Hasznos alapterület a tetőtérben

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

 
 

E heti okosság: Tetőtér

 


E heti átváltozás -ban mutattam be egy tervezett épület-bővítést, a lehetséges bővítés speciális esetét, egy tetőtér- beépítést.
Így ma a tetőteret járjuk körbe!


Ha az OTÉK-ot előkapjuk, azonnal megtaláljuk a pontos definíciókat!
 
Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér.
Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
 
(A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek!)
 
Ezt nem magyarázom tovább, a fenti ábrámból is jól érted!
Nettó alapterületnél a helyiségek elválasztó és határoló falainak alapterületét természetesen nem számítjuk ide.


A tetőtér kapcsán új fogalom is jelentkezik, ez pedig a hasznos alapterület!
Ezt is ismeri az OTÉK:
Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.


Nos a fennmaradó terület is terület, nevezzük nettó alapterületnek, amire rávághatnánk, hogy akkor az a haszontalan alapterület!
Nem, nincs haszontalan alapterület!


A fényképeimen láthatod, hogy az a bizonyos 1,90 m belmagasságot el nem érő alapterület is többféle módon hasznosítható!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .