De, 10 év után…?!
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
Tévedsz, ha azt hiszed…
Végtelen számú megkeresés érkezik a fennmaradás témakörében. Egészen szürreális helyzetek is körvonalazódnak, pl. NAV-végrehajtással is fűszerezve…! Általánosan próbálom megfogalmazni/körvonalazni, mikor, milyen módon van esély a szabálytalan építések realizálására…
Mert tévúton jár, aki azt gondolja, ha 10 évnél régebbi az építési szabálytalanság, akkor az automatikusan szabályossá válik! Hidd el, ez nem így van!
Derült égből villámcsapás helyzetek néhány gyakori példája:
- engedély és/vagy bejelentés nélkül folytatsz az építkezést, egyik járókelő/szomszédod (névtelen) bejelentést tesz…
- az illetékes építés hatóság „véletlenül” Feléd jár, épp a közelben ellenőriz, amikor meglátja a Te építkezésed…
- szeretnéd saját ingatlanod eladni, de a földhivatali térképen a szabálytalan épület/épületrész nem is szerepel…
- CSOK-ot igényelnél, de a földhivatali térképen a szabálytalan épület/épületrész nem is szerepel…
Mindenekelőtt: ha a földhivatali térképmásolaton a valós épületkontúr nem szerepel, akkor jogilag nem létezik, azaz nincs!!! az a szabálytalan épület/épületrész!
Mit tehetsz, hogy jogilag is létezzen, ha 10 éven túli az épület/épületrész?
1./ Megbízol, én megvizsgálom, hogy szabályos-e!? Azaz, az érvényes beépítési mutatóknak megfelel-e? Ha igen: Ebben az esetben birság nem keletkezik! Az épületről/épületrészről megvalósulási dokumentációt készítek. Az elkészült épület szakszerűségéről és minőségéről nyilatkozik a Kivitelező…, de Ő már nem elérhető (illetve kaláka történt anno), így Szakértő nyilatkozik. Az illetékes Építéshatóságnál fennmaradási engedélyezési és egyben használatbavételi kérelmet nyújtunk be. Ha a jóváhagyás megérkezik: Földmérő a valós épületkontúrt felméri, és a Földhivatalban rendezi az átvezetést.
2./ Megbízol, én megvizsgálom, kiderül nem szabályos! Ha az ingatlant nem kívánod fejleszteni, vagyis nem tervezel bővítésként bármilyen építkezést, akkor itt megáll az ügy. Nincs bírság, de sosem lesz jogilag létező a szabálytalan épület/épületrész. Itt csak a legfelső példasorom támaszt majd nehézséget: értékesítés, CSOK, egyéb banki hitel, felújítási pályázat… esetén.
2.+/ Szabályossá tehető a nem szabályos! Bontunk, építünk, átalakítunk: vagyis 1./ pont szerint járunk el! 😉
Persze, léteznek más esetek is, pl. a „10 éven belüliség”, de az egy másik bejegyzés témája lehet(ne)! 😉
Kedves Térképző! Remélem jó helyre írok, a következő kérdéssel kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményére. Ön szerint egy 1m-nél nem magasabb előlépcső épületrésznek vagy (kerti) építménynek számít-e? Egy ilyen belelóghat-e a minimális oldalkertként meghatározott sávba? Előre is köszönöm, Norbert
Kedves Norbert!
Előlépcső az OTÉK szerint: az épület körüli járdáról, vagy a rendezett csatlakozó terepszintről induló, az építmény bejáratához csatlakozó olyan szabad- vagy tereplépcső, mely az épület egy szintmagasságánál kevesebbet hidal át. Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy. Az eőlépcső tehát építmény/épületrész. Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie, így az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala kivételével nem állhat. Viszont az építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret esetében létesíthető.
Üdvözlettel:
a Térképző
Ha nem éri el az 1m magasságot akkor viszont csak építmény, nem pedig épületrész, jól értem? Ugyanis ekkora magassággal nem számít bele a beépített területbe.
Kedves Norbert!
Ha a terepcsatlakozás felett képzelt 1,0 magasságban lévő sík nem metszi el, akkor nem számít bele a beépítettségbe.
De attól még épületrész, hisz ha ez nincs, akkor nem lehet az épületbe bejutni. Így pl. igaz az is, hogy Építési határvonalon kívülre eső épületrész az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret esetében létesíthető.
A Település egyéb szabályait is érdemes körüljárnia…
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Tér-képző! (nagyon jó név, kötőjellel a térkép asszociáció is lehet megszűnne). Rendkívül hasznos és sok tudást adó az oldala. Szeretnék én is kérdezni miután sok ellenmondás és helyi építési iroda konzultáció után továbbra is bizonytalan vagyok mennyit ‘bír’ el az ingatlan. Az övezet MK.XI.01.Ami egyetlen épületet enged meg per hrsz. Az érintett ingatlan osztott közös, így nem meglepő módon mindenkinek van valamilyen építménye, de minden 30+ éves tehát jelen formájában fennmaradhat. Az enyém tervezővel és engedéllyel szabályosan épült anno, lapos tetővel, magasterasszal ami alatt pince és kiülő található ami zárt. A magasterasz nyitott, nincs teteje. Domboldalban vagyunk tehát minden szint földszintre nyílik. Minden beton és kő anyagú. Bővítés, toldás nem, de felújítás engedélyezett a területen. Lehet-e a lapos tetőre új nyeregtetőt készíteni akár a meglevő épületre helyezve, akár szorosan az épület mellett levezetett új fa oszlopokra állítani? Nyilván kinyúlásokkal, eresszel túl-lógnánk a jelen alapterületen, illetve ha új oszlopokra helyezzük azok is adnának 20cm növekményt körben. A magasterasz már átázik ezért az épület új tetejét kiengednénk a terasz fölé is, itt már mindenképpen új oszlopokon támaszkodva.
A magasteraszra vezet egy egyenes szabadtéri lépcső kb 70 cm szélesen mely a terasz tartófala mellett halad, így adná magát hogy ez is bekerüljön az új tető alá.
Tehát lehet-e bármilyen formában tetőt cserélni a felújítás égisze alatt?
Illetve ha a magasteraszt (mely ugye lábakon áll és a vége 270cm magasságban már a talajszinttől) bedobozoljuk akkor az beépítettséget növeli-e? Elvileg a 36/2021 önkor.rendelet szabályai vonatkoznak ide (11.ker) de ebben nem találtam vonatkozó szabályokat és az OTÉK-ban sem. Előre is köszönöm ha segít, akárcsak az egyéb használható jogszabályok megjelölésében is. Üdvözlettel, Szentesi Balázs
Kedves Balázs!
Valószínűleg, lehetséges maghastetőre váltani, csakis üres padlástérrel, de semmilyen új segédszerkezettel nem bővíthető a meglévő építmény, vagyis: a meglévő épületre kell megépíteni a magastetőt. Elvileg ez Településképi Bejelentéssel intézendő. Hmmm…a konzultáció mi végre történt, ha ilyen alapvető kérdések tisztázatlanok maradtak?! Ha az a „magasterasz” eleve lábakon = pilléreken/oszlopokon áll, az már jelenleg is beleszámít a beépítettségbe.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképző! Köszönöm szépen az értékes választ! Megtoldhatnám még egy-két kiegészítéssel?
Ha csak a meglévő épületre rakhatok tetőt (segédszerkezet nélkül), akkor miként fedhetné be a magasteraszt és a mellette álló lépcsőt is a tetőnövekmény? Ha szigorúan az objektumok felett maradunk és a terasz széleire állított oszlopok tartják a tető kiterjesztését az még beleférhet a ‘segédszerkezet mentességbe’?
Tehát a jelenleg fedetlen kb 3×3-as magasterasz pl zárt télikertté alakítható tetővel és üveggel/ablakokkal? Köszönettel és üdvözlettel, Balázs
Továbbra is érvényes, ha a beépítettséget már kihasználta, lábakon, azaz pilléreken, oszlopokon nyugvó tetőidom újonnan nem létesülhet jogszerűn.
Üdvözlettel:
a Térképző