Gyere velem Hollókőre!

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Hétköznapi kirándulás


Az építőipar valódi szezonja a nyár, dolgozom rendesen, mégis egy-egy napra kivonom magam a forgalomból, amikor nem tervezek, nem ellenőrzök, nem felelős műszaki vezetek. Nem, nem lógok, inkább aktívan pihenek egy átlagos hétköznapon.


Mai mini-szünidőmet Hollókőn tartottam! Slusszkulcsos turistaként vettem be a falut, a kötelező parkolóig jutottam. A legmelegebb órában felsétáltam a Hollókői Vár(rom)ba is. 🙂


Biztosan Te is tudod, hogy mi van ott?! Két utcányi Palóc múlt, Világörökségként számon tartva. Skanzen hangulatú az egész, de ami meglepő, hogy látogató alig volt, mindössze hét emberrel találkoztam. Ez persze annyira nem zavart.


A zsákfalu palóc lakóházai cca. 100 évesek, a terület közepén elhelyezkedő fatornyos templomot, nadrágszíj telkeken – úgy olvastam – összesen 65 db veszi körül.


Az itt megjelenő telekformát soros udvarnak nevezzük. Hazánkban a leggyakoribb változat. A nagyobb épületek egymás után, egy sorban helyezkednek el. A keskeny udvaron ezen épületekkel szemben csupán apróbb épületeket telepítettek.
A lakóházakat a tornácok teszik egymáshoz hasonlóvá.
A tornác a magyar népi építészet legismertebb és leghatásosabb építészeti eleme. Fajtái az alábbiak:


A kő-, tégla vagy faoszlopos tornácok mögött a házikók vályogtéglából épültek, fehérre meszelve, kontyolt, cseréppel fedett tetővel, legtöbb helyen áttört- faragással díszített faanyagú oromzattal.


Igazából különböznek ezek az épületek, de sok apró részlet mégis egységessé formálja a falurészt. A házikók kőalapon (kőpincén) állnak, hála a közeli vár-romnak, így nem lesz velük talajnedvességből adódó probléma, ráadásul a bazalt kiskockakővel kirakott utak mentén, a felszíni vízelvezetés korrekt módon megoldott.


A tornác szó sok helyen gang, vagy gádor néven ismert. Itt azonban a gádor picit mást jelent. Fedett belépő teret nevezzük így, vagyis itt a pincék bejárata gádoros.


A templom és az épületek egy része szabadon látogatható, mert éppen valaminek helyet ad: múzeumnak, postának, kézműves tevékenységnek, vagy szuvenír-boltként üzemel.


Egy ilyen nyitott lakóházba lépve általában három helyiséget tudunk funkcionálisan elkülöníteni. Alaprajzi elrendezésnél itt is egysoros elrendezést látunk.


Elöl, az utca felé a ház, azaz a szoba, középen, ahova hazaérkezünk a pitvar, azaz a konyha. Itt a főzésre alkalmas tüzelőberendezés és annak tartozékai nem mozdítható berendezési tárgyként vannak jelen, hanem épített tüzelőt láthatunk, ami szinte betölti a konyhát, mennyezetig érő kemence-sütő-tűzhely kombinációja. A konyha így nagyon kicsi méretű és egyben a belépő terét is adja a lakóháznak.
A hátsó ház-helyiség, a harmadik, a lakók szociális helyzetétől függően szobaként, vagy esetleg kamraként működött.


Sajnos népviseletbe öltözött helyi Lakosokkal nem találkoztam, és még a Palóc Babamúzeum is szabadságon volt, így a cifra-tarka-csipkés-fodros porcelánbabák nézegetése elmaradt.
 
A többi, zárt lakóház vendégházként kivehető, napidíj/fő 3.000;- magyar Forintról indul.
 
Szellemi és esztétikai táplálék után jöhet a gasztronómia. Ajánlom a Palócpecsenyét, ami nem Palócból készül, hanem a sertés húsából, fokhagymás, mustáros mártással, javaslom hozzá a pirított burgonyát. 🙂


Tele pocakkal – levezetésként – neki lehet vágni (akár városi kiscipőben is!) a Váralja-tanösvénynek, ahol citromsárga-foltokat viselő szalamandra fog a gyalogúton átszaladni előtted. 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .