Mennyibe kerül 1 m² családi ház?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Műszaki tartalom


Rengeteg megkeresés érkezik hozzám árak ügyében. Új lakás/családi ház létesítése esetén a CSOK és az Egyszerű bejelentési eljárás sok Embert „megmozgat”. És az Emberek először álmodnak, egészen merészen, hiszen az még ingyen van.
 
A valóság persze ráébreszt sokakat, érdemes a nagy álmokat valamilyen irányvonal mentén racionalizálni.


Kezdjük a tervezéssel:
 
1. Számított építményérték. Ezt most nem ismétlem, írtam már erről korábban, van erre egy szabály, amit a Tervezőnek/Térképzőnek alkalmaznia kell.
 
2. Műszaki tartalom. A lakóépület-tervek rajzi formában értelmezhetők igazán. A tervekhez azonban kell egy műszaki tartalom-meghatározás is, ami több módon tudja elmagyarázni, milyen építési anyagokból/termékekből, milyen építési technológia alkalmazásával valósítható meg a terveken ábrázolt lakóegység:
– terveken jelmagyarázat mutatja az anyaghasználatot,
– szakági, azaz építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági műszaki leírás, leírásként, szöveges részként „meséli” el azt a többletinformációt, ami a rajzi részből nem egyértelműsíthető.
 
3. A műszaki tartalmat erősíti még a CPR , szintén volt téma nálam.
 
4. Még mindig a műszaki tartalmat támogatjuk az árazatlan költségvetéssel, melyet célszerűen a lakóegység Tervezője, Térképzője készít el, mivel Ő tervezte, így leginkább Ő ismeri az „álmot”.


Mikor a tervezésen túl vagyunk, keresni kell egy, az Építtető számára megfelelő Vállalkozót/Kivitelezőt, aki a rendelkezésre álló, eddig elkészült műszaki dokumentáció alapján képes árajánlatot adni az „álomra”.
 
Ilyenkor az Építtető versenyeztetni kezdi az általa meghívott ajánlattevőket. Ezzel nincsen semmilyen baj. Baj akkor van, ha a műszaki dokumentáció alapján az egyes ajánlattevők mégis eltérő műszaki tartalmat áraznak be.
 
Ennek következménye, hogy a verseny csak az árak terén van. Konyhanyelven úgy fogalmazok, hogy az alma, a görögdinnyével száll harcba.
 
Mutatok példát, ez egy épületgépészeti árazatlan költségvetési kiírás:


Szerinted van arra esély, hogy beárazás után az Építtető helyesen fog Kivitelezőt választani? Nincs, mert ez nem megfelelő műszaki tartalom, 1db és 1 készlet…
 
Vagy például, homlokzati nyílászárók esetében, maga az Építtető változtat, mikor az „álom” homlokzati üvegfalának e két módon beépíthető változata között többszörös árkülönbözet fedezhető fel, csupán azért mert alaprajzilag két- három vonallal különbözik csak az adott nyílászáró megjelenése, pedig befoglaló méretük azonos!


Láthatod, hogy az „álom” beárazása csak konkrét műszaki tartalom megadásával valósítható meg, akkor helyére kerül az alma és a görögdinnye is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .