Vidék fejlődése = kockaház felújítás?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Mennyi az annyi?

Építészeti portálo(ko)n olvasom, hogy a családi házak olcsóbbak a társasházi lakásoknál. Persze, de hogy is van ez?

KSH – felmérése szerint, 2021. év tavaszán: „ Megyeszékhelyeken az új iker-, sor- és családi házak átlagos négyzetméterára 518 ezer forint volt, szemben az új társasházi lakások 611 ezer forintos árával. Budapesten az új házak négyzetméterét átlagban 726 ezer forintért kínálták eladásra, a lakások esetében ugyanez 915 ezer forintot tett ki!” Azért menj csak fel néhány ingatlan-portálra, az árak már máshol tartanak…

Ha az agglomerációt nézzük, kb. arra van némi rálátásom, azt gondolom, felújítandó/korszerűsítendő családi házat még mindig érdemes keresgélni, mert üres építési telekingatlan gyakorlatilag nem létezik, vagy üres telekként „mérhetetlenül” drága.

A telekárakat nézve itt nem ritka a 35-50-65 millió forint egy 650-800 m² majdnem/részben összközműves telek esetén. Viszont, ha a vásárolandó ingatlanon a meglévő/megmaradó lakóépületet szerkezetkész állapotra visszabontod – akárcsak fejben is -, a Neked, talán első ránézésre nem is tetsző lakóépületet, felhasználhatóságát tekintve igenis van esély arra, hogy számodra megfelelő otthonná alakítsd.

A Bramac által finanszírozott másik felmérés szerint, hazai viszonylatban a legkedveltebb épülettípus: a vidéki Magyarországra jellemző huszadik századi „kockaház”, mert ezek jelentős része rendszeresen karban volt tartva, így műszakilag sincsenek rossz állapotban, hiába töltik be 60. vagy közel 70. életévüket!

A másik preferált vidéki épülettípust is megemlítem egy másik lehetőségként. Ez az 1980-as évek – akár 3-4!, tehát többszintes, tetőtérbeépítéses, nyeregtetős – épülettípusa, melyet gyakran több generációnak alkalmas élettérként hirdetnek meg, mivel valóban azzal a céllal létesültek. 😉 Az én drága Szüleim is ebben gondolkodtak anno, mikor mi is „gyüttmentek” -ké avanzsáltunk az agglomeráció egyik közkedvelt, „kékbuszos” településén. 🙂

Ugorjunk vissza: kockaház!

Több irányba nézhetsz/vizionálhatsz:

  1. vállalod a középfőfalas elrendezésű, adott alapterületű sátortetős kockaházat, és csupán esztétikailag avatkozol be = felújítod/csinosítod;
  2. kicsinek érzed az alapterületet, így a bővítésben látod a megoldást, ezért felfelé, tetőtérbeépítéshez húzol;
  3. kicsinek érzed az alapterületet, így a bővítésben látod a megoldást, ezért vízszintesen, hozzáépítésben gondolkodsz;
  4. kicsinek érzed az alapterületet, így ötvözöd a terjeszkedést horizontálisan és vertikálisan is;
  5. elbontod az épületet, mert vadi újra vágysz…

Bármelyik bővítési választással többletteher nehezedik Rád, mert túl sok tényezőt kell a pénztárcád/lendületbe hozható energiád adta lehetőségeidhez igazítani.

Mivel nem hagyhatod figyelmen kívül a szigorodó/szorongató épületenergetikai követelményeket, az energetikai korszerűsítésről eleve nem mondhatsz le, sem a homlokzati felületen és a nyílászáróknál, sem a tetőn, hiszen a tető/zárófödém a két legfontosabb hűlő/melegedő felülete a lakóháznak, ez a „tétel” az 1.- 4. felsorolt esetekben játszik! Tetőfedés újjászületik, vele együtt hőszigetelés kerül a tetőfelületre, vagy padlás esetén a zárófödémre.

Fokozott hőszigetelés, falon, födémen.

Új homlokzati nyílászárók! Árnyékolás!

Tető átalakításakor a tervezett tetőtérként történő bővítésnél a tetőtéri helyiségek természetes megvilágítása alapvető követelmény. Megoldás síkban fekvő tetőablak, vagy a kutyaól!, de ez már újabb szerkezeti beavatkozás!

Egy, majdani tetőtér kapcsán ajánlom mérlegelni, hogy a szimpla „kutyaólas” kiemelés helyén/helyein, egy-egy síkban fekvő tetőablak jóval kevesebb műszaki problémát/hőhidas csatlakozást okoz, ezáltal fajlagosan olcsóbb, biztonságosabb kivitelt eredményez. A kutyaólas kiemelés véleményem szerint akkor hatásos, ha egy egész helyiség kerül ki általa a jellemző tetőtéri idomból, így teljes értékű lakóhelyiséggé válhat:

Egyéb/más szerkezeti beavatkozás is szükséges, ha vertikálisan kívánsz terjeszkedni, valahová belső lépcsőt kell építeni, ami minimum részleges födémbontást, és némi alapozást is igényelhet:

Alapozás? No, ez újabb problémát generál(hat), a talajon fekvő padló vajon talajpára, talajnedvesség ellen szigetelt?

Meglévő falban új nyílásbontás, meglévő nyílásszélesség növelés.

Kéménybontás.

Kéményépítés.

Látod ugye, a „probléma-sor” a végtelenségig folytatható.

Mit tehetsz? Segítséget kérsz a Térképzőtől, hogy ami a Te fejedben a végeredmény, mindannak

  • mekkora a megvalósíthatósági esélye;
  • mi az átfutása;
  • hogyan kell/lehet a fentieket „lepapírozni”, ha financiálisan/fizikailag kifutnál az Egyszerű Bejelentés adta max. 3 éves megvalósíthatósági időintervallumból;
  • hogyan lehet idén illetékmentes az ingatlan-vásárlásod;
  • mekkora pénztárca tartalmat kell hozzá összevarázsolnod álmaid otthonára…

Becslések szerint 800 ezer kockaház áll ma hazánkban, minden negyedik!!! magyar ember ilyenben él… legtöbben beleszülettek, beházasodtak vagy még a szüleikkel költöztek ide. A fent említett országos, reprezentatív felmérés szerint a lakosság harmada szívesen választaná ingatlanvásárlás esetén ezt az épülettípust.”

Mára csupán egy kérdésem maradt: Te kit/mit választanál? 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .