Udvar + tér = Udvartér

Itt, a Blogomon, nem olvashatod szerelmi horoszkópod, nem adok öltözködésedhez aktuális divattippet, és ma sem küldök ingyenes rúzsmintát! Inkább a Ház, a Lakás, az Otthon témakörébe invitállak…, tarts velem!

Különleges településforma

Nyár végi kiruccanásaim egyikén, fagyizás közben találkoztam az udvartér kifejezéssel.

Az biztos, hogy az udvar elnevezés közismert.

De kérlek, most ne a királyi családok tagjainak tartózkodási tereire gondolj! 😉

Az udvar kifejezés kapcsán eszedbe juthat még a baromfiudvar, gazdasági udvar, bevilágító udvar… stb.

Révai Nagy Lexikon szerint az udvar:

Épületszárnyakkal körülfogott kisebb tér, mely az ide szolgáló lakosztályokat világítja és az azokhoz való jutást közvetíti.”

Ha ezt picit pontosítjuk, akkor:

  • A házteleknek a be nem épített és kertszerűen ki nem képzett része, amely falusias viszonyok között a gazdálkodással összefüggő mellékműveletek lebonyolítására szolgál.
  • Városi házaknál az udvar az utcával ellentétes oldalra néző helyiségek megvilágítására és szellőzésére hivatott.

Kézdivásárhely régi vásárváros és az egykori Kézdiszék központja, a Torja patak mentén fekszik. Napjainkban ez a város büszkélkedik udvarterekkel.

Már 1427-ben már szabad királyi város volt, akkor még Torjavására néven.

A szabadságharc idején Gábor Áron itt öntette rézágyúit.

A városlakók ősi idők óta mesteremberek (tímárok, csizmadiák, szűcsök, fazekasok …) voltak, akik a város főtere mentén kínálták portékájukat, saját házaik előtt.

Először térképeken mutatom a központi, hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül létesült udvartereket. A Főtérről kezdődően, közel azonos nagyságú, sugárirányban elterülő, keskeny szalagtelkeket láthatsz. Egy-egy telekingatlan eredetileg hosszan elnyúlt hátra, a lakóház mögött sorakoztak valószínűleg a gazdasági épületek, majd a kert és a mező.

Ma az udvarterek nagyon keskeny, néhány méter széles sikátorszerű, változó hosszúságú utcácskák.

Az utóbbi két évszázad maradványai – a polgáriasodás igényeinek és ízlésének eleget tevő – emeletes kő- vagy téglaházak itt a téren, melyek megőrizték számunkra az udvartereket.

Az eredeti lakosság életformája és székely örökösödési törvény magyarázhatja az udvarterek létrejöttét, vagyis az apai telek egyenlő mértékben oszlott az utódlók között, az ott élő családok így a szűk telkeken hosszában tudtak csak terjeszkedni.

Korábban családneveket viseltek ezek az udvarterek, ma már számozással különböztetik meg azokat. Számuk 70 körül van.

A képeken látod, az udvarterek épületei nem képviselnek építészeti értéket, csupán a településszerkezet szempontjából érdekes ez a beépítési mód.

Valószínűleg nem csak ez a székely város rendelkezett udvarterekkel, azonban ez a telekbeépítés csak itt maradt fenn. 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..