Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Ez a „Közös lónak…”?

Nándor hónapok óta próbál eligazodni, milyen feltételekkel bővítheti az egyszintes családi házát, ha az egy osztatlan, közös tulajdonú ingatlan része?Számtalan kérdést intézett felém, telefonon és írásban is, így jutottam arra, megpróbálok néhány dolgot tisztázni ezzel kapcsolatban. 😉

Lakóház bővítése, mehet? Ez nem tipikusan a „A közös lónak túros a háta!” ami, kb. azt jelenti, hogy amit többen tulajdonolnak és használnak/hasznait szedik, arra nem vigyáznak annyira, mintha csupán a sajátjuk lenne, ezért pl. az hamarabb tönkremehet… (Rövid kitérő: nem túrós (túrós tészta, túrós rétes) !, hanem túros!, ahol a túr, sebhelyet, fekélyt, tajtékot, habot – idegen eredetű szóként, kb. valamilyen betegséget – jelent… )

Térjünk vissza a közös tulajdonhoz, -ba! 😉

Tehát, a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet! Mindegyik Tulajdonos(társ) az egész tulajdonnak a tulajdonosa, de csakis az Őt megillető hányadrész erejéig! Nem a dolog van megosztva, hanem a dolog tulajdonjoga.

Ingatlanok esetében ezen úgy segítenek a Tulajdonosok, nagy egyetértés mentén, hogy, az egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanjukat megosztják a használatmegosztás (Ügyvéd által létesített okirat!) segítségével.(Ha az övezeti előírás nem tiltja, még telken belül kerítést is építenek…)

Vagyis, a használati megosztási szerződésben/megállapodásban rögzítik (leginkább területi megosztás a célravezető!), hogy pl. a telekingatlan esetében melyik részek a kizárólagos használatúak és melyek az esetlegesen közösek.

Így, mindegyik Tulajdonos csak a saját részével rendelkezhet, a másik kizárólagos használatú részét nem hasznosíthatja/nem használhatja/hasznait nem szedheti, és nem építheti be a ténylegesen használó engedélye nélkül.

Az, hogy egy ingatlanon pontosan milyen funkció és az hogyan építhető be, az természetesen függ a Tulajdonosok akarata mellett, a telek beépíthetőségi szabályaitól!

Mert, pl. attól, hogy a beépítettség esetleg már kihasználásra került, elképzelhető, hogy a bruttó szintterület még ad valamilyen tartalékot, vagyis egy földszintes lakóépület, emelettel/tetőtérrel bővíthető lehet, ha a többi beépítési mutatót is tudjuk tartani (védőtávolság, épület/építménymagasság, utcakép..).

Ha az osztatlan közös tulajdon használati megosztással bír, az már jó lehet a CSOK-nál is, és a bármilyen bank is szóba áll az Építtetővel! De ettől még, a Tulajdonostárs(ak) beleegyező nyilatkozatára is szükség lesz, a meglévő lakóépület bővítéséhez!

Ennek szükségességére még a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet is figyelt:

„Az általános építmények körében, ha az építtető nem az építési tevékenységgel érintett telek, építmény vagy építményrész kizárólagos tulajdonosa, a kivitelezési szerződés mellékletét képezi az a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat, amelyben a telek, építmény, építményrész tulajdonosa, társtulajdonosa az építési munkaterület átadás-átvételét tudomásul veszi.”

Legrosszabb esetben (Jó szomszédi iszony-kor!) bírósági határozattal még ez is pótolható! 😉 A mi esetünkben erre – szerencsére!!! – nincs szükség, csupán Településképi véleményezési eljárással kell(ene) elindulnunk Nándival… a lakóház bővítés rögös útján…