Kötelező tervezői művezetés, meg annak díja

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Díjazom a tervezői művezetést


Egy hete csak tanulok. Olvasom a leges-legújabb építésüggyel összefüggő kormányrendeleteket és jogszabályokat , ahelyett hogy terveznék, vagy kiviteleznék.
Most a tervezői művezetésen pörgök kicsit, mert egy új lakóépület tervezését vállaltam, és a tervezői szerződést próbálom összerakni, amit bővítenem kell a tervezési művezetéssel.


Erre a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelez:
„3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.
(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.
(3) A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.”

 
Mondjuk a Kamara megtehette volna, hogy az eddig közszájon, azaz a neten keringő cca. 30.000;- Ft/alkalmat valahogy határozottabban realizálja, és nem nekem kellene kimazsoláznom.
 
Most, hogy leírtam ezt, azért elgondolkodtató, hogy tényleg meghatározhatnak egy összeget? Maximalizálhatják a ránk tukmált kötelező szolgáltatás, kötelező díját? Igen, tudom, ezek költői kérdések… 🙁
 
De az is eszembe jut, hogy megtervezek egy házat, azután kivitelezem, ahol felelős műszaki vezető vagyok, és ugyanezt a házat még “tervezői művezetem” is…, és mindezeket egyetlen, vagyis ugyanabban az elektronikus építési napló-ba be is jegyzem…!? Nyilván, mert amit a törvény nem tilt, azt szabad.
 
Egyrészt nincs két egyforma ház, hiába kisebb, mint 300 m², másrészt az egyik lehet a szomszédos utcában, a másik meg az ország – tőlem – távoli részén…
Jó, nem morgok, inkább akkor most számolok, remélem helyesen!
 


Tehát legkisebb munkabér másfélszeresét. Ha minimális bérem lenne, azt úgy hívnák az esetemben, hogy garantált bérminimum, mert rendelkezem szakirányú iskolai végzettséggel. De az magasabb összeg kicsivel, azaz 129.000 Ft. De azt írja a törvény, hogy legkisebb munkabér, tehát az akkor a minimálbért kell alapul vennem?!
 
A NAV honlapjáről azt puskázom ki, hogy ez ma 111.000;- Ft. Ez a minimálbér 2016-nan. Ezt felszorzom 1,5-ös szorzóval, és kijön 166.500;- Ft. Ez mi legyen? Bruttó vagy nettó összeg? Ma bruttóra szavazok, mert a munkabértáblázat is bruttó összegeket mutat. Ez alkalmanként 21.850; Ft + 27 % Áfa = 27.750;- Ft.
 
És ezen túlmenően ennek a tevékenységnek vannak ám járulékos költségei, azaz oda kell jutnom a kivitelezés helyszínére. Erre tesz könnyítést a Kamara, mert azt mondja erre vonatkozólag, hogy szabadon dönthetünk mi ketten, az Építtető meg én, a tervező. Akár vállalhatok 6 alkalomnál több alkalmat és érvényesíthetem az utazásom költségét is… nofene…
 
Jövő héten megyek kamarai képzésre, ha az oktatásból kiderül, hogy ezt itt elbénáztam, ígérem korrigálni fogom eszmefuttatásom. 🙂
 
Hogy mit csinál a könyvelőm, mért nem számol helyettem? Ő az 5%-os Áfát tanulja, mert az is elég kacifántos! 😉


Ahogy ígértem, korrigálom bejegyzésem, ha szükséges, íme:
Ma, 2016.07.07-én voltam a képzésen. Ennek kapcsán leszögezem, mindig az első gondolat a jó gondolat 🙂 , azaz jól éreztem, hogy a tervezői művezetés esetében nem a 111.000;- Ft-os minimálbér másfélszeresével kellene számolgatni, hanem a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimummal kell a szorzást elvégezni, azaz 129 000,- Ft x 1,5 = 193.500;-Ft, mely alkalmanként 25.394;- Ft + 27 % Áfa = 32.250;- Ft.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .