Helytörténeti villanás

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Zsidó életterek Erzsébetvárosban

Ha rendszeres olvasóm/látogatóm vagy, már ismersz annyira, hogy tudod rólam: imádok lakásbelsőket nézni/csodálni, a régi „mívességért” pedig rajongok, legyen az apróság pl. terítő, ékszer, porcelán, játék, baba vagy akár bútor, szőnyeg, szőttes, ruhanemű… stb… szóval, ha valami antik, vagy valami egyedi, az bizony engem lázba hoz!

Mai lakásbejárásaimhoz szomorú, szégyenletes és egyben szörnyű – szerintem megbocsáthatatlan – apropót is köthetek, mivel zsidó lakásbelsőket mutatok, és ugye a napokban emlékeztünk a budapesti gettó felszabadításáról, mely 75 éve, 1945. január 17-én történt, aminek köszönhetően közel 70ezer magyar zsidó ember menekült meg a biztos haláltól…

A valahai nagy gettó területén, a Klauzál tér szomszédságában, a Csányi utca 5. sz. alatti épületben, az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár (ERZSITT) első emeletén Te is betekinthetsz a megidézett zsidó lakásokba (is), melyek egy körfolyosóról nyílnak, korhűen berendezve.

Az utcafronti, középpolgári lakás 1890-es évek végét, a századfordulót idézi. Alaprajzi beosztása szokványos, ám akár a mai igényeknek is megfelelő. Itt egy négyfős család élt, már fürdőszobájuk is volt!

Az előszobából a konyha, az étkező – mely egyben a nappali is, valamint a fürdőszoba volt elérhető. A nappali két oldalán a hálószobák találhatók.

Étkezésre terítettek meg a nappaliban/szalonban:

A gyerekszoba berendezése a pihenés, szórakozás, tanulás hármas egységét mutatja:

A szülői háló összetolt ágyai mellett az édesanyának fésülködő asztal, az édesapának dolgozósarok is jutott:

A konyha berendezése kóser szabályokat mutat. Egyébként a cselédlány hálóhelye is itt lehetett:

A körfolyosó második állomása a tudós Rabbi dolgozószobája, aki egyszerre tanár, szellemi vezető és vallási döntnök:

A munkásarisztokráciát képviseli előbb Kis Pál fényképész műterme az 1930-as évekből:

Majd a Varrónő üzletébe léphetünk, a II. világháború idejéből:

A hátsó épületrészben a Nyomdász-Család lakásába lépünk, ismét vissza az 1930-as évekbe:

A család otthonában semmiféle tárgyi utalást nem találtam zsidó hagyományokra, sőt a konyhai berendezés felidézte bennem Nagymamám vidéki konyháját, amit gyermekkoromban igen sűrűn látogattam… 😉

Különleges és értékes élményben lesz részed, ha Te is ellátogatsz ide.

A felújított épület műemlék, a bemutatott terek/lakások épített minőségét – hazai kivitelezési gyakorlathoz viszonyítva – nívósnak értékelem!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..