Beépítési százalék…és társai

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

E heti okosság: beépítési mutatók

Múlt héten a beépítési módokat tanulmányozhattad, most a többi jellemző beépítési mutatót is ismertetem. De ismétlésként: Ingatlan vásárlása előtt célszerű utánajárnod, hogy a választott építési telekre éppen milyen beépítési paraméterek az irányadók, mert az Eladó általában felkészülten vár Téged, a Vásárlót, és tájékoztat a beépítési százalékról, az építmény- és/vagy homlokzatmagasságról, meg emleget még bruttó szintterületet, meg esetleg még minimális zöldfelületet…
Ha építkezni fogsz, azt javaslom, hogy a telek keresésénél is kérj segítséget egy építésztől, mert tapasztalata van, és a telek beépítési paramétereinek tisztázásában óriási segítséget nyújt Neked.

 

Beépítési % = telek beépítettsége

Beépítési százalék, az a viszonyszám, mely a telek beépítettségét fejezi ki. Egyszerűbben: a telken álló épület(ek) teljes alapterületét el kell osztanod a teljes telekterülettel. Példa: van egy 1000 m2-es telekterület, és arra 250 m2 alapterületnyi épületet tervezel, akkor a 250 m2-et elosztod 1000 m2-tel, eredményként 0,25 öt, azaz 25 %-ot kapsz. Itt arra érdemes figyelned, hogy a beépített alapterületnél a mindenkori terepcsatlakozás felett 1,0 m magasságban futó (képzeletbeli) metszősík által elmetszett alapterületet kell figyelembe venned! Vagyis attól a ház maga, lehet földszintes vagy emeletes, mert ha a képzeletbeli 1,0 m magasságban elszeleteled a tereppel párhuzamosan, mindegy hány szintes a ház  felfelé vagy lefelé…

Egy további mutató teszi érthetővé, hogy egy épület az adott telken hány szintes lehet. Itt az önálló szintek teljes alapterületét, azaz a valamennyi épületszint alapterületét kell összeadni és megkapjuk a szintterületet.
A szintterületi mutató az építmény összes szintjének összes beépített alapterülete, elosztva a telek területével. Az üres padlástér nem számít ebbe bele, de a beépített tetőtérnek, az 1,90 m feletti részét bele kell számolni a határoló szerkezetekkel együtt! Lépcsőház esetén a lépcső területét bele számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét is! A pince és garázs esete eltérő lehet területenként!

Zöldfelület a telekterület azon – növényzettel borított – része, ahol a termőtalajon vagy az eredeti altalajon nincsen semmilyen épített réteg (járda, melléképület…stb.) Ez is százalékos arányban megadott mutató: a tiszta zöldfelületet el kell osztanod a teljes telekterülettel. E számolásnál van némi könnyítés, mert tetőkerti és vízfelületi alapterületeket is figyelembe lehet venni a viszonyszám meglétének igazolásához!

19 hozzászólásto Beépítési százalék…és társai

  1. Ertl Imre szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Nagyon rég óta tanulom olvasom az oldalát nagyon tetszik.
    Telkemen a maradék lehetőségre tervezek egy pici házat( a régi mellé az a gyerekeké lesz és térsasházat csinálunk belőle )ha nem muszáj nem akarok bontani. A kérdésem a következő mivel a hely pici beépíteném a leendő garázs tetejét sőt az emelet mindkettő oldalon kiugrana az épülettől maximum 1,5 m-re hogy nyerjek egy kis teret. Ha mindez legalább 2 m magas akkor jól tudom nem számít bele a beépítettségbe? Akkor sem ha pillér támasztja? Ön szerint nagyon bonyolítja drágítja a kivitelezést egy ilyen megoldás?
    Nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Ertl Úr!
      Köszönöm a megkeresést/méltatást! 😉
      Beépítettségbe akkor nem számítana bele ezen 1,5 m széles területnövekmény, ha az pl. erkély lenne!
      “Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.”
      Az OTÉK így szól:
      “Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.”
      Ha a kiugrás alátámasztott (pilléreken nyugszik), akkor funkciótól függetlenül is beszámítandó.
      tehát, az OTÉK így folytatódik:
      “A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
      _az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Ertl Imre szerint:

        Nagyon köszönöm!
        Ha nincs alátámasztva az nagyon drága és bonyolult megoldás?
        Ugye jól értettem ebben az esetben nem számít bele.
        Sajnos a mai kivitelezők csak egyszerű dolgokra képesek.

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Ertl Úr!
          Létezik 1,5 m széles épületkinyúlás: konzolos födémkialakítással. Nem ördögi dolog! 😉
          Az esetben nem számít a beépítettség mértékébe ezen kiugró/túlnyúló épületrész: ha erkély, vagy függőfolyosó a funkciója!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Czifrik Zalán szerint:

            Tisztelt Térképező!
            Ha az erkély 1,5 m kinyúlik és a tetőszerkezet lefedi akkor beleszámít a beépíthető alapterületbe?

          • a Térképző szerint:

            Kedves Zalán!
            Beleszámítandó, mivel az erkélylemez fölé készített tetőzettel az erkélyterülete hasznos alapterületté vált.
            Üdvözlettel:
            a T é r k é p z ő, aki nem térképekkel foglalkozik, hanem “t e r e k e t” képez

  2. Ertl Imre szerint:

    Nagyon köszönöm!
    Alátámasztás nélkül is meg lehet csinálni? Vagy úgy nagyon drága és bonyolult lenne?

  3. Kovács Norbert szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy témába vágó kérdésben kérném a segítségét, remélem sikerül érthetően leírnom a részleteket.
    Adott egy épület, melynek maximális méretei hatóság által előírtan 3,0 x 10,16 m. Funkciója tárolóépület.
    A kivitelezés során az épület két téglafalat kapott, pontosan a fent leírt méretekkel, déli oldalon 3,0 m-es, nyugati oldalon 10,16 m-es hosszal. Az épületen lévő sátortetőt az északi és a keleti oldalon pillérek tartják.
    Az előírt méretek ellenőrzésekor a hatóság az épület oldalainak hosszát, az észak-keleti sarkon lévő oszlopot használva állapították meg, ezt véve É-K-i sarokként, ez azonban az északi falnál 2,82 m-es szélességet eredményezett, vagyis az épület így nem szabályos téglalap, az északi oldal rövidebb a délinél.
    A tető azonban a déli és nyugati téglafalakkal párhuzamosan épült szabályos téglalap. A dél-keleti saroktól mérve, a déli fal síkjában 1,35 m-es kinyúlással bír ereszcsatornával együtt, az észak fal síkjában viszont az észak-keleti saroktól mérve 1,53 m, ami így meghaladja at 1,5 m-es mutatót.
    Ön elfogadná az épületet az előírt méretekkel?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Norbert!
      Lerajzoltam a hosszú leírásában, méretekkel bemutatott tároló alaprajzát, így meg is értettem a kérdését! 😉
      Mivel a megengedett 1,50 m túlnyúláson túl esik az 1,53 m, ezért a tároló épület nagyobbra sikeredett az előírt méretnél.
      Jóindulat kérdése…ilyen elenyésző eltérésnél…, másrészt szabály az szabály.
      A bökkenő ott van, hogy amikor az Ember magán érzi az ellenőrzés terhét, majd az azt követő elmarasztalást, akkor a külső okokban keresi/találja meg a hibát, hisz Ember!
      Az Ön helyében felajánlanám a túlnyúlás korrigálását.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  4. Tulipán Zoltán szerint:

    Tisztelt térképző!

    A kérdésem az volna, hogy van egy garázsom ami 8 m2-el nagyobb a megengedettnél(itt a telek maximális beépíthetőségére gondolok)megoldható-e ez a probléma úgy, hogy a könnyűszerkezetes falait a megfelelő méretre csökkenteném így csökkenne a fallal körülvett m2, a tetőt és a tetőt tartó oszlopokat pedig meghagynám egy nyitott fedett térnek? Válaszát köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Zoltán!
      Az Ön által meghagyni kívánt nyitott/fedett tér (oszlopok + tető) még mindig olyan alapterületet határol, melyet bele kell számítani a beépítettségbe.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  5. Horváth Erzsébet szerint:

    Tisztelt Térképző!
    A háznál lévő melléképületünk túlméretezett emiatt az Építési Hatóság nem adja ki az hatósági bizonyítványt ugyanis ház eladás folyamatában vagyunk.A 20 méter hosszú melléképület előtt van egy fedett rész végig ami kb. 2 m széles, de nem oszlopok tartják a tető hosszabbítással lett megoldva éppen azért, hogy oszlopok ne akadályozzanak. Az lenne a kérdésem, ha levennénk a tetőrészt mivel nincsenek oszlopok ezzel csökkenteni tudnánk a túlépítettséget? Sajnos az épületből való bontást szinte lehetetlen, mivel egyben van az egész egy masszív tégla épület nem is tudom honnan tudnák belőle lebontani. Tárolók, kamra, garázs,fásszí stb található az épületben. A bontás elcsúfítaná az egész épületet nem beszélve a nagy munkáról. Milyen megoldás lehetne még, hogy bontani ne kelljen? Köszönöm válaszát

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erzsébet!
      A fedett rész ezek szerint konzolos…, vagyis alátámasztás nélkül nyúlik túl a melléképítmény homlokzati falszakaszától 2 méternyire. Mivel ez a túlnyúlás nagyobb mint 1,5 m, valószínűsítem, ezt a fedett területet is beleszámítják a telek legnagyobb beépítettségébe. Feltételezem!
      Ezt Ön is ki tudja számolni… , ha így van, akkor a konzolos “előtető” bontással csökkenthető a beépítettség.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • József szerint:

        Tisztelt Térképző!

        A fent említett esetben ha lennének oszlopok akkor az tornácnak számítana? (Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér). Ha igen, akkor az bár le van támasztva, de 1,5 m-ig nem számít bele a beépíthetőségbe?
        A másik kérdés: egy különálló garázs vagy raktár épületnek vagy műtárgynak számít? (Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény… )

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt József!
          A fedett közlekedő tér (tornác) beleszámít a beépítettségbe.
          Épületként definiáljuk mindkettőt.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  6. M. Zsuzsanna szerint:

    Kedves Ibolya!

    Van egy művelés alól kivett területemen lévő gazdasági épület. Ez lenne a mi otthonunk ❤️ beépíthetőség esetünkben 3%. Jelenleg a házikó bruttó alapterülete 24 nm, 1000 nm a telek. Bővítés esetén elképzelhető hogy megadják a megengedett százaléknál nagyobb házra az engedélyt? Nagyjából 5nm-el lenne nagyobb, azaz a tervek szerint 35 nm. Vagy erre semmi esély, és sakkozzak a 30 nm-en belül?
    Nagyon szimpatikus a honlapja, remélem fogunk még ezen a fórumon kívül is szakmailag tárgyalni!
    Előre is köszönöm a választ!
    Üdvözlettel
    Zsuzsanna

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsuzsanna!
      Ha a település Helyi Építési Szabályzata szerinti ez a rögzített %-os érték, akkor nem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  7. Lovász Zoltán szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Az udvaromba fa oszlopokon álló, illetve fa vázzal rendelkező, minden oldalán nyitott kiülőt építettem (300m3 alatt). Alatta beton aljzat van. A szomszédom “jóindulata” miatt a hatóság megállapította, hogy a beépítési százalékom nem megfelelő, mert már a 100 évvel ezelőtt megépített házzal is túllépí a megengedett értéket. Köteleztek bontásra.

    Szeretném a fa vázat -pergolának átalakítva- megmenteni, hogy egy növényzettel befuttatott kiülőm legalább megmaradjon. Elég ha a tetőt leszedem és növénnyel befuttatom? Sehol nem találtam arra vonatkozó leírást, hivatalos meghatározást, hogy a pergola mitől lesz pergola illetve , hogy mikor nem számít bele a beépítési százalékba az ilyen jellegű kerti pihenő. Köszönöm előre is a segítségét.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Lovász Zoltán Úr!
      A pergola is beleszámít a beépítettségbe.
      A bontási kötelezettségre – amit bizonyára írásban rendeltek el, szabtak határidőt, tehát ellenőrizni is fogják Önt…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .