Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Növekvő óradíjak

Repül az idő! Négy éve írtam már a rezsióradíjról… is! Először itt , majd itt is.
 
Azóta értéke jelentősen növekedett, mivel friss hír, hogy idén már a 30/2018. (XI. 26.) ITM rendelet szerint nettó 3300;- Forint!

Kivitelezés kapcsán akkor emlegetjük/érvényesítjük a rezsióradíjat, ha az adott szakember munkáját leginkább az időráfordítása alapján tudjuk beárazni, és legtöbbször anyagmentes tevékenységeknél számolunk vele.
 
Az anyagmentességet úgy értem, hogy a munkavégzéshez nem használ fel építőanyagot.
Lehet, hogy ez így nem érthető!?

Gondolj arra, hogy a Segédmunkás takarít az építési munkahelyen, vagy éppen a maradék építési termékeket dobozolja, rendszerezi, címkézi. Ez is munka, ráadásul elég fontos, mivel óriási a gyakorlati haszna a kivitelezés egészét tekintve! Szóval ezt a munkát is ki kell fizetni, hisz produktuma is van!
 
A fentebb idézett rendelet minimális értéket határoz meg, nyilván ez lehet iránymutató a közbeszerzéseknél… 😉
 
Magánlakásépítésnél a rezsióradíj mértékét az adott Vállalkozó/Kivitelező a saját költségei alapján számítja ki! A neten már találtam excel-táblát is, ahol be lehet írni a Vállalkozás alkalmazotti csoportjainak nettó bérét és még néhány, jelentős nagyságrendű cégköltséget, és a táblázat kiszámolja a rezsióradíjat! 🙂
 
Ha a Vállalkozó elismert, „jó nevű”, inkább híres, mint hírhedt, akkor jóval magasabb áron vállalkozik a rendeletben szereplő iránymutató összegnél.

Területileg összehasonlítva is jelentős eltérések mutatkoznak rezsióradíj mértékek között, pl. az adott kivitelezői piacon az általában elfogadott érték gyakran összefügg a településen és környékén folyó kivitelezések számával! Tehát más-más értéken áll a rezsióradíj Zalában, Békésben, Hevesben és Budapesten, vagy Pest megyében…