Létezik hasznos alapterület és haszontalan is?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Helyiség és annak területei

Bár ezek építészeti alapfogalmak, mégis úgy érzem a számtalan megkeresésből, ezek tisztázása megér némi magyarázatot.

Kezdjük rögtön a helyiség-gel! Nem írtam el! Szükséges az i-betű.

Mert ugye a helység (helyiség i-betű nélkül) jelentése: település.

Emberek által lakott település, egymáshoz „közel” épített lakó, gazdasági, ipari és szolgáltató épületekből, és ezeket összekötő utcákból álló terület, ami nálunk ugye a falu, a község vagy a város. Költészet napja apropóján: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…”

Viszont a helyiség jelentése: épülethez vagy lakáshoz tartozó elkülönített rész, pl. szoba, konyha…, tehát olyan tér épületen belül, amelyet sajátos célra használnak. Szobát pl. alvásra, pihenésre, szexre; konyhát főzésre, étkezésre.

Az OTÉK magyarázata szerint:

Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

Köznyelvben gyakran keverve halljuk, pedig olyan egyértelmű, igaz?!

Terület/Alapterület? Előbbit is tanultuk, még alsó tagozatos korunkban, matematikából. Akkor még síkidomok területét számolgattuk, több/kevesebb sikerrel…

A területből következik az alapterület: Épületszerkezettel – részben vagy egészben – közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

Ez a terület lehet a nettó alapterület. Ami, az OTÉK magyarázata szerint:

Helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Hogy hasznos-e ez a nettó alapterület? OTÉK szerint sem minden esetben, mert a hasznos alapterületa nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

A maradék terület pedig egyáltalán nem haszontalan, mert az a nettó alapterület azon része, ami bizony használható, még ha a belmagassága nem is éri el az 1,90 m-t ! 😉

2 hozzászólásto Létezik hasznos alapterület és haszontalan is?

  1. Etter Dénes szerint:

    Jó és hasznos az írás! Amiért én az oldalra tévedtem, annak oka az volt, hogy jogi oldaláról is szerettem volna tájékozódni a “hasznos terület”-ről. 1973-ban épült t.házban lakom és pár lakás esetében méretváltozást okozó átalakítások voltak. Az 1977-ben elkészült alapító okiratban és a földhivatalnál a főhalakkal körülhatárolt bruttó terület van feltüntetve. 1997-óta úgy tudom hogy az OTÉK szerint viszont a hasznos területet kell ezekbe a dokumentumokba beírni. Alapító okirat változtatás esetén, akkor az eredeti méretben maradt lakások méreteit is a hasznos szerint kell megállapítani? Vagy maradhat vegyes tartalommal a dokumentum? Nagy segítség lenne, ha erre választ kaphatnék, bár nem műszaki jellegű a kérdés. Köszönettel, üdvözlettel, Dénes

    • a Térképző szerint:

      Kedves Dénes!
      Nincsen arra apparátus, hogy a meglévő, vagy az újonnan benyújtott dokumentumokat bárki, ilyen mélységben ellenőrizze. Ön logikusan arra gondol, ha hozzányúlnak – a Lakók közös elhatározása alapján – az alapító okirathoz, akkor célszerű azt a jelenlegi előírások szerint hasznos alapterületekkel ledokumentálni. Ezáltal valószínűleg változnak az eszmei hányadok is (bár lakásszámról nem ír Ön), így a geodéziai költségen túl, ügyvédi költségek is más léptékben keletkeznek. Jelenleg számtalan “vegyes” adatú társasház szerepel a Földhivatali nyilvántartásban.
      Üdvözlettel:
      a Térképző

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .