Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, ha megengeded!

E heti okosság: Mert a méret a lényeg!

Az épület- és lakástervezés alapjai közül ne felejtsük el az emberi test arányait! Sok építész munkája során találkozik azzal, hogy a Megrendelők „kockás füzetlapon” már megtervezik otthonukat, valóságban nem létező, azaz ceruzavonal-vastagságú szerkezeti falakkal, és irreálisan kis méretű közlekedő terekkel, lépcsőházakkal… 🙁 Nekem is kijutott ma egy kockás füzetlap…, de tervezés helyett, most lapozzunk vissza egészen Leonardo-ig!

Leonardo da Vinci közismert férfialakja eredetileg egy bizonyos mérnök, Marcus Vitruvius Pollio enciklopédiájában szerepelt anno. E művében Vitruvius kifejtette, hogy az építész által megalkotott szabályok a racionálisan is megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik!

„Vitruvius, az építész azt mondja az építészetről szóló művében, hogy az emberi test méretei a következők: 4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával. A haja tövétől az álla hegyéig terjedő szakasz egytizede a magasságnak; az álla hegyétől a feje tetejéig terjedő szakasz egynyolcada a magasságának; a mellkasa tetejétől a haja tövéig egyhetede az egész embernek. A könyöktől az ujjhegyig az egyötöde az embernek; és a könyöktől a hónalj hajlatáig egynyolcada az embernek. A teljes kézfej az egytizede az embernek. Az áll hegyétől az orrig, illetve a hajtőtől a szemöldökig terjedő távolsága egyforma, s a fülhöz hasonlóan az arc egyharmada.”

Én pedig még azt tanultam, hogy az ember méretarányairól szóló legősibb „szabványt” a piramisok földjén, Kr. előtt kb. 3000 évvel, egy sírkamrában találták…

Emberi test: a mérték és a cél!

Minden tárgyat emberek hoznak létre, azok pedig őt szolgálják. A tárgyak méreteit saját testéhez igazítja, így az emberi test végtagjai, a mértékegységeink magától értetendő alapjai (arasz, láb…). Egy tárgy méretéről, nagyságáról azonnal fogalmunk van, ahogy egy emberi testet látunk mellette! Ezért fontos a méret! Tudnunk kell, hogy az emberi test különböző tagjai hogyan viszonyulnak egymáshoz, mekkora teret foglalnak el mozgás közben, vagy valamilyen statikus testhelyzetben.

Az ember testének méreteiből adódnak a lakásban őt körülvevő holmik: a ruhák, a készülékek, a berendezések méretei. Ebből meg adódnak a terek, a helyiségek minimális méretei.

Az ember nem csak egy test, amely tartására, raktározására helyet igényel, hanem érzelmi lény is. Így, ha egy lakást méretezünk, helyiségekre osztunk, emberi méreteken/arányokon túl, figyelnünk kell a színekre, a megvilágításra, a berendezésre, azaz a térképzésre! 🙂 , mert mindezeknek együtt van nagy jelentőségük arra nézve, hogy érzetben, mit nyújt az otthon, saját lakója részére ?!

Az általam bemutatott testi méretarányok az aranymetszés szabályainak megfelelőek. Az aranymetszés szabályát az emberi testen bizonyos Adolf Zeising (1810-1876) kutatta, majd kutatási eredményeit egy közismert ábrán rögzítette, ebbe illesztettem be most magam, az ottani pucér pasi helyett.

Az aranymetszés, vagyis az aranyarány, az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszést kifejező numerikus szám, a görög Φ(phi=fí)=1,618. A nagyobbik rész úgy aránylik a kisebbik részhez, mint a kisebbik rész, a két rész különbségéhez. Az aranymetszést esztétikai értékeket hordozó tökéletes arányként tartja számon az ember.
Összegezve: az építészeti tervezés az ember méreteit veszi alapul, mert az épület és épületrészek méreteit az emberhez kell igazítani. Folytatás egy hét múlva!

/forrás: (idézet / két kép) Wikipedia/