Kerítés helye

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Kerítés építés

 

Múlt pénteki bejegyzésem, az oldalhatáron álló családi ház kapcsán térek ki, egy „szájhagyomány” útján terjedő valótlan állításra, a kerítések ügyében.

 

E valótlan állítás kb. úgy szól, hogy a telek határvonalain álló kerítések közül – az utcai, és a telekkel szemben állva (utcán állva) – mindig a jobb oldali kerítés a telekhez tartozó kerítés! A hátsó határvonalon, pedig fele, a jobb oldali fele.


A baj nem csak a mindig szóval van! Nézzük sorjában:


1. Elvileg nem kell kerítés, ha a Helyi Építési Szabályzat, helyi rendelkezés nem kötelező eleme, vagyis kerítés létesíthető !


2. Ha van kerítés, annak mindig a saját telken kell állnia, de ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. Célszerű ilyenkor a hátsó telekhatárra helyezni a kerítés tengelyét, létesítésének költségeit pedig elfelezni.


3. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani!


4. Oldalhatáron álló beépítésű területen! kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Tehát létezik az az eset, mikor a telek homlokvonalán, az útról nézve a bal oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani!


6. Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát terheli.


Vannak még más, bonyolultabb esetek is. Ilyenkor Térképződtől, ill. a helyi Építéshatóságtól kérhetsz iránymutatást!

13 hozzászólásto Kerítés helye

  1. Tóth Z. Lajos szerint:

    Az oldalkerítés alapja átnyúlhat a szomszédhoz? Azaz a kerítés tengelyének kell a telekhatáron lennie, vagy a kerítés minden elemének?
    Köteles e tűrnie a szomszédnak a kerítésépítést?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Tóth Úr!
      Az adott ingatlanhoz tartozó kerítésnek a saját “oldalon” kell állnia, minden elemének.
      Köteles lehetővé tenni az építést. De az építés során keletkezett esetleges kárt helyre kell állítani.
      Érdemes a Helyi Építési Szabályzatot is átfutni, helyi építéshatósággal egyeztetni, mert sok helyen a kerítés megjelenését/anyaghasználatát is szabályozzák.

  2. K.Ferenc szerint:

    A kérdésem: megteheti a szomszédom, hogy közvetlenül a határvonalra épült házam fala tövétől Ő felkavicsozza az udvarát?
    Tehát az én házam falától indul az általa lerakott kavicságy.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Ferenc!

      A szomszéd a saját területén akkor készíthet burkolatot, jelen esetben “kavicsot”, ha az építési övezetben előírt zöldfelületi mutató értéke ezzel a kavicsozással is teljesíthető. Védőtávolságokat a Helyi Építési Szabályzatok szoktak rögzíteni, pl. a növények ültetési távolságát. Érdemes lenne megkérdeznie a szomszédos ingatlan Tulajdonosát, mi a célja a kavicsnak? Amennyiben pl.térkőburkolat/beton aljzata lenne, akkor arra ügyeljenek, a kész felület ne az Ön háza felé lejtsen, ne vigyen oda burkolt felületről keletkező csapadékvizet.

  3. kisné kovács erzsébet szerint:

    Megteheti e a szomszédom hogy a már meglévő jobboldali oldalhatáron lévö keritést elbontje ezzel szabad bejárást biztositva a portánkra?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erzsébet!
      Kerítésekre vonatkozóan az OTÉK úgy szól:
      “A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető!” Tehát, ha a település Helyi Építési Szabályzat nem azt írja elő, hogy kötelező, akkor a saját telkén álló kerítést akár el is bonthatja.
      “A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja.”

  4. Kocsis Péter szerint:

    Mivel főszabályként kerítést nem kötelező építeni, így annak megépítését (a hatósági kötelezés esetét kivéve) bármelyik ingatlantulajdonos elvégeztetheti. A kerítésnek, a jogszabály szerint, minden esetben saját ingatlanon kell állnia.
    És ha én szeretnék tereprendezés miatt zsalukerítest húzni a telkem bal oldalára ami keritesugyi szempontból nem az enyém az enyém akkor a saját területemre kell építenem a szomszéd kerítését vagy az övére.
    Idézem: “A kerítésnek, a jogszabály szerint, minden esetben saját ingatlanon kell állnia.”
    Azaz minden esetben?
    Akkor hová is kell raknom?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Kocsis Úr!
      Az OTÉK 44. §-a rendelkezik a kerítés-építés szabályaitól, Ön is helyesen idézi: A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Továbbá: Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
      A zsalukőfal megépítése csak saját telkén lehetséges, de ehhez még érdemes tanulmányoznia a Helyi Építési Szabályzatot, mert gyakran tiltják a szomszédos telekingatlannal érintkező telekhatárokon a terepfeltöltést/terepbevágást!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  5. SÜKI CSABA szerint:

    Üdv Mindenkinek ! Én azt szeretném kérdezni , hogy kötelező-e kerítést építenem a lakóépület folytatásaként a kert részben .Ugyan is a szomszédnak a kutyái így eltudnak csavarogni mert ő nem akar keríteni . Nekem kéne elkerítenem , hogy az ő kutyái ne tudjanak elcsavarogni ? Egyébként van egy régi kerítés , Ha nagyon háborgat elbonthatom-e azt a régen általam épített kerítést ? Köszi a választ előre is .
    Üdv
    Csaba

    • a Térképző szerint:

      Kedves Csaba!
      A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
      Létesíthető = nem kötelező!
      DE:
      A Helyi Építési Szabályzat, vagy egyéb helyi Rendelet tartalmazhat más/szigorúbb előírást is, érdemes ennek utána nézni!
      Leírtakból feltételezem, az Ön lakóháza az oldalhatáron áll… Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  6. T.Péter szerint:

    Kedves Térképező!

    Kérem, fűzzön magyarázatot a saroktelkes ábrához. https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22 44.§. (10) alapján azt hinném, hogy a bal oldali oldalhatáron is a jobb alsó sarokban lévő telek tulajdonosa kötelezhető kerítés építésre. Esetleg felerészben.

    Köszönettel!

  7. T. Péter szerint:

    Kedves Térképező!

    Kérem segítsen: a lenti ábra szerinti E telek tulajdonosa melyik telek határokon kötelezhető kerítés építésére?

    Az “utca 2” és “utca 3” oldal egyértelmű, mert ott csak neki van telke.

    D irányban azt hiszem, E kötelezhető kerítés építésre. Ez összevág a fönti saroktelkes ábrán Ön által pirossal jelzett kötelezettséggel.

    B és E határán azt hiszem, felesben kötelezhetők, E a fönti, sufnik felőli oldalon, B alatta. https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22 44.§. (11) alapján.

    C és E között azonban nem tudom, mi a döntő.

    C és E is saroktelek. Az x-szel jelöltek kis sufnik, amik telekhatáron érintkeznek. Nem tudom, ez befolyásolja-e a kerítés kötelezettségeket. Egyébként a többi épület minden telken szabadonálló.

    | | |
    | A | D |
    | | |
    u | |x | u
    t +—+—+ t
    c | x|x | c
    a | | | a
    | B | |
    1 | | | 3
    |—+ |
    | | E |
    | C | |
    | | |
    +—+—+
    utca 2

    Köszönettel!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Péter!
      Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .