Nagy kert, kis kert, zártkert?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Mit/mekkorát építhetek zártkertembe? Zártkert_1

A jelenleg dúló építési láz a területfelhasználás újabb szegmensét emeli be az építészeti/építési tervezési lehetőségek közé. Előkerült az eddig mellőzött zártkerti ingatlan, mint új lehetőség…

Rengeteg kérdés/kérés érkezik hozzám ebben a témában is. Ma mesélek róla egy kicsit!

Tulajdonképpen a zártkert fogalma nem létezik, de ennek ellenére a Földhivatal igenis használja a kifejezést…! 🙂 Szóval: zárkert fogalmát meghatározó törvényt még 1987. szeptemberében hatályon kívül helyezték. Igen, már 34 éve!

Mégis a földhivatali tulajdoni lap az ingatlan fekvése szerint jelenleg az alábbi adatokat tartalmazhatja:

  • belterület,
  • külterület,
  • (és a megszűnt?) zártkert.

A múlt század hatvanas éveinek végén, a Magyar Népköztársaság a földhasználat és a földtulajdon fejlesztésének érdekében, a szocialista mezőgazdaság „továbbfejlesztésére” a külterületek már nagyüzemileg (TSZ= téesz = termelőszövetkezet) nem művelhető, elkülönített részét egyszerűen zárkertté minősítette.

Azzal a szlogennel, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül, azaz külterületen is állandósuljon!

Nem ér nevetni, de kislány koromban még én is „élvezhettem” Tesóimmal, Unokatesóimmal – apai ágon – az ilyesmi földhasználatot/földművelést! 😉

Akkor még, a személyi földtulajdon ilyetén történő megszerzése, elsősorban a mezőgazdasági célok megvalósíthatóságát jelentette a zártkert tulajdonosának. Ehhez a fáradságos tevékenységhez jelent meg az a fajta építési igény/vágy, hogy legyen fedett, zárható építmény a „telken”. Szőlőművelésnél pl. pincék létesülhettek és kisebb felszíni tárolók, majd fokozatosan terjedtek el a rekreációs (pihenő célú) építmények:

  • tetőteres pincék,
  • egyszerű anyagokból tákolt mindenféle „sufnik”,
  • épített nyaralók.

A zártkerti ingatlanok forgalmának jelentős élénkülést/löketet adott, hogy 2015. és 2016. évben, a zártkertek tulajdonosai egyszerűsített eljárásban kezdeményezhették az ingatlan művelés alóli kivonását:

  • az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését!

E fontos mozzanat megtörténtével a földhivatal kivonta a művelés alól az ingatlant, innentől már nem tartozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá, így egyszerűvé vált a zártkert értékesítése. És hasznosítása!

(Megjegyzem, az a Tulajdonos, aki annak idején nem élt ezzel, jelenleg is kérheti a művelés alóli kivonást, napjainkban azonban hosszadalmas és költségesebb ez az eljárás…)

Egy kis európai adalék: amikor Hollandiában, Hágában jártam először, kb. 30 éve, rácsodálkoztam az ottani „zártkertek” minőségére! 😉 Helyesbítek: inkább közösségi kerteknek nevezem!, bár akkor fogalmam sem volt, hogy létezhet ilyen (városi) összefogás… a pici, bájosan színes faházikók pedig egyenesen lenyűgöztek anno…

És akkor következzen a zártkert hasznosítása! E téma folytatásával hamarosan jelentkezem!: Zártkert 2.rész 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .