Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Csapadékvíz hatása, ha nem gondoskodunk elvezetéséről

A csapadékvíz ellen védekezni kell lakóépületeink állagának megóvása érdekében. A fedkőről/fedlapról/fallefedésről, és azok hasznosságáról már meséltem korábban is, például: itt .

Jártamban-keltemben fényképeztem néhány képet egyazon családi házról.

Mutatom is:

A víz erőteljes munkát végzett. A fedetlen oromfal-szakaszon, évek kemény munkájával előbb lemosta a lefolyó esővíz a színvakolatot, majd az alapvakolatot is egészen a téglafal felületéig. Most a téglákat roncsolja tovább.

Persze nem csak esett az eső és gravitáció hatására csorgott végig a védetlen falszakaszon, hanem a hideg időben, a csorgó eső, vagy hó ráfagyott a homlokzatfelületre, és a fagyás által roncsolta azt az anyagot amivel közvetlenül érintkezett. Itt tehát a homlokzatvakolatot.

Mutatom a lakóház másik neuralgikus pontját is:

Az erkélylemezt is kikezdte az idő vasfoga. Pontosabban a ráhulló csapadékvíz.

Mivel a felületről távozásakor az erkélylemez szélein egyáltalán nem gondoskodtak a vízorr képzéséről, így az erkélylemez felületéről a csapadékvíz ugyan ráfolyik az erkélylemez oldalára, de vízorr hiányában a vízmennyiség egy része nem lehullik, hanem az időjárás másik szereplőjének, a szélnek némi segítségével az erkélylemez vakolt alsó mennyezet-felületén kezdte meg romboló munkáját a csapadékvíz. Itt is segített a rombolásban a fagy!

Tanulság? Az van. Törekedni kell az egyszerű, és már hosszú évszázadokon át bevált módszerek alkalmazására! 😉

Mert csodák ritkán vannak, a csapadék ráhullik épületeinkre, ha nem védekezünk, nem vezetjük el, bizony utat tör magának, rombolással. És mindig felülről lefelé halad…