehetséges, ha nem tiltja helyi előírás?
Üdvözlettel:
Katalin
Kedves Katalin!
A TÉKA már így szól: Az elő- és oldalkert előírt méretén belül nem lehet:
a) növénytermesztés céljára szolgáló üvegház és fóliasátor,
b) tisztítómezővel ellátott oldómedencés létesítmény, árnyékszék, trágyatároló, komposzttoalett,
c) háztartási célú kemence, húsfüstölő,
d) állatkifutó,
e) közterületről látható épületgépészeti berendezés,
f) siló, fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló és
g) nem ideiglenes jellegű medence.
Ebből az következik, hogy ideiglenes jellegű lehet, ha helyi szabályozás nem tiltja!
Üdvözlettel:
a Térképző