Beépítési százalék…és társai

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

E heti okosság: beépítési mutatók

Múlt héten a beépítési módokat tanulmányozhattad, most a többi jellemző beépítési mutatót is ismertetem. De ismétlésként: Ingatlan vásárlása előtt célszerű utánajárnod, hogy a választott építési telekre éppen milyen beépítési paraméterek az irányadók, mert az Eladó általában felkészülten vár Téged, a Vásárlót, és tájékoztat a beépítési százalékról, az építmény- és/vagy homlokzatmagasságról, meg emleget még bruttó szintterületet, meg esetleg még minimális zöldfelületet…
Ha építkezni fogsz, azt javaslom, hogy a telek keresésénél is kérj segítséget egy építésztől, mert tapasztalata van, és a telek beépítési paramétereinek tisztázásában óriási segítséget nyújt Neked.

 

Beépítési % = telek beépítettsége

Beépítési százalék, az a viszonyszám, mely a telek beépítettségét fejezi ki. Egyszerűbben: a telken álló épület(ek) teljes alapterületét el kell osztanod a teljes telekterülettel. Példa: van egy 1000 m2-es telekterület, és arra 250 m2 alapterületnyi épületet tervezel, akkor a 250 m2-et elosztod 1000 m2-tel, eredményként 0,25 öt, azaz 25 %-ot kapsz. Itt arra érdemes figyelned, hogy a beépített alapterületnél a mindenkori terepcsatlakozás felett 1,0 m magasságban futó (képzeletbeli) metszősík által elmetszett alapterületet kell figyelembe venned! Vagyis attól a ház maga, lehet földszintes vagy emeletes, mert ha a képzeletbeli 1,0 m magasságban elszeleteled a tereppel párhuzamosan, mindegy hány szintes a ház  felfelé vagy lefelé…

Egy további mutató teszi érthetővé, hogy egy épület az adott telken hány szintes lehet. Itt az önálló szintek teljes alapterületét, azaz a valamennyi épületszint alapterületét kell összeadni és megkapjuk a szintterületet.
A szintterületi mutató az építmény összes szintjének összes beépített alapterülete, elosztva a telek területével. Az üres padlástér nem számít ebbe bele, de a beépített tetőtérnek, az 1,90 m feletti részét bele kell számolni a határoló szerkezetekkel együtt! Lépcsőház esetén a lépcső területét bele számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét is! A pince és garázs esete eltérő lehet területenként!

Zöldfelület a telekterület azon – növényzettel borított – része, ahol a termőtalajon vagy az eredeti altalajon nincsen semmilyen épített réteg (járda, melléképület…stb.) Ez is százalékos arányban megadott mutató: a tiszta zöldfelületet el kell osztanod a teljes telekterülettel. E számolásnál van némi könnyítés, mert tetőkerti és vízfelületi alapterületeket is figyelembe lehet venni a viszonyszám meglétének igazolásához!

7 hozzászólásto Beépítési százalék…és társai

  1. Ertl Imre szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Nagyon rég óta tanulom olvasom az oldalát nagyon tetszik.
    Telkemen a maradék lehetőségre tervezek egy pici házat( a régi mellé az a gyerekeké lesz és térsasházat csinálunk belőle )ha nem muszáj nem akarok bontani. A kérdésem a következő mivel a hely pici beépíteném a leendő garázs tetejét sőt az emelet mindkettő oldalon kiugrana az épülettől maximum 1,5 m-re hogy nyerjek egy kis teret. Ha mindez legalább 2 m magas akkor jól tudom nem számít bele a beépítettségbe? Akkor sem ha pillér támasztja? Ön szerint nagyon bonyolítja drágítja a kivitelezést egy ilyen megoldás?
    Nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Ertl Úr!
      Köszönöm a megkeresést/méltatást! 😉
      Beépítettségbe akkor nem számítana bele ezen 1,5 m széles területnövekmény, ha az pl. erkély lenne!
      “Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.”
      Az OTÉK így szól:
      “Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.”
      Ha a kiugrás alátámasztott (pilléreken nyugszik), akkor funkciótól függetlenül is beszámítandó.
      tehát, az OTÉK így folytatódik:
      “A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
      _az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Ertl Imre szerint:

        Nagyon köszönöm!
        Ha nincs alátámasztva az nagyon drága és bonyolult megoldás?
        Ugye jól értettem ebben az esetben nem számít bele.
        Sajnos a mai kivitelezők csak egyszerű dolgokra képesek.

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Ertl Úr!
          Létezik 1,5 m széles épületkinyúlás: konzolos födémkialakítással. Nem ördögi dolog! 😉
          Az esetben nem számít a beépítettség mértékébe ezen kiugró/túlnyúló épületrész: ha erkély, vagy függőfolyosó a funkciója!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  2. Ertl Imre szerint:

    Nagyon köszönöm!
    Alátámasztás nélkül is meg lehet csinálni? Vagy úgy nagyon drága és bonyolult lenne?

  3. Kovács Norbert szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy témába vágó kérdésben kérném a segítségét, remélem sikerül érthetően leírnom a részleteket.
    Adott egy épület, melynek maximális méretei hatóság által előírtan 3,0 x 10,16 m. Funkciója tárolóépület.
    A kivitelezés során az épület két téglafalat kapott, pontosan a fent leírt méretekkel, déli oldalon 3,0 m-es, nyugati oldalon 10,16 m-es hosszal. Az épületen lévő sátortetőt az északi és a keleti oldalon pillérek tartják.
    Az előírt méretek ellenőrzésekor a hatóság az épület oldalainak hosszát, az észak-keleti sarkon lévő oszlopot használva állapították meg, ezt véve É-K-i sarokként, ez azonban az északi falnál 2,82 m-es szélességet eredményezett, vagyis az épület így nem szabályos téglalap, az északi oldal rövidebb a délinél.
    A tető azonban a déli és nyugati téglafalakkal párhuzamosan épült szabályos téglalap. A dél-keleti saroktól mérve, a déli fal síkjában 1,35 m-es kinyúlással bír ereszcsatornával együtt, az észak fal síkjában viszont az észak-keleti saroktól mérve 1,53 m, ami így meghaladja at 1,5 m-es mutatót.
    Ön elfogadná az épületet az előírt méretekkel?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Norbert!
      Lerajzoltam a hosszú leírásában, méretekkel bemutatott tároló alaprajzát, így meg is értettem a kérdését! 😉
      Mivel a megengedett 1,50 m túlnyúláson túl esik az 1,53 m, ezért a tároló épület nagyobbra sikeredett az előírt méretnél.
      Jóindulat kérdése…ilyen elenyésző eltérésnél…, másrészt szabály az szabály.
      A bökkenő ott van, hogy amikor az Ember magán érzi az ellenőrzés terhét, majd az azt követő elmarasztalást, akkor a külső okokban keresi/találja meg a hibát, hisz Ember!
      Az Ön helyében felajánlanám a túlnyúlás korrigálását.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .