OH: oldalhatáron álló
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: oldalhatáron álló családi ház
A szabadon álló családi ház „kistestvére” az oldalhatáron álló családi ház.
Ez a lakóépület úgy helyezkedik el a telken, hogy az utcára néző homlokzata az építési vonalon áll, miközben a másik oldalával a telek – ideális esetben – „kedvezőtlenebb” tájolású oldalhatárán áll.
Ez a beépítési mód a hagyományos parasztházakból nőtte ki magát, a keskeny hosszú telkek egyik oldalhatárán épült meg a lakóépület, majd mögötte következtek a -gazdasági melléképületek:
-kocsiszín,
-műhely,
-ólak az állattartáshoz,
-majd a takarmány tárolók…
Hátul a kerti WC, még hátrább a trágyatároló helyezkedett el, azután a konyhakert, a szántó, jó esetben a legelő…
Ezt a beépítési módot fésűs beépítési módnak nevezzük, hazánkra ez igen jellemző, ez leggyakoribb beépítési mód még ma is. Miért éppen fésűs? Mert ha a beépítés rajzi megjelenése, képe egy fésűt idéz:
Az ideális oldalhatáron álló épület jellemzői hasonlítanak a szabadon álló épület jellemzőire, de fontos még:
Úgy illeszkedik a beépítési vonalra, hogy kevés árnyékot vet az összefüggő és egységesen használható kertterületre.
Ez az épület is 4 önálló homlokzattal rendelkezik, de az oldalhatáron álló homlokzaton a nyílások képzése eléggé korlátozott:
„ … csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek… „ – szigorúan az OTÉK-ból idéztem.
Ebből következik, hogy a térszervezés már jóval kötöttebb, mint a szabadon álló épületnél!
Tisztelt Térképző!
Azt szeretném kérdezni, hogy az oldalhatáron álló beépitésnél lehet-e a ház mellett még kerités is, azaz a kerités és a ház oldala között egy kis rés, pl. 50 cm, amit régen „csurgótávolság”-nak neveztek?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel,
Zsolt
Tisztelt Zsolt!
OH beépítésnél „újabban” 1,0 m-ben realizálják az építési hely ezen oldali határát. Így a létesítendő épület saját telken körbejárható, szükség esetén beállványozható!
Kérem, nézzen után a Települése Helyi Építési Szabályzatnak, abban pontosan megtalálja a definíciót. Amúgy, általános esetben az OTÉK az irányadó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Ez az 1,0 m hol van feltüntetve ?
Oték csak építési határvonalakat ad meg, építési vonalat (azaz ezt a maximum 1 métert) nem.
Kedves István!
Az OTÉK nem rögzíti (még) az 1 m-t! De rengeteg szabályozási tervlapon méretezésre kerül, mert az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás valós problémát vet fel, ilyen esetekben. A Szomszéd többnyire nem akarja engedni a hőszigetelés „átnyúlását” sem, sok esetben még pénzért sem…, és ebből bírósági ügyek kerekednek az örök harag = szomszédi iszony mentén!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Akkor más megközelítésből: OH-os beépítési módnál a „mesgye” oldalhatártól elhagyható akár 4 méter is? OTÉK ilyen módon nem szabályozza, ha a HÉSZ sem tér ki rá akkor szabályos lehet? Köszönöm a választ!
Köszönettel,
Frank István
Kedves István!
Nem! 3 m-től már szabadon álló!
Elvileg 2,99 m-ig OH, ha a túloldalon, a valódi oldalkertben megvan a kötelező minimum távolság!
Üdvözlettel:
a Térképző
Viszont ez így nincs benne az OTÉK-ban.
Behatárolja az építési határvonalakat, de nem maximalizálja az oldalkert méretét. Ezért kérdeztem, hogy ez a maximum 3 méter konkrétan hol van leírva?
Sok előny nyílik meg ha 3 métertől nagyobb oldalkert van.
Kedves István!
A Helyi Építési Szabályzat rögzíti az építési helyet, az övezetnek megfelelően. És kitér az „extrém” telekméretekre is.
Az oldalkert mérete az épület/homlokzatmagasság fele, általános esetben 3,00 m a minimum. Ha kétségei vannak, a területileg illetékes Építéshatóságtól tud információt szerezni.
Válaszaim általános esetre vonatkoznak, nem ismerem az Ön telkét, az Ön törekvését.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a válaszokat! 🙂
Kedves Térképező!
Hogyan helyezhető el épület abban az esetben, ha a telek nem szabályos téglalap, hanem paralelogramma alakú, ahol az építési határvonalat (ahová a kialakult helyzet szerint el kellene helyezni az épületet) jelentő oldal hegyesszöget (kb 70 fok) zár be az utcafronti oldallal?
A konkrét helyzetet nehezíti, hogy a szomszéd telken melléképület és több nagyméretű fa van a kérdéses telekoldal mellé helyezve. Ez esetben lehet távolabb helyezni az épületet a telekoldaltól?
HÉSZ nem rendelkezik oldalkert méretről, OTÉK az épület másik oldalán elhelyezkedő oldalkert minimális méretét határozza meg.
Megtiszelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Sali Dániel
Kedves Dániel!
A telekhatárokkal párhuzamosan kell felmérni az előkert, oldalkert, hátsókert távolságokat, így alakul ki az építési hely. Ezen belül kell elhelyezkednie az épületnek.
Ha az övezet OH, akkor a szomszédos ingatlanhatártól max. 2,99 m-re is elhelyezhető az épület általános esetben. Javaslom, egyeztessen a helyi Építéshatósággal a lehetséges megoldásról!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész és leginkább (építészeti) tereket alkot, így nincs sok köze a térkép(ek)hez! 😉
Köszönöm nagyon a gyors válaszát!
Téralkotás miatt kiemelkedően fontos számomra az elhelyezkedés, hogy a telek adottságait figyelembe vége majd a legélhetőbb épület valósulhasson meg. 🙂
Bocsi. Én csak azt szerettem volna megkérdezni, hogy oldalmezsgyénél mennyit kell elhagyni szerszámos ház esetében. A telek 15 méter széles és 30 méter hosszú. Ja és még azt is hogy a hátsó mezsgyétől is mennyi az előirt elhagyás? Az igaz, hogy nem szabad a lakóépület közelébe tenni? Köszönöm szépen a tájékoztatást, M.Vali
Kedves Vali!
OH = oldalhatáron álló beépítésnél általános esetben: 0 – 1,0 m közötti a telepítési távolság. Általános esetben a hátsókert mérete: 6,0 m.
A melléképítmény főépülettől (lakóháztól) való telepítési távolságát az övezeti előírások/helyi építési rendeletek szabályozzák.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Azt szeretném kérdezni, hogy az oldalhatáron álló beépitésnél(oda lesz a családi ház épitve) a szomszédnak van egy nagy kerti tároló épitve pontossan a telekhatar mellett tehát én 1 méterre építenem a telekhatártól a házat viszont igy nics meg a 3 meter tuzvedelmi tavolsag és igy nem kapnám meg a lakhatási engedelyt. ilyenkor mi a megoldás? szabalytalanul epitette oda a kerti tárolót és le kell bontania?
Kedves Soltész!
Az új beépítésnél a környezetet, pl. a szomszédos beépítést figyelembe kell venni. Ha jogszerűen áll ott a kerti tároló, vagyis szerepel a földhivatali nyilvántartásban, akkor adottságként kell tekinteni. Ez esetben az övezetre érvényes telepítési távolságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket ‘képez’, így nincs sok köze a térképhez! 😉
Kedves Térképző! Oldalhatáros utcafrontos lakóházunk jobb oldali szomszédháza bontásra került, és mivel évtizedeken keresztül a portánkat ez határolta, most teljesen védtelenné, nyitottá válik.Utóbbi időszakban már nem családi házként funkcionált, hanem a szomszédos italbolt /ÁFÉSZ/ használta.
Így egy jól zárt kerítés szűnik meg házunknál. Meg lehetne oldani a kőből épült falazatot cserép borítással -ami még nem került teljes bontásra-, kerítésként meghagyni, de erre a tulajdonos nem hajlik. Bárki illetéktelen bejuthat ezáltal, semmi nem biztosítja az eddigi védettséget.
Kérdésem az, hogy kötelezhető- e elkeríteni a nyitottá vált portánkat?
Üdvözlettel: Éva
Kedves Éva!
A jelenleg még érvényben lévő OTÉK szerint: „A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.”
A helyi Építéshatóságnál/Jegyzőnél tud érdeklődni, hogy a HÉSZ kötelezővé teszi-e a kerítés építését az adott övezetben!
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Térképező! Az a kérdésem, hogy oldalhatáros beépítési mód (jobboldali, telekhatárral párhuzamosan) esetén, amire az építéskor (1962) és még 2022.valameddig is az OTÉK-ban előírás volt, hogy a ház mögött legalább 0,50 m, maximum 1 m csurgó távolságot el kellett hagyni. Jellemzően ezen a házak mögött a településen a házak fala mögött nincs kerítés. Már csak az van hatályban, hogy maximum 1 m csurgótávolság elhagyásával. Helyi rendeletek szinte már kiüresítve, abban is már csak az szerepel, hogy 12 m telekszélesség mellett a ház hátsó fala a telekhatárra épül és 0,50 m-el az eresz átnyúlhat a hátsó szomszéd ingatlanára… efeletti utcai telekszélesség esetén maximum 1 m csurgó távolság elhagyásával, de eresz nem nyúlhat át a telekhatáron , a 20 m, vagy efeletti telekszélesség esetén szabadon állóként épülhet. Már az OTÉK-ban is csak minimális rendelkezés van a kerítés létesítéssel kapcsolatban, a helyi Önkorm.rendelet pedig a kerítésekkel nem is foglalkozik, csak a műemlék ingatlanok és néhány meghatározott utcai részen. A kérdéses esetben ez az utca nem érintett így a kerítések vonatkozásában, hogy milyen,stb.lehet. Kerítés létesítési kötelezettség sincs. A ház mögött ami több, mint 60 évvel ezelőtt épült létesíthet-e kerítést akár 0,20 m,v. 0,50 m-es csurgótávolságot kikerítve, amit nyilván csak az én oldalkertem és telkem használatával tudna megvalósítani, jelentős zaklatásnak kitéve családomat, az építés idején elzárva minket az ingatlan rendeltetésszerű használatától, a garázsba való beközlekedéstől, tekintettel arra, hogy többszöri szigetelései miatt már csak 4,44 m távolság van a két ház között, a bejárati lépcsőm és pince lejárat mellett a közlekedő szélesség cc. 3 méter. Köteles vagyok-e tűrni, hogy az ingatlanomat nem szükségszerű kerítéslétesítés miatt használja, főleg, ha a nem régi házátalakítás, bővítéssel okozott (1 teljes éven át) károkat is letagadta, egy éven át heti rendszerességgel nekünk kellett a térkövet és az udvart takarítani, stb.,stb. nem sorolom. 2025.január 01-től már az OTÉK helyett a TÉKA lép hatályba, amiben az a szép, hogy bár rendelkezik Kerítés tekintetében, hogy 2 m-től nem lehet magasabb, de már az sem szerepel benne, hogy a kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia, ezt a követelményt, csak a közterülettel (utcafronti) határos kerítéssel kapcsolatban fogalmazza meg. Az új törvényhez a helyi rendeleteket ráérnek majd később (talán 2026.júniusig) meghozni az Önkormányzatok. Azt mondanom sem kell, hogy a házfala mögött olyan szélességben akar kikeríteni, végig kerítést létesíteni, hogy azzal ellehetetlenítse a hátsó gazdasági udvarban lévő garázsok használatát, s személyautókat az utcán lehetne parkoltatni… A neten még fenn van az az igazságügyi szakértő földmérőknek és gyakorló bíróknak készült Módszertani Útmutató, amiben az van, hogy az oldalhatáros beépítési mód esetén a ház mögött akkor húzható kerítés, ha az esetleges karbantartáshoz,stb. van elegendő helye, ami kb. 1 m. Tehát alapvető kérdés, hogy a jobb oldalas oldalhatáros beépítési mód esetében, ha a jogi telekhatár és a házfal között mondjuk 0,20 m- vagy 0,90 m távolság van létesíthető-e kerítés?
Kedves Irén!
Az 1962-ben létesült épület állhat közvetlenül a telekhatáron. Ez esetben az eresze átnyúlik a szomszédos ingatlanra. Ez is szabályos, valószínűsítem teljesül az OTÉK : Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
OTÉK a kerítés létesítésének „lehetőségét” elemzi csupán, általánosan. Ha nem kötelező elem a helyi építési szabályozásban, akkor létesülhet, de kizárólag saját telken!!! Ha jobb oldalon áll a ház, a jobb oldali kerítés tartozik ezen ingatlanhoz. Ha Ön/Családja zaklatva érzi magát a folyamatosan építkező Szomszédjától, akkor talán mégis célszerű az a kerítés… Ugyanakkor Ön nem köteles beengedni az ingatlanra a Szomszédját. Talán, legjobb lenne írásban a helyi Építéshatóságtól kérni egy szakmai állásfoglalást. Ha mégis használják az Ön ingatlanát idegenek bármilyen formában az Ön beleegyezése nélkül, Ön azonnal birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a helyi Jegyzőnél.
Üdvözlettel:
a Térképző, akinek nincs sok köze a térkép(ek)hez, mivel építészként építészeti tereket alkot…😉
Üdvözlöm!
Abban kérném a segítségét, tanácsát, hogy mit lehet legálisan építeni/telepíteni/felépíteni az alábbi ingatlanra, mert úgy néz ki, hogy az önkormányzat építészeti irodája szerint jelenleg semmit. A jelenleg már 26 éve tart.
A terület első ránézésre külterület, szántó. Egy föld út határolja el a belterülettől. Azonban sok-sok éve tartalék Lk7 lakóterületnek „tartja” fenn a város ezt a pár hektár területet, de fejlesztés nincs, mert a városnak nincs pénze, a tulajdonosok fogjanak össze mondással és kérvényezzenek, útra ajánlják fel a területet, stb… .
Ami engem érint. MOst mentem el nyugdíjba, és mivel lakóházat nem építhetek rá – nincs is szándékom – kertészkedni szeretnék 3000 nm. Gyönyörű hely, panoráma, és a vége erdőre ér.
Az önkormányzat szerint faházat sem, 20 lm pincét sem építhetek rá, de még kocsibeállót sem, mert hátha majd pont útban lesz a valamikori telekrendezéskor. Főépület az út hiánya miatt nem épülhet, melléképület pedig azért nem, mert nincs főépület.
Kérdem én: a saját telkünkön miért nem vállalhatjuk fel annak kockázatát, hogy ha útban lesz -kb 100 év múlva -akkor elbontjuk. Mi kárunk lesz, nem az önkormányzaté.
A kérdésem végül az: mit lehet rá építeni/telepíteni? Illetve faházat – ha nem beton alapra épül – akkor az kiskapu-e? Vagy csak mobil házat lehet? Kerekeken, mint a búcsús vándorok? Az mennyire szép látvány?
Vagy konténerházat?
Várom szíves tájékoztatását, melyet előre is köszönök.
Kedves Ilona!
Összetett kérdéskört fogalmazott meg. Konkrét helyi ismeret nélkül általánosságban válaszoltam, blogbejegyzés formájában, ma: https://www.pixplan.hu/parlag-es-a-kiskapu/
Üdvözlettel:
a Térképző