300 m2-en túlról jelentik

lakohazak

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Egyszerű bejelentés 300 m2 felett is


Az egyszerű bejelentéssel érintett építési ügyek köre januárban bővült
utoljára.
 
Tegnap ismét hozzányúltak a törvényhez a törvényalkotók, így 30 nap múlva, Húsvét után, élessé válik, hogy a 300 m2 hasznos alapterület feletti lakóingatlanok építése/bővítéseis egyszerű bejelentéssel megoldható.


Persze van néhány kritérium, mint például:
 
Új építés:
„A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.”

Meglévő bővítés:
„A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.”


Tudod, nem olyan egyszerű az egyszerű bejelentés, de már ezt is agyonragoztam. Hogy ez gördülékeny és működőképes dolog lesz-e életünkben, azt a jövő időszak építési ügyei fogják eldönteni…
 
Lesz, olyan Építtető, akinek könnyebbséget jelenthet ez a módosítás. Mire gondolok?
Például: Eddig, aki építeni kívánt 300 m2 hasznos alapterületnél nagyobb lakóépületet, annak építési engedélyezési tervkérelmet kellett benyújtania az ÉTDR felületen, az illetékes Építéshatósághoz.
 
De ezt megelőzően, sok helyütt, az adott településkép védelme érdekében a benyújtandó tervet egy bíráló plénum, az ú.n. Tervtanács elé kellett vinni, tudod: Településképi véleményezési eljárás!, ahol szakértő építészek megszakértették a tervet a Főépítész vezetésével. És szakértésük eredményét írásba foglalták kb. az alábbi 3 mód egyikén:
– elutasították, azaz nem ajánlották megépítésre;
– némi átdolgozással ajánlott megépítésre;
– ajánlották megépítésre.
 
Aki mostanában „küzd” ilyen helyzettel, az egyszerűen kivár, és a megfelelő időben lép.
Hogy az egyes települések ezt hagyják-e vagy sem, az ezután fog kiderülni…
 
Szóval a helyi rendeleteket is érdemes figyelni, és a HÉSZ-eket is olvasgatni!


Figyelem! Kedd óta már bizonyos, hogy a 2017. évi XXIV. törvény 2017. április 27-én lép életbe, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szól.

Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestEmail this to someone

8 Hozzászólásto 300 m2-en túlról jelentik

  1. kritizator szerint:

    érdekes: nekünk bőven 300 m2 alatti lesz, de formabontó tervünket (garázs az épület előtt) elkezdték vakargatni az utcakép szempontjából: mármint a volt építési előadónak és a jegyzőnek nem tetszett, törvénytelennek és utcaképrombolónak ítélték.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kritizator!
      Bejegyzésem végén jeleztem, az adott település érvényes HÉSZ-e, és egyéb rendeletei foglalkoznak/foglalkozhatnak a településkép megjelenésével!
      Ha pl. műemléki környezetben helyezkedik el az ingatlan, tehát maga az ingatlan valamilyen műemlék közelében van, hiába egyszerű bejelentéssel kell/lehet építkezni, az Örökségvédelemhez is bejelentési kötelezettség áll fenn! Amíg nincs egységes rendszer, amit hosszú évek óta ígérnek, miszerint: internetes felületen adott településhez rendelt helyrajzi szám szerint elérhetővé válna a telekingatlanra vonatkozó érvényes beépítési mutatók és teendők listája… addig egyenként/építési ügyenként kergetjük a félreértelmezett/félreértelmezhető paragrafusokat és ügyintézőket… az ez irányú kutakodás időigényes és fárasztó tevékenység, és mindig a kérdező érzi magát “rosszul”. :)

      • kritizator szerint:

        nem műemléki környezet, de:

        az 5 alsó és 5 felső szomszéd, és a 10 szembeszomszéd háza kis túlzással 21 féle. Mind különböző: előkert, oldalhatár, tekintetében, van amelyik kapuszínes, többszintes és ezek mindenféle kombinációi stb., stb….

        Na akkor melyikhez igazodjunk kedves jegyző és építési előadó?

        • a Térképző szerint:

          Kedves Kritizator!
          Nem ismerem a helyszínt, a HÉSZ-t.
          A HÉSZ-hez és az OTÉK-hoz kell igazodni.
          Előző hozzászólásodban leírt “nem tetszett”, az nem előírás, nem szabály és nem törvény, én így gondolom. :)

          • kritizator szerint:

            Mi is így gondoljuk, de ők írásba adták, hogy nem, fontos a nemlétező “utcakép”.

          • a Térképző szerint:

            Kedves Kritizator!
            Ha Egyszerű bejelentéssel építkezel/építkeznél, akkor hogyan került “volt építési előadó” (Építéshatósági ügyintéző) ill. Jegyző elé az ügyed? Egyszerű bejelentés esetén még az ÉTDR- felületen történő ingyenes kérdezési lehetőséget, mint a “Hatósági Szolgáltatás Kérelme” felületet sem lehet használni…
            Hm… 2016. novemberében azt írtad, a Jegyző akar lefolytatni Településképi véleményezési eljárást… Akar? Azt kell megnézni, pontosan hogyan fogalmaz az érvényes rendelet?! Milyen (építési) esetre vonatkozik az?

  2. kritizator szerint:

    Jól elbeszélgetünk ketten:-)

    Nagyon röviden:
    2016. év eleje óta készülnek a terveink. A körülmények nem jók, de rosszak, mert szűk a telek stb. Próbálunk minél többet kihozni a telekből, amit a jogszabályok határainak “feszegetésével”, de azokat nem átlépve teszünk.
    2016. első félévében az építészünk egyeztetett az építési előadóval: személyesen, hatósági bizonyítvány stb. Nem sokra ment vele, szinte mindent visszadobott neki, amit akartunk.
    Amikor 2016. júliusában(?)szétnézve ugyanabban a faluban láttuk, hogy több a mienkéhez hasonló ház épült, én vettem kézbe az ügyet.
    Átnéztük tételesen a HÉSZ-t, bementem az építési előadóhoz, aki elhajtott a jegyzőhöz, hogy az ő hatásköre. A jegyző (viszont, sajnos) kikérte az építési előadó és egy másik építész véleményét írásban: az építési előadó ragaszkodott a már fél éve kiadott álláspontját, a másik építész viszont nekünk adott igazat több pontban, de kifogásolta az utcaképtől való eltérést.
    Na erre írtam hogy a szomszédos 20 ház 21 féleképpen épült meg.

    Hogy ezek után ellenőrzéskor mi lesz az egy jó kérdés.

    V É G E!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Kritizator!
      Ha Egyszerű bejelentéssel épülhet ez az új lakóépület, akkor az Építésfelügyelet az, aki ellenőrizhet. Ellenőrzés első lépése, hogy az elektronikus napló tárhelyre feltöltött terveket ellenőrzi.
      Helyszíni ellenőrzéskor a tervek szerinti kivitelezést és annak helyességét vizsgálja. Mindezeket úgy, hogy az Étv. 13.§-a szerint jártatok-e el a tervezéskor.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>