Beépítési százalék…és társai

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

E heti okosság: beépítési mutatók

Múlt héten a beépítési módokat tanulmányozhattad, most a többi jellemző beépítési mutatót is ismertetem. De ismétlésként: Ingatlan vásárlása előtt célszerű utánajárnod, hogy a választott építési telekre éppen milyen beépítési paraméterek az irányadók, mert az Eladó általában felkészülten vár Téged, a Vásárlót, és tájékoztat a beépítési százalékról, az építmény- és/vagy homlokzatmagasságról, meg emleget még bruttó szintterületet, meg esetleg még minimális zöldfelületet…
Ha építkezni fogsz, azt javaslom, hogy a telek keresésénél is kérj segítséget egy építésztől, mert tapasztalata van, és a telek beépítési paramétereinek tisztázásában óriási segítséget nyújt Neked.

 

Beépítési % = telek beépítettsége

Beépítési százalék, az a viszonyszám, mely a telek beépítettségét fejezi ki. Egyszerűbben: a telken álló épület(ek) teljes alapterületét el kell osztanod a teljes telekterülettel. Példa: van egy 1000 m2-es telekterület, és arra 250 m2 alapterületnyi épületet tervezel, akkor a 250 m2-et elosztod 1000 m2-tel, eredményként 0,25 öt, azaz 25 %-ot kapsz. Itt arra érdemes figyelned, hogy a beépített alapterületnél a mindenkori terepcsatlakozás felett 1,0 m magasságban futó (képzeletbeli) metszősík által elmetszett alapterületet kell figyelembe venned! Vagyis attól a ház maga, lehet földszintes vagy emeletes, mert ha a képzeletbeli 1,0 m magasságban elszeleteled a tereppel párhuzamosan, mindegy hány szintes a ház  felfelé vagy lefelé…

Egy további mutató teszi érthetővé, hogy egy épület az adott telken hány szintes lehet. Itt az önálló szintek teljes alapterületét, azaz a valamennyi épületszint alapterületét kell összeadni és megkapjuk a szintterületet.
A szintterületi mutató az építmény összes szintjének összes beépített alapterülete, elosztva a telek területével. Az üres padlástér nem számít ebbe bele, de a beépített tetőtérnek, az 1,90 m feletti részét bele kell számolni a határoló szerkezetekkel együtt! Lépcsőház esetén a lépcső területét bele számoljuk, az induló szinten a lépcső alatti terület 1,90 m belmagasság feletti részét is! A pince és garázs esete eltérő lehet területenként!

Zöldfelület a telekterület azon – növényzettel borított – része, ahol a termőtalajon vagy az eredeti altalajon nincsen semmilyen épített réteg (járda, melléképület…stb.) Ez is százalékos arányban megadott mutató: a tiszta zöldfelületet el kell osztanod a teljes telekterülettel. E számolásnál van némi könnyítés, mert tetőkerti és vízfelületi alapterületeket is figyelembe lehet venni a viszonyszám meglétének igazolásához!

61 hozzászólásto Beépítési százalék…és társai

  1. Ertl Imre szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Nagyon rég óta tanulom olvasom az oldalát nagyon tetszik.
    Telkemen a maradék lehetőségre tervezek egy pici házat( a régi mellé az a gyerekeké lesz és térsasházat csinálunk belőle )ha nem muszáj nem akarok bontani. A kérdésem a következő mivel a hely pici beépíteném a leendő garázs tetejét sőt az emelet mindkettő oldalon kiugrana az épülettől maximum 1,5 m-re hogy nyerjek egy kis teret. Ha mindez legalább 2 m magas akkor jól tudom nem számít bele a beépítettségbe? Akkor sem ha pillér támasztja? Ön szerint nagyon bonyolítja drágítja a kivitelezést egy ilyen megoldás?
    Nagyon köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Ertl Úr!
      Köszönöm a megkeresést/méltatást! 😉
      Beépítettségbe akkor nem számítana bele ezen 1,5 m széles területnövekmény, ha az pl. erkély lenne!
      “Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.”
      Az OTÉK így szól:
      “Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege.”
      Ha a kiugrás alátámasztott (pilléreken nyugszik), akkor funkciótól függetlenül is beszámítandó.
      tehát, az OTÉK így folytatódik:
      “A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
      _az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • Ertl Imre szerint:

        Nagyon köszönöm!
        Ha nincs alátámasztva az nagyon drága és bonyolult megoldás?
        Ugye jól értettem ebben az esetben nem számít bele.
        Sajnos a mai kivitelezők csak egyszerű dolgokra képesek.

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt Ertl Úr!
          Létezik 1,5 m széles épületkinyúlás: konzolos födémkialakítással. Nem ördögi dolog! 😉
          Az esetben nem számít a beépítettség mértékébe ezen kiugró/túlnyúló épületrész: ha erkély, vagy függőfolyosó a funkciója!
          Üdvözlettel:
          a Térképző

          • Czifrik Zalán szerint:

            Tisztelt Térképező!
            Ha az erkély 1,5 m kinyúlik és a tetőszerkezet lefedi akkor beleszámít a beépíthető alapterületbe?

          • a Térképző szerint:

            Kedves Zalán!
            Beleszámítandó, mivel az erkélylemez fölé készített tetőzettel az erkélyterülete hasznos alapterületté vált.
            Üdvözlettel:
            a T é r k é p z ő, aki nem térképekkel foglalkozik, hanem “t e r e k e t” képez

  2. Ertl Imre szerint:

    Nagyon köszönöm!
    Alátámasztás nélkül is meg lehet csinálni? Vagy úgy nagyon drága és bonyolult lenne?

  3. Kovács Norbert szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Egy témába vágó kérdésben kérném a segítségét, remélem sikerül érthetően leírnom a részleteket.
    Adott egy épület, melynek maximális méretei hatóság által előírtan 3,0 x 10,16 m. Funkciója tárolóépület.
    A kivitelezés során az épület két téglafalat kapott, pontosan a fent leírt méretekkel, déli oldalon 3,0 m-es, nyugati oldalon 10,16 m-es hosszal. Az épületen lévő sátortetőt az északi és a keleti oldalon pillérek tartják.
    Az előírt méretek ellenőrzésekor a hatóság az épület oldalainak hosszát, az észak-keleti sarkon lévő oszlopot használva állapították meg, ezt véve É-K-i sarokként, ez azonban az északi falnál 2,82 m-es szélességet eredményezett, vagyis az épület így nem szabályos téglalap, az északi oldal rövidebb a délinél.
    A tető azonban a déli és nyugati téglafalakkal párhuzamosan épült szabályos téglalap. A dél-keleti saroktól mérve, a déli fal síkjában 1,35 m-es kinyúlással bír ereszcsatornával együtt, az észak fal síkjában viszont az észak-keleti saroktól mérve 1,53 m, ami így meghaladja at 1,5 m-es mutatót.
    Ön elfogadná az épületet az előírt méretekkel?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Norbert!
      Lerajzoltam a hosszú leírásában, méretekkel bemutatott tároló alaprajzát, így meg is értettem a kérdését! 😉
      Mivel a megengedett 1,50 m túlnyúláson túl esik az 1,53 m, ezért a tároló épület nagyobbra sikeredett az előírt méretnél.
      Jóindulat kérdése…ilyen elenyésző eltérésnél…, másrészt szabály az szabály.
      A bökkenő ott van, hogy amikor az Ember magán érzi az ellenőrzés terhét, majd az azt követő elmarasztalást, akkor a külső okokban keresi/találja meg a hibát, hisz Ember!
      Az Ön helyében felajánlanám a túlnyúlás korrigálását.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  4. Tulipán Zoltán szerint:

    Tisztelt térképző!

    A kérdésem az volna, hogy van egy garázsom ami 8 m2-el nagyobb a megengedettnél(itt a telek maximális beépíthetőségére gondolok)megoldható-e ez a probléma úgy, hogy a könnyűszerkezetes falait a megfelelő méretre csökkenteném így csökkenne a fallal körülvett m2, a tetőt és a tetőt tartó oszlopokat pedig meghagynám egy nyitott fedett térnek? Válaszát köszönöm

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Zoltán!
      Az Ön által meghagyni kívánt nyitott/fedett tér (oszlopok + tető) még mindig olyan alapterületet határol, melyet bele kell számítani a beépítettségbe.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  5. Horváth Erzsébet szerint:

    Tisztelt Térképző!
    A háznál lévő melléképületünk túlméretezett emiatt az Építési Hatóság nem adja ki az hatósági bizonyítványt ugyanis ház eladás folyamatában vagyunk.A 20 méter hosszú melléképület előtt van egy fedett rész végig ami kb. 2 m széles, de nem oszlopok tartják a tető hosszabbítással lett megoldva éppen azért, hogy oszlopok ne akadályozzanak. Az lenne a kérdésem, ha levennénk a tetőrészt mivel nincsenek oszlopok ezzel csökkenteni tudnánk a túlépítettséget? Sajnos az épületből való bontást szinte lehetetlen, mivel egyben van az egész egy masszív tégla épület nem is tudom honnan tudnák belőle lebontani. Tárolók, kamra, garázs,fásszí stb található az épületben. A bontás elcsúfítaná az egész épületet nem beszélve a nagy munkáról. Milyen megoldás lehetne még, hogy bontani ne kelljen? Köszönöm válaszát

    • a Térképző szerint:

      Kedves Erzsébet!
      A fedett rész ezek szerint konzolos…, vagyis alátámasztás nélkül nyúlik túl a melléképítmény homlokzati falszakaszától 2 méternyire. Mivel ez a túlnyúlás nagyobb mint 1,5 m, valószínűsítem, ezt a fedett területet is beleszámítják a telek legnagyobb beépítettségébe. Feltételezem!
      Ezt Ön is ki tudja számolni… , ha így van, akkor a konzolos “előtető” bontással csökkenthető a beépítettség.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • József szerint:

        Tisztelt Térképző!

        A fent említett esetben ha lennének oszlopok akkor az tornácnak számítana? (Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér). Ha igen, akkor az bár le van támasztva, de 1,5 m-ig nem számít bele a beépíthetőségbe?
        A másik kérdés: egy különálló garázs vagy raktár épületnek vagy műtárgynak számít? (Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény… )

        • a Térképző szerint:

          Tisztelt József!
          A fedett közlekedő tér (tornác) beleszámít a beépítettségbe.
          Épületként definiáljuk mindkettőt.
          Üdvözlettel:
          a Térképző

  6. M. Zsuzsanna szerint:

    Kedves Ibolya!

    Van egy művelés alól kivett területemen lévő gazdasági épület. Ez lenne a mi otthonunk ❤️ beépíthetőség esetünkben 3%. Jelenleg a házikó bruttó alapterülete 24 nm, 1000 nm a telek. Bővítés esetén elképzelhető hogy megadják a megengedett százaléknál nagyobb házra az engedélyt? Nagyjából 5nm-el lenne nagyobb, azaz a tervek szerint 35 nm. Vagy erre semmi esély, és sakkozzak a 30 nm-en belül?
    Nagyon szimpatikus a honlapja, remélem fogunk még ezen a fórumon kívül is szakmailag tárgyalni!
    Előre is köszönöm a választ!
    Üdvözlettel
    Zsuzsanna

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsuzsanna!
      Ha a település Helyi Építési Szabályzata szerinti ez a rögzített %-os érték, akkor nem.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  7. Lovász Zoltán szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Az udvaromba fa oszlopokon álló, illetve fa vázzal rendelkező, minden oldalán nyitott kiülőt építettem (300m3 alatt). Alatta beton aljzat van. A szomszédom “jóindulata” miatt a hatóság megállapította, hogy a beépítési százalékom nem megfelelő, mert már a 100 évvel ezelőtt megépített házzal is túllépí a megengedett értéket. Köteleztek bontásra.

    Szeretném a fa vázat -pergolának átalakítva- megmenteni, hogy egy növényzettel befuttatott kiülőm legalább megmaradjon. Elég ha a tetőt leszedem és növénnyel befuttatom? Sehol nem találtam arra vonatkozó leírást, hivatalos meghatározást, hogy a pergola mitől lesz pergola illetve , hogy mikor nem számít bele a beépítési százalékba az ilyen jellegű kerti pihenő. Köszönöm előre is a segítségét.

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Lovász Zoltán Úr!
      A pergola is beleszámít a beépítettségbe.
      A bontási kötelezettségre – amit bizonyára írásban rendeltek el, szabtak határidőt, tehát ellenőrizni is fogják Önt…
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  8. Kuzmáné Pintér Bernadett szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Véleményét szeretném kérni.HÉSZ besorolása szerint Lke 18 ami 20% beépítettséget jelent,lakóházam ezt lefedi,ebben az övezetben csak az én telkem 674m2 mindenki másé 2000m2 feletti.Probléma 15 m2 mobilgarázs amit lebontatnak velem,így nem lesz tárolóm.Önkormányzat,helyi építési vezetőt már kerestem segítő szándék nem volt részükről.Kihez fordulhatnék még?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Tisztelettel:Kuzmáné

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadett!
      A HÉSZ kötelező érvényű, azért nem tudnak Önnek segíteni, hisz a telekingatlanon a lakóház már “kihasználta” a beépítési lehetőséget.
      Ha a telekterületet tudná növelni, pl. :szomszédtól telekrészt vásárolni, arányaiban változnának a beépítési mutatók az Ön telkére vonatkozóan is…, ez persze nem pénztárca-barát megoldás.
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészeti t e r e k -et tervez/képez, így nem térképekkel foglalkozik

  9. Kuzmáné Pintér Bernadett szerint:

    Köszönöm a válaszát,a baj ott kezdődik,hogy nem tudok telket venni helyi adotságok miatt.Igazságtalan ,hogy az utcánkban az én telkem a legkisebb és a beépítési%is.Erre nincs valami jogszabály,hogy azonos tulajdonságú telkeket azonos jogok illetnek meg.Kerti házam van és nem lehet egy zárható fedett tárolom amibe pl a fűnyíromat beteszem.Válaszát előre is köszönöm.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Bernadett!
      Adott építési övezetben azonos előírások érvényesek, ez az azonos “jog”.
      Még az lehet(ne) megoldás az Ön számára, ha a településre vonatkozó Szabályozás változna.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  10. Adorján Istvánné szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Adott egy 80 éve épült ház, – kb 100 nm – amihez 30 éve hozzáépített az akkori tulaj 16 nm-t engedély nélkül (11 nm szoba és 5 nm lejáró szuterénba). Ez az új rész jelenleg nem kapna fennmaradási engedélyt, mivel az épület a telek beépíthetőségét meghaladja. Megoldás lehet-e a bontás, ha az alap épület (ami az ingatlan nyilvántartási térképen szerepel) magában is meghaladja a megengedett százalékot? Vagy ezt már nem nézik ilyen esetben, mivel a HÉSZ előtt épült és szabályos?

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Adorján Istvánné!
      Ha 30 évvel ezelőtt épült meg a toldalék/hozzáépítés, akkor az fennmaradhat, nem szükséges elbontani, függetlenül attól, hogy jelenleg nem felel meg a szigorúbb övezeti előírásoknak.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  11. Horváth Mária szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Egy kis segítséget szeretnék kérni beépítési %-kal kapcsolatban. A HÉSZ szerint az ingatlanon max 30% lehet a beépítés, melyet kissé meghaladtunk az alábbiak szerint:
    Ház és térköves rész pár m2 híján eléri a maximumot, ezen kívül van még két melléképület, összesen 56 m2 alapterülettel, összesen 34%-t építettünk be így.
    Van arra lehetőség vmilyen módon csökkenteni a a beépítettséget? Például a melléképületek tetején tetőkert kialakításával? Esetleg növény befuttatásával? A térköves résszel lehet valamit kezdeni a bontáson kívül? Most derült ki számunkra, hogy a térköves rész is beleszámít a beépítettségbe.
    A melléképületek nincsenek feltüntetve a térképen, egyik sem volt engedélyköteles, az egyiket tavaly, a másikat idén építettük (beton alapon fém könnyűszerkezetes épület). Ezeknek hogyan kell kérni a feltüntetését? Kell egyáltalán? A helyi önkormányzaton nem nagyon jutottunk dűlőre.
    A felújítási támogatást szeretnénk igénybe venni a térkövezéshez, de nem szeretnék belefutni abba, hogy a beépítési % túllépése miatt bontásra köteleznek egy esetleges helyszíni ellenőrzés után.
    Nagyon köszönöm előre is a segítséget!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Mária!
      Beépítési százalék a beépítettséget jelöli. Ebbe az építmények által elfoglalt alapterületet kell beleszámítani.
      A “térköves” rész, az ingatlan zöldfelületét alakítja, hiszen ez burkolatként és nem építményként értendő.
      A helyi HÉSZ valszeg mindkét adatot szabályozza.
      Melléképítmény létesítése építési engedélyköteles tevékenység volt a “múltban”. A HÉSZ szabályozhatja ezek darabszámát is!
      Jelenlétüket úgy lehet jogilag realizálni, ha mindenféle beépítési mutatóba “beleférnek”, akkor Hatósági Bizonyítványt kell kérni meglétükről, és egy Földmérő segítségével Változási Vázrajz formájában a Földhivatali bejegyzés elvégeztethető.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  12. Lázár Zsolt szerint:

    Tisztelt Térképző!

    A következő kérdéssel megkerestem a helyi önkormányzat építési osztályát, de nem tudtak érdemi választ adni. Azért kérem az Ön segítségét.

    500 m2-es, lejtős telken bruttó 120 m2-es észak-dél tájolású, L-alakú ház van. A ház északi fele alatt szuterén lett kialakítva. A ház mellett (az észak-nyugati sarokban) van egy 20 m2-es pargolával fedett terasz. (A pergolán nincs semmi, polikarbonát sem.) A terasz két oldalát (déli és keleti oldalt) a ház fala határolja. A terasz észak-nyugati sarkától egy 1,5 m-magas támfal indul nyugati irányba és így a terasz és a ház nyugati oldalán lévő telekrészt fel lehetett tölteni. Itt a szintkülönbség a talaj és a terasz között 0,6 m. A terasz északi oldalán a szintkülönbség 2,1 m. A terasz a ház után készült, külön vasbeton + zsalukő alapokon áll. A terasz alatt nincs hasznos terület, fel lett töltve. Csak a ház északi fele alatt van szuterén.

    A kérdésem az, hogy a terasz területét bele kell-e számolni a telek beépített területébe.

    Ha a terasz északi oldalán építek egy második 1,2 m magas támfalat (a telek lejtése miatt adódik a lehetőség), ekkor a nyugati oldalon 0,6 m az északi oldalon 0,9 m lesz a szintkülönbség.
    Gondolom ekkor nem kell beleszámolni a teraszt a beépítettségbe.

    Előre köszönöm a segítséget.

    Üdvözlettel.
    L. Zsolt

    • a Térképző szerint:

      Kedves Zsolt!
      Ez így túlságosan határozatlan feladat, pedig 2x is elolvastam/próbáltam megfejteni/vizionálni a leírását.
      Terv, helyismeret, fotó hiányában képlékeny válasz születhetne.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • L. Zsolt szerint:

        Tisztelt Térképző!
        Sikerült megnézni a feltöltött képeket?
        Kérem segítsen, mert csak akkor tudok tavasszal garázst építeni, ha a terasz területét nem kell beszámítani a beépített területbe.
        Köszönöm a segítséget.
        Üdvözlettel.
        L. Zsolt

  13. Szabó Zoltán szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Maximálissan megengedett beépíthetőséget, lakóterületi telek, átléptük kb 6nm-rel garázsépítés során.
    Van esetleg engedmény, hogy x százalékig belefér ez a szabálytalanság, vagy zéró tolerancia van? Válaszát előre is köszönöm

  14. Reinhardt Xénia szerint:

    Tiszteletem! Épitett zsaluköves földbe süllyesztett medence a beépíthetőségbe bele számit, vagy csak a zöldfelületbe? Zöldfelületbe 75%ba vízi élővilág nélkül is? Válaszát előre is köszönöm!

    • a Térképző szerint:

      Kedves Xénia!
      Amennyiben a medence épített falai a terepcsatlakozástól számított 1 m magasságban egy képzeletbeli, a tereppel azonos síkkal párhuzamosan nem metsződnek, tehát süllyesztett a terepbe a medencetest, ez esetben a beépítettséget nem növeli.
      OTÉK szerint: Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal 75 %. A vesszők az én értelmezésemben nem “vagy” -szócskát jelentik, hanem a követelmények együttes teljesülésére utalnak.
      Az alga -szerintem – vízi élővilág. 😉
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  15. Nagy Katalin szerint:

    Tisztelt Zoltán!
    Házunknál kialakítottunk a terep szinttel egy magasságban kerti pihenőhelyet.
    A pihenőhely nincs közvetlen kapcsolatban az ingatlannal. Egy ágyás virág egy járda választja el a bejárati ajtótól.
    Elő tető van felette,burkolt az aljzat. Minek minősül,bele számít a beépítettségbe?
    Üdvözlettel.Katalin

  16. Nagy Katalin szerint:

    Tisztelt Zoltán!
    Házunk mellett lejtős területen lépcsőt alakítottunk ki.
    Felette helyeztük el a napelemeket,tartószerkezeten. A tartószerkezet a rejtett csatornát tartó gerendához rögzítettük.
    Beleszámít a beépítettségbe? (Féltető?)
    Üdvözlettel.Katalin

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt Nagy Katalin!
      Nem vagyok Zoltán. Szabó Ibolya építész, a Térképző oldalára tévedt Ön.
      Ez elég határozatlan kérdéssor… semmi konkrét adat… nem tudok ennyi információból választ adni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  17. Kovács László szerint:

    Tisztelt Szabó Ibolya!

    2622m2 alapterületü ingatlanunkon 1982-ben épült 2db 9 lakásos ház.
    Az ingatlannak két utcára van kijárata. Kezdetek óta az egyik épületből a kijárás az egyik utcára-, a másik épületből a másik utcára történik. Az ingatlanokat használatban és fizikailag is egy keritéssel két egynlő részre osztva szabályszarű használati megállapodással használjuk. Amikor épültek az épületek megfeletek a beépítési 20%-nak. Időközben változott az övezeti besorolás és a beépíthetőség 15% lett igy a mostani állapot, már nem felel meg az előírásoknak.
    Az övezeti besorolás szerint 1000m2 a minimálisan kialakítható telekméret.
    Szabályosan kérvényeztük a telekmegosztást, 2egyenlő 1311m2 területre,amely a jelen használati állapotot tükrözné,de elutasították.Kérvényünk minden előírásnak megfelelt, de elutasították, mert az megváltozott a beépíthetőség mértéke miatt az egyik kialakítandó telek részen 16%, a másikon pedig 17,4% lenne beépítési %. Fellebezésnek helye nincs.
    Kérdésünk az lenne, hogy van e valamilyen jogi lehetőségünk a telekalakítás kikényszerítésére, figyelembe véve, hogy a jelenelgi fizikai állapoton semm sem változna.
    Üdcözlettel: kovács László

    • a Térképző szerint:

      Kedves László!
      Hmmm…fellebbezésnek helye nincs…
      Sajnos, nem tudok ‘járható/eredményre’ vezető utat ajánlani, ha az elutasítás indoklás részében a beépítési mutatók túllépésére – mai állapotára – hivatkoztak. 🙁
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  18. K. Tamás szerint:

    Tisztelt Térképző!
    Az 1980-ban épült Kádár-kocka házunk melletti teraszt szeretnénk befedni, hogy a nyári melegben ne tűzön oda a nap. A terasz 20 négyzetméteres, 3 lépcső vezet fel rá, azon keresztül lehet bemenni a házba. A telken a ház, egy garázs + nyárikonyha van. A két épület összes alapterülete 19%. A beépítettség határa 20%. Így olyan megoldást keresünk, ami esetén a teraszt nem kell beszámolni a beépített területbe. Több megoldás is felmerült, de nem tudom, hogy melyik esetén kell beleszámolni, melyik esetén nem kell beleszámolni a teraszt a beépített területbe.
    Kitekerhető árnyékoló ponyva, vas vázhoz rögzített ponyva, pergolla, vas vázon cserepes lemez borítás. A nejem az utolsót szeretné, mert ekkor az eső ellen is védve lenne a terasz és a virágok.
    Kérem mondja meg, hogy melyik megoldás nem számít bele a beépített területbe.
    Köszönöm.
    Tisztelettel.
    K. Tamás

    • a Térképző szerint:

      Kedves Tamás!
      A felsorolt lehetőségek közül a kitekerhető napellenző lehet a kézenfekvő megoldás. Ez a kialakítás nem változtatja a beépítési mutatókat.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

      • K. Tamás szerint:

        Tisztelt Térképző!
        Köszönöm a válaszát.
        Beszéltem egy napellenzőket forgalmazó kft-vel, a kinyúlás miatt a karos, kitekerhető napellenzőt nem javasolta. Helyette napvitorlát javasolt, amit egy fix fém vázra lehetne kifeszíteni, de csak a nyári hónapokban lenne felrakva. Ezt a megoldást is teljes területtel bele kell számolni a beépített területbe? Azt is említette, hogy a fal melletti 1,5 méteres részt le lehet vonni, ha a terasz területe beleszámítandó.
        Köszönöm a válaszát.
        Tisztelettel.
        K. Tamás

  19. Varga F. szerint:

    Kedves Térképző!

    Budapest LKE-2/SZ-10 övezetben álló családi ház mellé medence építését tervezem. Az övezet zöldfelületi mutatója 75%, az eddig megvalósultak ezt már elérték. Tudomásom szerint a medence építése nem engedélyköteles, viszont köteles vagyok betartani a vonatkozó előírásokat. A medence felülete (vízfelület + körbeburkolás) további cc. 45nm-t jelentene, amivel a zöldfelületi mutató cc. 71%-ra csökkenne, de a szomszédoktól, kerítéstől, stb. való előírt távolságokat betartanám. A medence területe teljes, vagy tört mértékben számít bele a beépítettségbe? Ön szerint mit kockáztatok, ha belevágok a folyamatba? Bírságot? Elbontás elrendelését? Esetleg mindkettőt? A környéken szétnézve nincs túl sok aggódó ember, lehet, hogy nekem sem kellene ezt tennem? (Ha jól értelmezem, akkor egyébként 4ezerFt/köbméter az elrendelhető bírság – ha nincs bontási kötelezettség is, akkor ez a medenceépítés költségvetéséhez képest vállalható kockázat.)
    Értelemszerűen nem állásfoglalást várnék, hanem esetleges tapasztalatot, véleményt, amit természetesen a helyén kezelnék.

    Köszönöm válaszát!

    Üdvözlettel:
    V.F.

    • a Térképző szerint:

      Kedves Varga F.!
      Az OTÉK lehetőséget biztosít a vízfelület egy részének a zöldfelületbe történő beszámítására.
      Persze lehetséges, a helyi építési szabályok az OTÉK-beli rendelkezésnél szigorúbbak.
      Érdemes a helyi előírásokat is megismerni.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  20. Barsi Miklós szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Külön álló nyitott oldalú, de cseréppel fedett gépkocsi tároló, kb 20 négyzetméter alapterületű építmény bele számít -e a beépíthetőségi százalékba kervárosi övezetbe? Válaszát előre is köszönöm.
    Miklós

  21. Horváth Dániel szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Zártkerti 30nm-es beépíthetőségű telek vásárlásán gondolkodom. Kérdésem, hogy tipikus zártkerteknél van-e maximálva a pince mérete? 100nm-es pince méret körül gondolkodom. Ha az segít, akkor lehet teljesen földbe süllyesztett, akár kívülről láthatatlan is. Nagyrészt raktárként használnám, tehát szellőzésből is csak nagyon minimálisra van szükség.

    Üdvözlettel,
    H. Dániel

    • a Térképző szerint:

      Kedves Dániel!
      Zárkerti ingatlan beépítési lehetőségeit mindig az adott Település HÉSZ-e határozza meg.
      Kevés esélyt látok arra, hogy ha a beépítettség mértéke szerint 30 m2 alapterület engedélyezett, akkor a 100 m2 pince engedéllyel megvalósítható.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  22. Löffler József szerint:

    Tisztelt Térképező!
    Vásárolnék egy erdő és épület besorolású ingatlant. Az ingatlanból egy cca. 4x4méteres alap maradt,a többi faanyagot az eladó elmondása szerint széthordták a “bennszülöttek”. A térkép másolaton az épület fel van tüntetve. Úgy néz ki,hogy az épület körüli részt át lehet minősíttetni kivett vagy kert besorolásúra. A kérdésem az lenne, hogyan lehetne megnagyobbítani az épületet. Hallottam olyat hogyha nem egybefűggő alap van hanem beton kockára helyezett lábon áll akkor az lehet… Az én ötletem ,hogy marad az alap és úgy bővítem,hogy nagyobb tetőt teszek rá. az Ön szerint kivitelezhető? Ha igen akkor a tető túlnyúlásának alátámasztása nyugodhat-e beton gyámokon. Várom megtisztelő válaszát. Löffler József

    • a Térképző szerint:

      Kedves József!
      Ha a helyi övezeti előírások lehetővé teszik (beépítési mutatók), akkor bővíthető az épület.
      Az ideiglenes melléképítmények típusát is a Helyi Építési Szabályzat sorolja fel.
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!

  23. Molnár Attila szerint:

    Tisztelt Térképről,

    Érdeklődni szeretnék, hogy mi a különbség a beton és a műanyag gyeprács használata között zöld felületi százalék számítás esetén. Füvesített parkolót szeretnék kialakítani a házunkhoz, viszont a zöldfelületi arány már így is határértéken van. Hálás lennék ha tudna megfelelő megoldást ajánlani. Válaszát hálásan köszönöm M. Attila

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt M. Attila!
      Az OTÉK a műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-át engedi beszámítani az építési telekre előírt zöldfelületbe!
      De érdemes a Helyi Építési Szabályzatban is utána nézni, nem hoztak-e abban ennél “erősebb” szabályt!
      Üdvözlettel:
      a T é r k é p z ő, aki építészként tereket képez/hoz létre, nem pedig térképekkel foglalkozik!

  24. Borzák Attila szerint:

    Tisztelt Térképző!

    Adott Budakeszin egy 6X3 m-es, 2,1 m belmagasságú,fafödémes, nyitott kocsitároló, melynek az egyik hosszú oldala közvetlenül egy 3,5 m-es homlokzati falszakaszhoz, míg az egyik rövidebb oldala – teljes egészében egy 3 m hosszú betonfödémhez kapcsolódik (ez jelenleg egy pici beépített terasz padlózata – 3×1,5 m). A kocsitároló teteje 5 cm-rel alacsonyabb mint a betonfödém, ezt később WPC padlóval tervezném szintbe hozni egymással,ugyanis a garázstetőt fedetlen teraszként szeretném használni, mintegy kibővítve a már meglévő régi teraszt. Sajnos maga a kocsibeálló szabadon lévő másik 6 méteres része – a telek kicsi mérete miatt Kb.30-35 cm-re van a szomszéd kerítésétől, míg a (leendő) garázsajtó Kb. 1,3 méterre a kertkapunktól. A meglévő régi betonpadlós teraszra – a házunkból kilépve rögtön a szomszéd udvarára látok rá, mivel neki a földszinten van élettere. Talán ez (is) a probléma forrása, ugyanis a drága szomszéd nem szeretné ha teraszként használnám a saját garázsom tetejét! Érdekes mód a kocsitároló építése és megléte számára nem volt gond! A teraszra most raknám fel a WPC teraszburkolót (18,56 m2), de meg vagyok lőve, mert feljelentéssel fenyegetőzik, ha elkezdeném a szerelést. Emeli az ünnep fényét,hogy egy lépcsőt is beterveztem később a leendő terasz “szabad” oldalára, kiváltandó a házban lévő belső – sajnos kényelmetlen feljárót. A kérdésem tehát erre vonatkozólag: jogilag mire számíthatok ezügyben? Az ő ilyen hozzáállása miatt megbüntethet-e a hatóság? Le sem rakhatom a burkolatot,a legrosszabb esetben le kell bontanom magát a kocsitárolót is? A vicc az egészben, hogy ő,a kerítésén kívül még sövényt is ültetett,ami nálam jócskán lefogja a napot. Régebben a kocsibeálló helyén egy nagyon balesetveszélyes kültéri fémvázas lépcső állt, teljesen elhanyagolva, ugyanúgy a házfal mellett. A kocsitároló építése (2021 augusztus), és a lépcső bontása (2019 június) miatt soha nem kértem semmilyen engedélyt és be sem jelentettem ezeket. Várom mielőbbi válaszát. Köszönettel: B. Attila

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      Ha a területre vonatkozó beépítési mutatók egyáltalán lehetővé teszik a ‘lapostetős’ gk.tároló meglétét az Ön által körvonalazott építési helyen, akkor használhatja majd azt ‘tetőteraszként’.
      De!, ha bejelentés/engedély nélkül létesült ez a toldaléképítmény, a bontási kötelezettség könnyen valóssággá válhat… 🙁
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  25. M. Attila szerint:

    Tisztelt Térképző,

    Nagyon köszönöm a honlapot, a témában járatlanként nagyon sokat tanultam a hozzászólásokból és az Ön válaszaiból!

    A Balaton mellett a nagyszülőknek van egy 971 m2-es telke, rajta egy kb. 65 m2-es alapterületű kétszintes házzal (nyaralóval), aminek a legmagasabb pontja kb. 6 m magasan van. A ház alsó szintje kb. 50 éve épült, a felső szint kb. 35 éves. Jogilag szerintem minden rendben van vele, van lakhatási engedélye is, apósom mindent szabályszerűen csinált. A jelenlegi helyi építési szabályzat szerint a beépíthetőség 15%, az engedélyezett maximális épületmagasság 4,5 m (hétvégi házas üdülőterület).

    A család egyre nagyobb, ezért felmerült, hogy építsünk egy másik, kisebb házat (pl. faházat) is a telekre.

    Három kérdésem van:
    1) Jól értem-e, hogy beépíthetőség szempontjából mindegy, hogy hány épület van a telken? Tehát ha a beépíthetőség engedi, akkor nyugodtan építhetünk egy másik házat is?

    2) Ha elindítjuk egy újabb épület építését, az engedélyeztetés során probléma lehet-e, hogy az eredeti épület magassága már nem felel meg az aktuális építési szabályoknak? Vagyis elutasíthatják-e az új épület építését a régi épület magassága miatt?

    3) Van-e valamilyen más jogi akadálya vagy hátránya egy második lakó/üdülőépület építésének a telken?

    Köszönettel:

    M. Attila

    • a Térképző szerint:

      Kedves Attila!
      🙂 Köszönöm!
      Az “épületmagasság” egy viszonyszám, mely az épület kerületéből és homlokzati felületeinek arányából számítunk, tehát nem egy egzakt pont magassága! Keressen rá a blogomban, több alkalommal érintettem e témát.
      1/ és 2/ nem mindegy!, egy telken általában egy főfunkciójú építmény az ildomos. A település HÉSZ-e az iránymutató.
      3/ Ha az övezet lakóövezet akkor lehet lakóházat létesíteni. Üdülő/hétvégi házas övezet esetén üdülő/nyaraló/hétvégi ház létesíthető. Ha az eredetit kívánják bővíteni, mert nem állhat két építmény a telken, akkor bizony a mai szabályoknak meg kell felelnie a bővítéssel létrejövő megújuló épületnek!
      Üdvözlettel:
      a Térképző

  26. J. Daniel szerint:

    Tisztelt Térképező!

    Saroktelken a lakóépület az utcai és rövidebb oldalhatártól 3-3,5 m-re épült. Napelem telepítése kapcsán felmerült annak a gondolata, hogy az épület tetőszerkezetére történő telepítés helyett a Keleti és Déli oldalon az eresz alól induló újonnan telepítendő vázszerkezetre építenénk a panelokat, így lenne ezen az oldalon egy kvázi előtető amely ezeken az oldalakon az oldalhatárt 1-1,5 m-re megközelítené.

    A kérdésem az lenne, hogy megépíthető-e ilyen előetető az oldalhatár irányába, amely szerkezet alatt továbbra is maradna az előkert, illetve oldalkert.

    Válaszát köszönöm!
    Üdvözlettel,
    J. Daniel

    • a Térképző szerint:

      Tisztelt J.Daniel Úr!
      Saroktelek esetén a közterülettel határos telekterületnek a kerítés és az épület közötti része előkertnek minősül. Általános esetben az előkertbe előtető belóghat, ha az valóban a személybejárat felett létesül, és valamilyen konzolos megoldással az épület homlokzatához rögzített. Ha azonban az eresz alatt, az eresszel párhuzamosan futó új tetőidom létesül a teljes homlokzathosszon, az nem minősül előtetőnek.
      A helyi Építéshatósággal érdemes megvitatni a napelem telepítés lehetséges realizálását, mert az is elképzelhető, hogy Településképi Bejelentésre is szükség lesz!
      Üdvözlettel:
      a Térképző, aki építészként elsősorban (építészeti) t e r e k e t képez, így tevékenységének nincs sok köze a térkép-hez! 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .