OH: oldalhatáron álló
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: oldalhatáron álló családi ház
A szabadon álló családi ház „kistestvére” az oldalhatáron álló családi ház.
Ez a lakóépület úgy helyezkedik el a telken, hogy az utcára néző homlokzata az építési vonalon áll, miközben a másik oldalával a telek – ideális esetben – „kedvezőtlenebb” tájolású oldalhatárán áll.
Ez a beépítési mód a hagyományos parasztházakból nőtte ki magát, a keskeny hosszú telkek egyik oldalhatárán épült meg a lakóépület, majd mögötte következtek a -gazdasági melléképületek:
-kocsiszín,
-műhely,
-ólak az állattartáshoz,
-majd a takarmány tárolók…
Hátul a kerti WC, még hátrább a trágyatároló helyezkedett el, azután a konyhakert, a szántó, jó esetben a legelő…
Ezt a beépítési módot fésűs beépítési módnak nevezzük, hazánkra ez igen jellemző, ez leggyakoribb beépítési mód még ma is. Miért éppen fésűs? Mert ha a beépítés rajzi megjelenése, képe egy fésűt idéz:
Az ideális oldalhatáron álló épület jellemzői hasonlítanak a szabadon álló épület jellemzőire, de fontos még:
Úgy illeszkedik a beépítési vonalra, hogy kevés árnyékot vet az összefüggő és egységesen használható kertterületre.
Ez az épület is 4 önálló homlokzattal rendelkezik, de az oldalhatáron álló homlokzaton a nyílások képzése eléggé korlátozott:
„ … csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.
Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek… „ – szigorúan az OTÉK-ból idéztem.
Ebből következik, hogy a térszervezés már jóval kötöttebb, mint a szabadon álló épületnél!
Tisztelt Térképző!
Azt szeretném kérdezni, hogy az oldalhatáron álló beépitésnél lehet-e a ház mellett még kerités is, azaz a kerités és a ház oldala között egy kis rés, pl. 50 cm, amit régen „csurgótávolság”-nak neveztek?
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelettel,
Zsolt
Tisztelt Zsolt!
OH beépítésnél „újabban” 1,0 m-ben realizálják az építési hely ezen oldali határát. Így a létesítendő épület saját telken körbejárható, szükség esetén beállványozható!
Kérem, nézzen után a Települése Helyi Építési Szabályzatnak, abban pontosan megtalálja a definíciót. Amúgy, általános esetben az OTÉK az irányadó.
Üdvözlettel:
a Térképző
Ez az 1,0 m hol van feltüntetve ?
Oték csak építési határvonalakat ad meg, építési vonalat (azaz ezt a maximum 1 métert) nem.
Kedves István!
Az OTÉK nem rögzíti (még) az 1 m-t! De rengeteg szabályozási tervlapon méretezésre kerül, mert az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás valós problémát vet fel, ilyen esetekben. A Szomszéd többnyire nem akarja engedni a hőszigetelés „átnyúlását” sem, sok esetben még pénzért sem…, és ebből bírósági ügyek kerekednek az örök harag = szomszédi iszony mentén!
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Akkor más megközelítésből: OH-os beépítési módnál a „mesgye” oldalhatártól elhagyható akár 4 méter is? OTÉK ilyen módon nem szabályozza, ha a HÉSZ sem tér ki rá akkor szabályos lehet? Köszönöm a választ!
Köszönettel,
Frank István
Kedves István!
Nem! 3 m-től már szabadon álló!
Elvileg 2,99 m-ig OH, ha a túloldalon, a valódi oldalkertben megvan a kötelező minimum távolság!
Üdvözlettel:
a Térképző
Viszont ez így nincs benne az OTÉK-ban.
Behatárolja az építési határvonalakat, de nem maximalizálja az oldalkert méretét. Ezért kérdeztem, hogy ez a maximum 3 méter konkrétan hol van leírva?
Sok előny nyílik meg ha 3 métertől nagyobb oldalkert van.
Kedves István!
A Helyi Építési Szabályzat rögzíti az építési helyet, az övezetnek megfelelően. És kitér az „extrém” telekméretekre is.
Az oldalkert mérete az épület/homlokzatmagasság fele, általános esetben 3,00 m a minimum. Ha kétségei vannak, a területileg illetékes Építéshatóságtól tud információt szerezni.
Válaszaim általános esetre vonatkoznak, nem ismerem az Ön telkét, az Ön törekvését.
Üdvözlettel:
a Térképző
Köszönöm a válaszokat! 🙂
Kedves Térképező!
Hogyan helyezhető el épület abban az esetben, ha a telek nem szabályos téglalap, hanem paralelogramma alakú, ahol az építési határvonalat (ahová a kialakult helyzet szerint el kellene helyezni az épületet) jelentő oldal hegyesszöget (kb 70 fok) zár be az utcafronti oldallal?
A konkrét helyzetet nehezíti, hogy a szomszéd telken melléképület és több nagyméretű fa van a kérdéses telekoldal mellé helyezve. Ez esetben lehet távolabb helyezni az épületet a telekoldaltól?
HÉSZ nem rendelkezik oldalkert méretről, OTÉK az épület másik oldalán elhelyezkedő oldalkert minimális méretét határozza meg.
Megtiszelő válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Sali Dániel
Kedves Dániel!
A telekhatárokkal párhuzamosan kell felmérni az előkert, oldalkert, hátsókert távolságokat, így alakul ki az építési hely. Ezen belül kell elhelyezkednie az épületnek.
Ha az övezet OH, akkor a szomszédos ingatlanhatártól max. 2,99 m-re is elhelyezhető az épület általános esetben. Javaslom, egyeztessen a helyi Építéshatósággal a lehetséges megoldásról!
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építész és leginkább (építészeti) tereket alkot, így nincs sok köze a térkép(ek)hez! 😉
Köszönöm nagyon a gyors válaszát!
Téralkotás miatt kiemelkedően fontos számomra az elhelyezkedés, hogy a telek adottságait figyelembe vége majd a legélhetőbb épület valósulhasson meg. 🙂
Bocsi. Én csak azt szerettem volna megkérdezni, hogy oldalmezsgyénél mennyit kell elhagyni szerszámos ház esetében. A telek 15 méter széles és 30 méter hosszú. Ja és még azt is hogy a hátsó mezsgyétől is mennyi az előirt elhagyás? Az igaz, hogy nem szabad a lakóépület közelébe tenni? Köszönöm szépen a tájékoztatást, M.Vali
Kedves Vali!
OH = oldalhatáron álló beépítésnél általános esetben: 0 – 1,0 m közötti a telepítési távolság. Általános esetben a hátsókert mérete: 6,0 m.
A melléképítmény főépülettől (lakóháztól) való telepítési távolságát az övezeti előírások/helyi építési rendeletek szabályozzák.
Üdvözlettel:
a Térképző
Kedves Térképező!
Azt szeretném kérdezni, hogy az oldalhatáron álló beépitésnél(oda lesz a családi ház épitve) a szomszédnak van egy nagy kerti tároló épitve pontossan a telekhatar mellett tehát én 1 méterre építenem a telekhatártól a házat viszont igy nics meg a 3 meter tuzvedelmi tavolsag és igy nem kapnám meg a lakhatási engedelyt. ilyenkor mi a megoldás? szabalytalanul epitette oda a kerti tárolót és le kell bontania?
Kedves Soltész!
Az új beépítésnél a környezetet, pl. a szomszédos beépítést figyelembe kell venni. Ha jogszerűen áll ott a kerti tároló, vagyis szerepel a földhivatali nyilvántartásban, akkor adottságként kell tekinteni. Ez esetben az övezetre érvényes telepítési távolságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Üdvözlettel:
a Térképző, aki tereket ‘képez’, így nincs sok köze a térképhez! 😉