Bővítés iránya, módja

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

Kell a 3 hálószoba!


Kitti és Gellért megvásárolt egy kb. 50 évvel ezelőtt épült családi házat, mert nem férnek el a panellakásukban, és májusban már a második kisbabájuk is megérkezik!


Az általuk megfogalmazott kívánságok és helyiséglista, valamint a helyszíni felméréskor – egyben személyes találkozásunkkor – elhangzottak szerint készítettem el az átváltozás tervét.
 
A bővítmény, azaz az új épületrész a meglévő adottságok alapján csak az épület mögött helyezhető el. Gellérték első ötletét, miszerint a jobboldali oldalhatártól távolabb helyezzem el a bővítményt, nem tartom jó megoldásnak, mert:
– ez esetben a kialakuló északi tájolású oldalkert nem igazán használható jól,
– másrészt az épület belsejét „eltakarva” nem tudnék természetes megvilágítást biztosítani oda:


A megengedett beépítési mutatók teljesen kihasználásra kerülnek a 4 szobás kialakítással!


A lakóépület személygépkocsival és gyalogosan történő megközelítését igyekeztem kis területre minimalizálni. A gépkocsi(k) bejutását kétszárnyú kapuval lehet megoldani, mellette egy tömör falszakasz rejti a postaládát, kaputelefont, majd következik a nyíló kertkapu.
Gyalogosan, a kerti kiskaputól a legrövidebb úton jutunk el az épület bejáratáig.
 
A bejárati ajtót fix oldalbevilágítóval ábrázoltam, így jut be ide természetes fény. Az előtér-közlekedő a bejárati ajtó mögött beépített szekrényeket rejt, illetve komódokkal lehet biztosítani lerakófelületeket (kulcs, táska…), és a cipők rejtett tárolását.
 
Az előtértől a lakás központi, egyben elosztó terébe, az étkezőbe lépünk. Ez a fő közlekedési terület, az étkező asztal térben állítva a körbejárható.
A falak mentén nincs valódi hely bútorozásra, csupán a korábbi nappali ajtómélyedése fogadhat pl. üveges tálaló szekrényt/polcsort.
 
Innen nyílik a tágas, jól felszerelt konyha, mely ajtóval szeparálható, és ahol az oldalkertre néző ablaknál pultos kialakítással a gyorsabb, egyszerűbb étkezések lehetőségét is biztosítanám, minimum két székkel.
A konyhából érhető el a kamra/tároló.
 
Az étkezőből jutunk egy intimebb területre, a vizes helyiségekhez és a gyerekszobákhoz vezető belső közlekedőre.
 
Keleti tájolásúak a gyerekszobák, hasonló bútorzattal berendezhetőek, bár alapterületük nem pontosan azonos.
 
A kisebbik fürdőszoba alkalmas kád és akár két mosdó elhelyezésére, ez lehet csak a gyerekeké, míg a másik fürdőszobába telepíteném a mosás-szárítás-vasalás egységét. Itt zuhanyzó került kialakításra és van egy wc is.
A két fürdő helyiség közé ékelődő üres területet a gépészeti és villamossági berendezések fogadására tartalékolom.
 
Az önálló wc helyiség mosdókagylóval felszerelt, belső terű, így mesterséges szellőzését a tető irányában érdemes kiépíteni.
 
Visszalépünk az étkezőbe, ahonnan feltárul a nappali tartózkodás és a pihenés fő tere: a nappali. Nappali a szokásos funkciók szerint bútorozható, elfér a klasszikus berendezés minden eleme: kanapé, könyvespolc, TV/hifi és még egy dolgozóasztal is.
 
Innen nyílik a szülői háló, franciaágy körbejárható, a szépséghiba a beépített szekrény 40 cm mélysége, így a vállfás ruhanemű „lapjával” tárolható.
 
Az étkezőből, nappaliból és a szülői hálóból a déli tájolású terasz elérhető, melynek árnyékolására a pergola alkalmas lehet.
 
A kerületi szabályozás kötelező elemmé teszi, vagyis előír minimum 5 m² alapterületű tárolót is, mely a kerti bútorokat/eszközöket hivatott fogadni. Ezt a tároló területet az épület kubusába illesztettem, egyrészt mert igazolni kell meglétét, másrészt, ha önálló épületecskében gondolkodnánk, akkor az építési helyen belül kellene elhelyezni, és még akkor sem növelheti a beépítettség mértékét. A termikus burkon kívül helyeztem el, a sufniszerű megjelenést ezzel ki is zárom. A biciklik, fűnyíró, összecsukható kerti-bútorok és némi szerszám tárolására elegendő lehet ez a helyiség.
 
A földszintes épület tetőidoma összetett tetőidom, az utca felőli megjelenése gyakorlatilag olyan mint jelenleg, hiszen a KVSZ által „ajánlott” kertvárosi tetőhajlásszög is 30° – 35°.
 
A meglévő épületrész homlokzatfelületét hőszigeteléssel kell ellátni, melynek típusa és mértéke (cm) komplett épületenergetikai méretezéssel határozható meg. A bővítmény, mivel egyszintes, létesülhetne akár polisztirolbeton építéstechnológiával 🙂 , falait, födémét és padlóját tekintve is, mely kiegészítő hőszigetelés nélkül is kielégíti a szigorú hőtechnikai követelményeket!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .