Épület vagy építmény?

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Minősítés

Folyamatosan érkeznek hozzászólások/kérdések/megkeresések az Építési Engedély nélkül című bejegyzésemhez. Itt találod:

Megjegyzem még: blogomon a bejegyzések dátumát is feltüntetem, így ha egy jogszabály változik, nem feltétlenül az eredeti bejegyzésem korrigálom, inkább teszek egy újat, ha időm engedi, vagy égetően aktuálissá válik a korrekció… vagy a dátumból látod, esetleg nem friss a bejegyzés!


Olvasói kérdésként érkezett a hétvégén:

” 6 m2 alapterületű (gerincmagassága 2,40 m), MŰANYAGBÓL készült (házilagosan kell összeszerelni) szerszám-tároló épületnek vagy építménynek nevezhető – e? Barkácsboltban vásároltuk…

Az a furcsa, hogy az építész-biblia, az OTÉK fogalomtára nem is veszkődik ezzel a két fogalommal…

Szerencsénkre az Étv., igen! Vagyis a 1997. évi LXXVIII. törvény, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szól, így definiálja ezeket, fogalommeghatározásként:

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”

Tovább olvassuk a törvényt:

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”

Kimásolom még ide:

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

A fentiekből következik, hogy az építmény megjelölés egy gyűjtőfogalom.

Biztonság kedvéért, szögezzük le azt is:

Építési tevékenység:építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.”

Építmény elemezgetéséhez megemlítem még és ízlelgessük a helyhez kötöttség (stabil/nem mozgó/rögzített) fogalmat is!

Illetve a műszaki alkotást is, ami ugye nem megtermett a földben/földön, hanem mesterséges anyagok felhasználásával létesülő, emberi kéz által létrehozott/összeszerelt alkotás.

Válaszom:

Egyrészről: a vásárolt szerszámtároló építmény, mert az építmény, állagának sérelme nélkül, bármikor le/szétszerelhető, eltávolítható, áthelyezhető és másutt ismét üzembe helyezhető…, ez esetben ugye nem feltétlenül a helyhez kötöttség, hanem inkább az építtetői szándék a fontosabb tényező az adott létesítmény megítélésében!, így kerti építményként definiálom.

Másrészről, ez utóbbi kijelentésemet erősítve feltételezem, az ingatlan beépített, ahol van egy lakás céljára szolgáló főépítmény (főépület=lakóépület), ami a Kérdező otthona is egyben!

Viszont! tovább kutakodni is érdemes, mert a helyi HÉSZ és településre vonatkozó egyéb építéssel kapcsolatos rendelet(ek) olyan fogalma(ka)t is meghatározhat(nak), amelye(ke)t sem az OTÉK, sem az Étv. nem tárgyal! 🙂

Mindenek előtt tájékozódj! 😉 bármilyen, építéssel kapcsolatos ügybe kezdenél!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .