Alapozunk!

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Alapozás


Azért alapozunk, hogy az adott épület terhét úgy adjuk át a talajnak, hogy az épület ne süllyedjen káros mértékben, egyenetlenül.
Az alapozás, kivitelét tekintve: két fajta. Van síkalap, és van mélyalap.


A síkalap „kicsi” alapozási mélységben készül, fagyhatárt elérve. Mélyalapra akkor van szükség, ha a teherbíró talaj jóval a fagyhatár alatt található, vagy pl. magas talajvíz-szinttel találkozunk.


A vízről eszedbe juthat Velence, az olaszországi város is. Hajózható csatornák mentén lévő palotáit mélyalapozták, azaz a város ezen épületeit, vízben álló facölöpökre építették, melyek a tengerfenék agyagos rétegének adják az épületek terheit. A facölöpök jelentős része még ma is eredeti, mert a folyamatos „vízben állással” a fa oxigént nem kap, ezért nem is rothad.
 
Nekünk nincs ilyen városunk, ezért visszatérek a síkalapozásra, melyet három, további részre bontunk, mert van:
-sávalap
-pontalap
-lemezalap.
 
Sávalapot az összefüggő falszakaszok alá tesszük.


Pontalapot pillérek és oszlopok alá helyezünk.
 
Lemezalapot meg akkor készítünk, ha a sávalapok, és/vagy pontalapok a terhelésekből adódó statikai méretezés folytán oly szélesek lennének, hogy gyakorlatilag egymáshoz érnének. Ilyenkor a teljes épületterület alatt – általában – azonos keresztmetszettel, betonacél erősítéssel, vagyis vasalással ellátott vasbeton lemez készül.
 
Alapozás néhány „ökölszabálya”:
– Alapozást statikus tervezővel terveztetünk, aki a talajmechanikai szakvéleményből megismerte a talaj fizikai és kémiai jellemzőit.
– Fagyott talajban, ázott talajban nem alapozunk, mert a fagy és a víz elvonultával a talaj szerkezete megváltozik, a majdani épület-szerkezet károsodni fog a süllyedés következtében.

– Utólagos hozzáépítésnél, a régi és új épületrész csatalakozásnál nem csupán fagyhatárig, hanem a meglévő/megmaradó épületrész alapozási síkjáig visszük le az alaptestet, és együtt-dolgozásukat biztosítjuk (falazott alaptesteknél csorbázással, beton alaptestetknél acéltüskézéssel)!

4 hozzászólásto Alapozunk!

  1. Szabó Rita szerint:

    Statikusunk fagyköpenyt tervez. Vélemény erről?

    • a Térképző szerint:

      Kedves Rita!
      Alapozási tanulmányaim szerint olyasmire emlékszem, hogy a talajfagyasztási eljárást kifejezetten mélyépítési munkáknál, például alagút építésnél használják földmegtámasztásra.
      Magasépítési gyakorlatom alatt eddig nem találkoztam ilyen alapozási móddal. És feltételezem ez a speciális módszer a lehetséges kivitelezőket is erősen behatárolja majd.
      Üdvözlettel: a Térképző

      • Ferdinánd szerint:

        A fagyköpeny nem talajfagyasztást jelent… Hanem egy olyan peremgerendát, ami a fagyhatár (~80 cm) alá mélyíti le az alapozási síkot, pl. térszíni lemezalap esetén.

        • a Térképző szerint:

          Kedves Ferdinánd!
          Köszönöm helyreigazítását! Amennyiben van ideje/kedve, bővebben is kiokíthat minket erről a szerkezeti megoldásról! 😉
          Üdvözlettel:
          a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .