Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Kezdjük az osztatlan közös tulajdonnal…

Korábbi bejegyzésemben mutattam egy lakásátváltozást, ahol az átváltoztatott lakás/lakásrész használati megosztással létesült:

Akkor jeleztem, majd mesélek e tulajdonformáról. A „majd” ma elérkezett, fussuk át a lényegét!

Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van (ugye: egynél több, azaz minimum kettő!), akkor az ingatlan ú.n. osztatlan közös tulajdon, ami jogi értelemben azt jelenti, hogy egyetlen helyrajzi számon szereplő épület(ek), házrész(ek), lakásrész(ek) egyetlen ingatlannak számítanak! Még akkor is, ha pl. amúgy van közöttük elválasztó fal, kerítés…, vagyis valamilyen fizikai gát választja el őket egymástól!

Tehát, a fentiekből azt következik, hogy az osztatlan közös tulajdon egyszerre mindenkié, vagyis a „több” tulajdonosé.

Ahhoz, hogy azt biztosítsuk az egyes használó(k), jelen esetben lakó(k) részére, hogy a tulajdonostárs(ak) nem lép(nek) be pl. az érintett lakásrészbe!, ahhoz szükséges a használati megosztás, amely rögzíti, hogy az egyes tulajdonosok melyik lakrész/lakásrész kizárólagos használói.

A használati megosztás létjogosultsága nem releváns mondjuk házaspárok között! Vagyis, ha egy lakást a férj és felesége közösen „tulajdonolja” 50-50 %-ban, akkor az az lakás pl. egyes helyiségeire (a szobáira, fürdőszobáira…) nem osztható! Miért nem? Mert csakis (minimum) két darab, teljesen elkülönülő, önállóan forgalomképes (ingatlanként!!! értékesíthető!) lakásrész/lakrész esetében lehet használati megosztást készíteni. Ez azt jelzi, hogy egyik lakrész megközelítéséhez nem szükséges keresztülmenni a másikon. Mert mindkettő saját, és önálló bejárattal bír. Persze, ez a két lakásbejárat akár egy közös előszoba/előtér is lehet!

Célszerű lenne még a közüzemi szolgáltatások elkülönítését is elvégezni, pl. almérőkkel, ha ez nem valósítható meg, akkor az érvényes/valós fogyasztás megosztásáról külön megállapodást kell kötni.

Fontos lehet még a használati megosztás létrejötte banki hitel felvételnél, de ez újabb hosszadalmas és speciális téma.

Amit a használati megosztásnál az egyes ingatlanok esetében kiemelten kezelnék, az egy járható „kiskapu” lehetősége! Mert sajnos az is létezik, nem mindenki örömére, és egyelőre úgy tűnik: bevett út a mai napig! 🙁 🙁 🙁

Kiskapu…, inkább a következő héten ecsetelem, szintén a terjedelme okán! 😉

Kövess, lájkolj, oszd meg!