Nettó és hasznos alapterület viszonya
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
Alapterületek
Egyszerű bejelentésnél és építési engedély kérésekor statisztikai adatok gyűjtését segíti az építményérték, melyet az építészed, a Térképző(d) „számol” ki a 245/2006. (XII.5.) Kormányrendelet alapján.
Nettó alapterületet szoroz meg egy, a fenti rendeletben megadott értékkel, például így:
A biztonság kedvéért nézzük meg, mi is az a nettó és a hasznos alapterület. Kézenfekvő lenne azt gondolni, azonosak. De azért van némi különbség!
A OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: az országos településrendezési és építési követelményekről) fogalom meghatározása szerint:
„37. Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára!) „
„88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. „
Idézem a belmagasság ismérvét is:
„15. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság. „
Gyorsan értelmezzük is ezeket egy valós épületen, a teraszok, pontosabban a fedett teraszok példájával:
Az épület belső helyiségeiben a hasznos alapterület megegyezik a nettó alapterülettel, ez elég egyértelmű.
A példa-épületnek viszont van két fedett terasza. Pillérek is tartják a felettük lévő zárófödémet/tetőt. Ezek ugyan a külső térben vannak, de bizony részben vagy egészben épületszerkezettel közrefogott térként jelennek meg, és számolható a vízszintes vetületben mért területük.
Így a teraszok, amennyiben fedettek, azaz épületszerkezettel határoltak, beleszámítandók a nettó alapterületbe, annak ellenére, hogy a külső térben helyezkednek el!