Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: Épületmagasság számítása…

Épületmagasság hallatán az Építtető elbizonytalanodik. Nem csodálom, hisz említenek neki még néhány új szót is, pl.: homlokzatmagasságot, azután kijavítják gyorsan azt építménymagasságra…
 
2013. január 1-től az OTÉK épületmagasságról beszél:
Épületmagasság(„Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az utolsó szó utal arra, hogy ezt egy tervről ránézésre azonnal nem biztos, hogy meg lehet állapítani, hisz matematika képletet magyaráz, azt mondja: felületet kell elosztani hosszal. Négyzetmétert osztani méterrel, vagyis méterben kapunk egy viszonyszámot! Egy számított értéket!
 
Igen ám, de az épületnek pontosan egy épületmagassága van. Ez az egy épületmagasság pedig, az épület valamennyi homlokzatának a magasságából tevődik össze.
 
Figyelsz, ugye? Homlokzatmagasság! Erre is van megoldás, az OTÉK így szól:
Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani!
 
Vagyis egy épület több homlokzattal is rendelkezhet, lehet neki akár 3 homlokzata is 🙂
Általános esetben 4 homlokzata van.

Az egyszerű példám is ilyen: a 4 homlokzattal bíró házikónak egyenként megmutatom az oldalait, a homlokzatait.

A házikón magastető van, pontosabban egy nyeregtető.
A tetőt, annak hosszát és felületét nem kell beleszámítani a homlokzatmagasságba, mert az OTÉK tesz engedményeket, kivételeket is.
Azt mondja még, például hogy:
a homlokzatmagasság számítása során figyelmen kívül kell hagyni: (csak két általánosat másoltam ide, jóval több van!)
a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.

A példám tényleg a lehető legegyszerűbb, az elvet magyarázza csupán!
Egyenként ki kell számolni egy homlokzat felületét, majd ezt a felületet el kell osztani az adott homlokzati felülethez tartozó homlokzathosszal. A végén pedig szummázni kell! Kész, ilyen egyszerű. Egy egyszerű épületnél! 😉

Ellenben az épületek „forma- (és kubus)” gazdagok, így szükséged van a Térképző-re, ha épületmagasság számításra van szükséged,
mert jól ismeri a számítási „trükköket” és pontosan értelmezi szabályokat!