Varázslatos lépcsők
Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!
E heti okosság: Csigalépcső
Még mindig lépcsőzünk, hogy izmosodjunk! 😉 Létezik a majdnem mindenki kedvence, a csigalépcső!
Nagyon régen még az OTÉK is elismerte létezését, újabban már nem szerepel benne, csupán arra utal, hogy:
A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcsőkart úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az egyenes vonalú legyen..., azaz a csigavonal kizárva!
Akkor most nincs csigalépcső? De van!
Csak elsősorban lakáson belüli használatban terjed(t) el.
Mutatósnak mutatós, de ha jól belegondolsz leginkább szükség-megoldásként látod viszont általában! lakáson belül, hisz szépsége mellett a helytakarékosságot említik leginkább pozitívumaként.
Azért tud helytakarékos lenni, mert az OTÉK megengedi, hogy lakáson belüli lépcső esetén 0,80 m-es szélességű szabad lépcsőkarral is megépíthető egy ilyen lépcső.
Vagyis szerkesztését tekintve, leszúrsz egy körzőt, és cca. 90 cm sugarú kört rajzolva (van középen tartóoszlop, a szélén meg korlát, erre használtam fel még +10 cm-ert!) egy 1,8 m oldalhosszúságú négyzetbe belefér az r² x π = 2,54 m² alapterületű csigalépcső.
Ha ilyen pici méretben gondolkodunk, szívem szerint megengedhető lépcsőnek nevezném! Mert a helytakarékosság úgy is hasznára válik a csigalépcsőnek, hogy a fellépések magasságát az OTÉK által megengedett 20 cm -re emelik:
„A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.”
Innentől minden lesz ez a lépcső, csak ugye kényelmes nem lesz, hiába teljesül a 2+sz szabály! Azt meg említenem sem kell, hogy bútorszállításnál sem ez az ideális szintkülönbség áthidaló, de elég ha csak arra gondolsz, a karon ülő gyermekeddel, vagy egy kosár szennyes-ruhával vágsz neki a feladatnak!
Emlékezz, hisz jártál már templom- vagy kilátó-toronyban ilyen lépcsőn, akkor még a táskád, a fényképező géped és az esőkabátod is csak akadályozott a használatban!
Javaslataim:
– Ha csigalépcsőt kedveled, add meg a módját, törekedj, hogy ne csak látványt gazdagítsa, hanem a használatot is segítse, vagyis növeld befoglaló méretét. Illusztrációként Vatikáni Múzeum lépcsőjét használom, ami bizony kényelmes és impozáns, kipróbáltam! 🙂
– Ha van rá mód, a csigalépcső ne kizárólagos összeköttetést jelentsen két lakószint között, hanem éke, dísze legyen az adott lakótérnek,
és a két szint között épüljön egy elsődleges, teljesen szokványos lépcső(ház) is!
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/384424518165165981/
Tisztelt A Térképző! A belépőszélességet csigalépcső esetében hol kell mérni? A lépcsőkar közepén, vagy e szerint távolabb is lehet a járóvonal?
Kedves Mihály!
Csigalépcsőnél a járóvonal nem középen fut. A külső ívtől kijelöli az egyharmad lépcsőkarnyi szélességet, illetve a fél lépcsőkarnyi szélességet. A közöttük lévő távolságot megfelezve kapja meg a járóvonalat.
Üdvözlettel:
a Térképző
Tisztelt Téképező!
Az lenne a kérdésem, hogy csigalépcső esetén, hogy teljesül az OTEK azon pontja, hogy egy lépcsőkar csak 1,80 m hidalhat át függőlegesen?Ezt követően pihenő beiktatása szükséges. Nem igazán láttam még csigalépcsőt közbenső pihenővel.
Hogy felelhet így meg az OTEK-nak?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Gergő!
Az OTÉK úgy szól(t): A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcsőkart úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az egyenes vonalú legyen, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át. A csigalépcső nem közhasználatú épületekben van többnyire.
Múlt időt azért használtam, mert az OTÉK 2024.12.31-ével megszűnt. Helyette életbe lépett a TÉKA. Ez utóbbi már így fogalmaz:
A mindenki által használható lépcsőkar kizárólag egyenes vonalú lehet, és 1,80 méternél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
Általánosságban, így fogalmaznak mindkét esetben: A lépcső lépcsőfokok és lépcsőpihenők sorozata, amely lehetővé teszi az eltérő szintek gyalogos megközelítését. A lépcsőkar a pihenők, szintek közötti lépcsőszakasz. A lépcsőkaron belül csak azonos magasságú lépcsőfok lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat.(OTÉK) = A lépcső lépcsőfokok és lépcsőpihenők sorozata, amely lehetővé teszi az eltérő szintek gyalogos megközelítését. A lépcsőkar a pihenők (szintek) közötti lépcsőszakasz. A lépcsőkaron belül csak azonos magasságú lépcsőfok lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. (TÉKA)
Üdvözlettel:
a Térképző, aki építészeti tereket képez, és nem térképpel foglalkozik! 😉