Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Tetőfólia

Ha már hallottad az alábbi szavakat:
– alátétfólia;
– alátétszigetelés;
– alátéthéjazat,
– pótlólagos csapadékvíz elleni vízszigetelés;
– porhó elleni fólia,
– tetőfólia,
akkor ugyanazt a dolgot kell ezeken értened. A tető fóliázására kell asszociálnod.
 
Ne a mezőgazdasági fóliára, vagy a festők által használt (bútort/burkolatot védő) fóliára gondolj, hanem inkább egy műanyag szálerősítésű, megjelenésében „fóliaszerű” anyagra.

Ez az anyag ma már többféle kivitelben van jelen az építőipari termékek piacán, de a szerepe mégiscsak másodlagos szerep. Azért mondom, hogy másodlagos, mert a kiselemes fedések (amik szakszerű kivitelezés mellett „esőbiztosak”), kiegészítéseként jelentek meg.
 
Másodlagos vízelvezető rétegnek nevezem, mert a kiselemes fedések alá kerül elhelyezésre, így a nedvességre érzékeny épületszerkezeteket (fa anyagú fedélszék) és egyes (pl. szálas) hőszigetelő anyagokat védi egy esetleges víz általi támadás esetén oly módon, hogy a felületén összegyűlt vizet a tetőhéjalás síkjával párhuzamosan, az ereszcsatorna-rendszerbe juttatja azt.
 
Esetleges a víz támadása, ha pl. megsérül a kiselemes fedés (reped/törik/leesik a helyéről), vagy éppen a feltámadó viharos szél, a kiselemes fedés illesztési pontjain/résein egyszerűen befújja a por állagú havat, ami ugye csapadékvíz megjelenésének egyik formája.
 
Sokan úgy gondolják, tetőfóliát csak a tetőtérbeépítésnél kell használni. Ők tévednek, minden kiselemes fedéssel ellátott magastetőn érdemes használni, épp a fenti eshetőségek miatt.
 
Vagyis tetőfóliázásra szükség van:
 
– porhó és csapóeső elleni védelemként padlás esetén;
 
– tetőtér beépítés esetén;
 
– alacsony hajlásszögű tetők esetén,
ahol már célszerű felület-folytonos deszkázatra fektetni a fóliát, mert a nagyobb vízmennyiség hatásárára olyan alakváltozást szenved el a fólia, hogy a vízlevezető képessége nem fog működni, hisz a felgyülemlett csapadékvíz a fóliafelületen táskásodást idéz elő, és ebből a redőből a felgyülemlett csapadékvíz nem levezetésre, hanem bizonyos idő után átvezetésre kerül!

Ilyen „dráma” helytelen kivitelezésnél is adódhat. Például ott, ahol a fólia fektetését ugyan elvégezték a tetőfedő szakik, de a funkcióját a dolognak nem igazán ismerték/értették, mert az ereszképzésnél éppen a szabad csapadékvíz kivezetést gátolták meg, helytelen ereszképzéssel.

Most kapaszkodj meg, ezt tapasztaltam saját házikómnál, amit 9 éve építtettem. Nincs mentségem, mert nem voltam ott és nem figyeltem. Mikor a cserepezést átvettem, járkáltam ugyan a cserépfedésen, de a tényleges csomópont képzésnél nem voltam jelen, hiába terveztem meg azt papíron, helyesen. Alulról és kívülről jól láttam, hogy a tetőfólia a csapadékvíz elvezető rendszerbe bevezetésre került, de egyetlen betoncserepet, lustaságból nem emeltem meg, így az eleve kialakított fólia-medence éveken át gyűjtötte a csapadékvizet.
 
Idén nyáron, méhecske invázió késztetett arra, hogy újra felmásszak a tetőmre, felemeljem az első cserépsort, majd kinyissam a pénztárcámat, mert a hibát kijavíttattam.

Az épületet be kellett állványozni, két cserépsort visszaszedni. Az ereszképzést helyesen kialakítani. Még cseppentő lemezt is vettem, mert a fólia kivezetést így láttam atombiztosnak, az enyhe hajlású tetőidomon.

Tanulság most jön:
 
1. Kétszer fárad a rest, még akkor is, ha minden szentnek maga felé hajlik a keze! 🙂
 
2. Ma már a tetőkivitelezést is nagyítóval vizsgálom, így nem vagyok rest szétszedetni a kész, de rossz csomópontképzést, még akkor is, ha a kivitelező haja égnek áll és szentségel, mert szerinte jól van az úgy… 😉 … sokszor nincs jól!