Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

E heti okosság: oldalhatáron álló családi ház

A szabadon álló családi ház „kistestvére” az oldalhatáron álló családi ház.

Ez a lakóépület úgy helyezkedik el a telken, hogy az utcára néző homlokzata az építési vonalon áll, miközben a másik oldalával a telek – ideális esetben – „kedvezőtlenebb” tájolású oldalhatárán áll.

Ez a beépítési mód a hagyományos parasztházakból nőtte ki magát, a keskeny hosszú telkek egyik oldalhatárán épült meg a lakóépület, majd mögötte következtek a -gazdasági melléképületek:
-kocsiszín,
-műhely,
-ólak az állattartáshoz,
-majd a takarmány tárolók…
Hátul a kerti WC, még hátrább a trágyatároló helyezkedett el, azután a konyhakert, a szántó, jó esetben a legelő…

Ezt a beépítési módot fésűs beépítési módnak nevezzük, hazánkra ez igen jellemző, ez leggyakoribb beépítési mód még ma is. Miért éppen fésűs? Mert ha a beépítés rajzi megjelenése, képe egy fésűt idéz:

Az ideális oldalhatáron álló épület jellemzői hasonlítanak a szabadon álló épület jellemzőire, de fontos még:

Úgy illeszkedik a beépítési vonalra, hogy kevés árnyékot vet az összefüggő és egységesen használható kertterületre.

Ez az épület is 4 önálló homlokzattal rendelkezik, de az oldalhatáron álló homlokzaton a nyílások képzése eléggé korlátozott:

„ … csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet.

Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek… „ – szigorúan az OTÉK-ból idéztem.

Ebből következik, hogy a térszervezés már jóval kötöttebb, mint a szabadon álló épületnél!