Kerítés helye
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Kerítés építés
Múlt pénteki bejegyzésem, az oldalhatáron álló családi ház kapcsán térek ki, egy „szájhagyomány” útján terjedő valótlan állításra, a kerítések ügyében.
E valótlan állítás kb. úgy szól, hogy a telek határvonalain álló kerítések közül – az utcai, és a telekkel szemben állva (utcán állva) – mindig a jobb oldali kerítés a telekhez tartozó kerítés! A hátsó határvonalon, pedig fele, a jobb oldali fele.
A baj nem csak a mindig szóval van! Nézzük sorjában:
1. Elvileg nem kell kerítés, ha a Helyi Építési Szabályzat, helyi rendelkezés nem kötelező eleme, vagyis kerítés létesíthető !
2. Ha van kerítés, annak mindig a saját telken kell állnia, de ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak. Célszerű ilyenkor a hátsó telekhatárra helyezni a kerítés tengelyét, létesítésének költségeit pedig elfelezni.
3. Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani!
4. Oldalhatáron álló beépítésű területen! kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Tehát létezik az az eset, mikor a telek homlokvonalán, az útról nézve a bal oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani!
6. Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát terheli.
Vannak még más, bonyolultabb esetek is. Ilyenkor Térképződtől, ill. a helyi Építéshatóságtól kérhetsz iránymutatást!
Az oldalkerítés alapja átnyúlhat a szomszédhoz? Azaz a kerítés tengelyének kell a telekhatáron lennie, vagy a kerítés minden elemének?
Köteles e tűrnie a szomszédnak a kerítésépítést?
Tisztelt Tóth Úr!
Az adott ingatlanhoz tartozó kerítésnek a saját „oldalon” kell állnia, minden elemének.
Köteles lehetővé tenni az építést. De az építés során keletkezett esetleges kárt helyre kell állítani.
Érdemes a Helyi Építési Szabályzatot is átfutni, helyi építéshatósággal egyeztetni, mert sok helyen a kerítés megjelenését/anyaghasználatát is szabályozzák.
A kérdésem: megteheti a szomszédom, hogy közvetlenül a határvonalra épült házam fala tövétől Ő felkavicsozza az udvarát?
Tehát az én házam falától indul az általa lerakott kavicságy.
Kedves Ferenc!
A szomszéd a saját területén akkor készíthet burkolatot, jelen esetben „kavicsot”, ha az építési övezetben előírt zöldfelületi mutató értéke ezzel a kavicsozással is teljesíthető. Védőtávolságokat a Helyi Építési Szabályzatok szoktak rögzíteni, pl. a növények ültetési távolságát. Érdemes lenne megkérdeznie a szomszédos ingatlan Tulajdonosát, mi a célja a kavicsnak? Amennyiben pl.térkőburkolat/beton aljzata lenne, akkor arra ügyeljenek, a kész felület ne az Ön háza felé lejtsen, ne vigyen oda burkolt felületről keletkező csapadékvizet.
Megteheti e a szomszédom hogy a már meglévő jobboldali oldalhatáron lévö keritést elbontje ezzel szabad bejárást biztositva a portánkra?
Kedves Erzsébet!
Kerítésekre vonatkozóan az OTÉK úgy szól:
„A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető!” Tehát, ha a település Helyi Építési Szabályzat nem azt írja elő, hogy kötelező, akkor a saját telkén álló kerítést akár el is bonthatja.
„A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását – a helyi sajátosságokra is figyelemmel – a helyi építési szabályzat meghatározhatja.”
Mivel főszabályként kerítést nem kötelező építeni, így annak megépítését (a hatósági kötelezés esetét kivéve) bármelyik ingatlantulajdonos elvégeztetheti. A kerítésnek, a jogszabály szerint, minden esetben saját ingatlanon kell állnia.
És ha én szeretnék tereprendezés miatt zsalukerítest húzni a telkem bal oldalára ami keritesugyi szempontból nem az enyém az enyém akkor a saját területemre kell építenem a szomszéd kerítését vagy az övére.
Idézem: „A kerítésnek, a jogszabály szerint, minden esetben saját ingatlanon kell állnia.”
Azaz minden esetben?
Akkor hová is kell raknom?
Tisztelt Kocsis Úr!
Az OTÉK 44. §-a rendelkezik a kerítés-építés szabályaitól, Ön is helyesen idézi: A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Továbbá: Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
A zsalukőfal megépítése csak saját telkén lehetséges, de ehhez még érdemes tanulmányoznia a Helyi Építési Szabályzatot, mert gyakran tiltják a szomszédos telekingatlannal érintkező telekhatárokon a terepfeltöltést/terepbevágást!
Üdvözlettel:
a Térképző
Üdv Mindenkinek ! Én azt szeretném kérdezni , hogy kötelező-e kerítést építenem a lakóépület folytatásaként a kert részben .Ugyan is a szomszédnak a kutyái így eltudnak csavarogni mert ő nem akar keríteni . Nekem kéne elkerítenem , hogy az ő kutyái ne tudjanak elcsavarogni ? Egyébként van egy régi kerítés , Ha nagyon háborgat elbonthatom-e azt a régen általam épített kerítést ? Köszi a választ előre is .
Üdv
Csaba
Kedves Csaba!
A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
Létesíthető = nem kötelező!
DE:
A Helyi Építési Szabályzat, vagy egyéb helyi Rendelet tartalmazhat más/szigorúbb előírást is, érdemes ennek utána nézni!
Leírtakból feltételezem, az Ön lakóháza az oldalhatáron áll… Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Kérem, fűzzön magyarázatot a saroktelkes ábrához. https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22 44.§. (10) alapján azt hinném, hogy a bal oldali oldalhatáron is a jobb alsó sarokban lévő telek tulajdonosa kötelezhető kerítés építésre. Esetleg felerészben.
Köszönettel!
Kedves Térképező!
Kérem segítsen: a lenti ábra szerinti E telek tulajdonosa melyik telek határokon kötelezhető kerítés építésére?
Az „utca 2” és „utca 3” oldal egyértelmű, mert ott csak neki van telke.
D irányban azt hiszem, E kötelezhető kerítés építésre. Ez összevág a fönti saroktelkes ábrán Ön által pirossal jelzett kötelezettséggel.
B és E határán azt hiszem, felesben kötelezhetők, E a fönti, sufnik felőli oldalon, B alatta. https://njt.hu/jogszabaly/1997-253-20-22 44.§. (11) alapján.
C és E között azonban nem tudom, mi a döntő.
C és E is saroktelek. Az x-szel jelöltek kis sufnik, amik telekhatáron érintkeznek. Nem tudom, ez befolyásolja-e a kerítés kötelezettségeket. Egyébként a többi épület minden telken szabadonálló.
| | |
| A | D |
| | |
u | |x | u
t +—+—+ t
c | x|x | c
a | | | a
| B | |
1 | | | 3
|—+ |
| | E |
| C | |
| | |
+—+—+
utca 2
Köszönettel!
Kedves Péter!
Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész, így építészeti tereket ‘k é p e z’, és nem térképekkel foglalkozik! 🙂
Kedves Térképező!
Vásároltunk 5 éve egy telket rendesen bekeritve , bal oldalon a mellettünk lévö terület egy kb 5 m foldsav volt aminek szintén volt kapúja és keritése!Utánna egy üres telek volt, annak a tulajdonosa 3 éve megvette a földsávot és épitkezni kezdett, majd most szólt hogy nem tetszik neki a keritésünk ki akarja cserélni egy másikra, mi ezt nem akarjuk engedni 35 éve igy van a kerités semmi baja nincs karban tartott végig gyümölcsbokrokkal tujával…szerinte azomban a jobbkéz szabály miatt ő rendelkezik a mi keritésünkkel…a javaslatra hogy huzzon mellé egy neki tetszőt minket nem zavar…azt válaszolta az ügyvéd szerint joga van azt csinálni amit akar
Tisztelt Noémi!
Az Ön leírásából kb. azt gondolom, hogy blogbejegyzésem: https://www.pixplan.hu/kerites-helye/ 6. pontja lehet az iránymutató, de konkrét helyismeret nélkül csupán találgatok…
A legegyszerűbb azt tisztázni, hogy a meglévő kerítés kinek az ingatlanján áll?! Illetve, célszerű a helyi Építéshatóságtól írásban állásfoglalást kérni e vitás az ügyben…, mert jó szomszédi viszony könnyen iszonnyá torzul(hat)!
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, vagyis tereket alkot, így nincs sok köze a térképekhez! 😉
Tisztelt Térképező !mi saroktelekből vettük a telket nagyon régen a volt tulajjal (kimeghalt)nem volt semmi baj Mostanival annál több azt mondja hogy a házunk mögötti részt nekünk kell keriteni hol mi már 2 részról keritettünk a szomszédvégig keritett mert nyeles telke van vele minden rendben Most a szomszéd akinek a házunk mőgőtt 4-5 méteres tujak állnak azt akarja hogy mi keritsük ,Már az őnkormányzat kötelezte a hozzánk átlógó gallyak levágását de a fák egyre magasabbak nem érti hogy tiszta penész a lakás Rongyokat aggat a fákra hogy ne lássunk át pdig nem szoktunk kiváncsiskodni sajnos teljesen kikészit szivbeteg és rákos betegek vagyunk Köszönöm válaszát.
Kedves Asszonyom!
Ha nem tudnak megállapodni, birtokvédelmi eljárást tud indítani a település Jegyzőjénél.
A Település Építéshatósága helyszíni ismeretek birtokában állásfoglalást készíthet az Ön kérelmére az egymás mellett elhelyezkedő ingatlanokhoz tartozó kerítések nyomvonaláról, és arról melyik ingatlanhoz, melyik kerítés, hány folyóméter hosszon tartozik.
Üdvözlettel:
a T é r k é p z ő, aki építész, így építészeti tereket alkot, nincs sok köze a térképekhez
Osztatlan közöstelken ikerháznál elválasztó kerítést épített a szomszéd beton alap 2.5 magas tömör fakerítést épített jogos?
Kedves Imre!
Osztatlan közös tulajdonnál használati megosztás alkalmazásával lehetséges kerítést építeni.
A 2,5 m magas tömör kerítés önmagában is aggályos, mert általában 1,80- 2,00 m magassági korlátozást ír elő a legtöbb település helyi rendelete.
Ezen túlmenően az OTÉK is rögzíti:
A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör ! kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani!
Üdvözlettel:
a Térképző