Tervezési program = az Építtető magyar hangja!

eger-jpg

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

 

E heti okosság: Tervezési program? Kinek és/vagy minek a programja?


Múlt héten a tervezés definícióját jártuk körbe, ma apró kiegészítésként a tervezési programról értekezünk. A tervezési program nem a tervező programja :), bár az abban foglaltak – megbízása esetén – alakítják a tervező, (itt ugye a Térképző) elképzeléseit és gondolatait, majd az vezeti a tervező kezét, ceruzáját… na jó, manapság az egerét!

 

 

Tervezési program = az Építtető magyar hangja! :)

Tervezési programként most ne a CAD alapú, épülettervezést segítő számítógépes szoftverekre asszociálj, hanem egy olyan írott dokumentumra gondolj, melyet az Építtető szolgáltat, vagyis Megrendelőként, a saját otthonára vonatkozó elképzeléseit írja össze, majdnem műszaki szinten :)


És ez oly fontos dokumentummá avanzsált manapság, hogy törvénybe foglalták szükségszerűségét, így a tervezővel kötött szerződésben önálló pontként szerepel. A hatályos OTÉK-ban (Országos településrendezési és építési követelmények) ez olvasható:
„A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat. „

Vagyis a tervezési program tartalmazza:

  • létesítendő vagy átalakítandó építmény rendeltetési célját,
  • az Építtetőnek az építménnyel szemben támasztott alapvető mennyiségi és minőségi követelményeit.

Narrátorként fordítok, tehát az Építtetőnek meg kell határoznia:

  • az igényelt funkciókat,
  • a használók létszámát,
  • a közlekedési igényeket,
  • a tervezett élettartamot,
  • a minőségi követelményeket,
  • a telepítendő technológiákat, – lakóépületnél sem ritka, pl. beltéri uszoda ,
  • továbbá minden egyéb lényeges követelményt: ide sorolom az Építtető által előirányzott költséget is!


A fentiekről azt gondolom, ez nem kőbe vésett dolog, rugalmasan kezelhető, például oly módon, hogy a tervezési program alapján egy

  • ajánlati terv,
  • tanulmányterv,
  • vázlatterv,
  • programterv, – ki, minek nevezi ! – kerül kidolgozásra, melynek megállapításai alapján a program még változtatható!


Így van esélye egy jó terv megszületésének, hisz az alaposan megfontolt, minden részletre kiterjedő egyértelmű program ezt segíti elő!

 

Share on FacebookShare on Google+Pin on PinterestEmail this to someone

2 Hozzászólásto Tervezési program = az Építtető magyar hangja!

  1. Kovács László szerint:

    A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat. „
    Talán érdemes lenne egy mintát készíteni, amit az ügyfelek jobban értenének és azonosíthatnának a jogszabályi követelményekkel, tervezővel egyetemben.

    • a Térképző szerint:

      Kedves László! Tudja, nincs két egyforma Tervezési program, mintául annyi szolgál amit a rendelet megfogalmaz. Az Építtető mondja/írja, hogyan szeretne élni/lakni az új lakásában. Hozza a jelenlegi életéből/lakásából a számára jó, és követendő példákat, és ismerteti a számára nem működő, elfogadhatatlan megoldásokat.
      266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint ezeknek a pontoknak biztosan szerepelniük kell:
      “A tervezési programban – amelyet az építtető és tervező közösen készít elő – a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell
      a) tervezési feladat részletes leírását, az építési tevékenység megnevezését,
      b) a tervezés előzményeit – előkészítő dokumentációk, tanulmánytervek adatait,
      c) az elvárt – az OTÉK előírásainak megfelelő vagy attól szigorúbb – követelményeket, beleértve az élettartalmi igényeket,
      d) az elvárt követelményeknek való megfelelőség igazolásának módját, az alkalmazandó szabványok vagy azokkal egyenértékű számítási-méretezési eljárások és hivatkozások, jogszabályok, előírások, szabályzatok körét,
      e) a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait,
      f) a helyszín bemutatását,
      g) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,
      h) az építményben üzemelendő technológiákat,
      i) a közútkapcsolati, parkolási igényeket és információkat,
      j) a közmű és energia ellátási igényeket, módokat,
      k) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,
      l) műemlék és nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltár és az építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat,
      m) a szükséges szakági tervezők, szakértők körét,
      n) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait,
      o) a tervezendő építmény használatának, üzemeltetésének, karbantartásának feltételeit,
      p) a helyszínen fennálló régészeti érintettség vagy védelem tényét a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartástól lekért adatok alapján. “

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>